
A Kolozsvári úti épületnek múltja és jövője is van
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Már az utolsó simításoknál tartanak Nagyvárad új kulturális terének, a Román-Magyar Kulturális Központnak a felújítási munkálatai – számolt be a Bihar Megyei Tanács. Még nem tudni, mi valósul meg az eredeti elképzelésekből.
2022. augusztus 01., 17:102022. augusztus 01., 17:10
Az utolsó stádiumba érkeztek a Nagyváradon létesülő Román–Magyar Kulturális Központ jövendőbeli székhelyének felújítási munkálatai – írta szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Bihar megyei önkormányzat.
Ennek összterülete mintegy 970 négyzetméter és december végére kell elkészülnie. A közlemény szerint a határon átívelő pályázatra az Európai Unió biztosítja az anyagi finanszírozást, ennek tárgya egy közös központ létrehozása a kulturális örökség megőrzése érdekében.
Magyarország részéről a debreceni polgármesteri hivatal és a cívis városbeli Csokonai Színház bonyolítja le a projektet, míg a román oldalt a Bihar Megyei Tanács és a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár képviseli.
A Körösvidéki Múzeum szintén haszonélvezője a pályázatnak, ennek keretében újul meg a székhelyéül szolgáló egykori magyar királyi hadapródiskola második és harmadik szintje, ez a munkálat is 90 százalékban elkészült.
A Bihar Megyei Tanács közleménye szerint a pályázat célja közös terek létrehozása a kulturális örökség bemutatására, népszerűsítésére, illetve a magyar-román határ menti turizmus fellendítése, bővítése. A projektnek két pillére van: segíti a közös kulturális örökség megőrzését, illetve továbbképzőket szervez kulturális intézmények alkalmazottai, színészek, művészek, fiatalok számára, ahol megoszthatják egymással ismereteiket és az új irányzatokat is megismerhetik.
Ebből 5 883 792,80 euró jut a debreceni polgármesteri hivatalnak, 559 548,20 euró a Csokonai Színháznak, 2 994 852,69 euró a Körösvidéki Múzeumnak, míg 734 545,55 euró a Bihar Megyei Könyvtárnak, áll a közleményben.
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Mint arról beszámoltunk, a felújítási munkálatok 2020 májusában kezdődtek el, a kulturális központ Váradvelencén, az egykori művelődési házban létesül, mely a római katolikus egyház tulajdonában volt.
A Kolozsvári úti ingatlannak múltja van: 1956 után, a megtorlások idején itt tartották az úgynevezett érmihályfalvi csoport perét, amikor halálos ítélet is született, Sas Kálmán református papot is itt ítélték el. Az épületen emléktábla is van.
Lenne benne előadóterem, ahol színházi előadás, zenés, táncos produkciók kaphatnának helyet, ehhez pedig a színpadot, színpadtechnikát, hangosítást is korszerűsítenék és mintegy 160 férőhelyes lenne. Egy kisebb stúdióterem is lenne benne 35–40 hellyel, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat tartanának benne, de kiállítótermet is kialakítanának képzőművészeti tárlatoknak.
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Mivel a környék vegyes etnikailag – magyarok, románok, romák lakják –, a központ a kulturális sokszínűséget lenne hivatott megjeleníteni.
Hogy mi valósul meg az eredeti elképzelésből, nem tudni, hiszen épp Ilie Bolojan jelenlegi megyei tanácselnök volt az, aki karcsúsította és átszervezte a nagyváradi kulturális intézményeket, többek között a Várad folyóiratnak is megszüntette a jogi személyiségét és a megyei könyvtárnak rendelte alá.
A döntés nyomán a folyóirat akkori vezetősége és több munkatársa lemondott és pályázati pénzből új havi kiadványt jelentet meg Újvárad néven.

Előadóterem, galéria, stúdióterem is lesz abban az új nagyváradi kultúrházban, amelynek munkálatait ezen a héten kezdik el. A kulturális központot a város Váradvelence elnevezésű részén létesíti a Bihar Megyei Tanács és a Várad kulturális folyóirat – mondta el a Krónikának Szűcs László.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!