Kerekezés pöfékelés helyett. A nyárádmenti bicikliút kialakítása sokkal olcsóbb és hasznosabb, mint a kisvasút újjáépítése
Marosvásárhelyt Szovátával összekötő kerékpárutat szeretne kiépíteni Maros megye önkormányzata a húsz évvel ezelőtt felszámolt nyárádmenti kisvasút töltésén. Az érintett települések támogatják az ötletet.
2019. február 10., 12:382019. február 10., 12:38
Még idén átvenné a Maros Megyei Tanács a közlekedési minisztériumtól az egykori kisvasút Nyárádtő és Vármező közötti „nyomvonalának” ügykezelését, hogy kerékpárutat alakítsanak ki a töltésen. A Marosvásárhelyt Szovátával összekötő vonat bő két évtizeddel ezelőtt sípolt utoljára: a néhai Demokratikus Konvenció 1996 és 2000 közötti kormányzása idején az akkori szállításügyi miniszter, Traian Băsescu számolta fel a veszteségekre hivatkozva.
Helyi szinten a kezdeti felháborodást a beletörődés, majd az alternatívák keresése, megtalálása váltotta fel. Az amúgy is lassan közlekedő kisvonat helyét a maxitaxik vették át. Az idők során
az úttestet átvágó sínpárokat leaszfaltozták, a töltést fák és bokrok nőtték be. Mindössze a Vármező és Szováta közötti szakaszt sikerült megmenteni: itt turistaidényben egy magánvállalkozó gőzmozdony által húzott sétavonatot működtet. Néhány évvel ezelőtt a vonal másik, marosvásárhelyi végén is pöfékelt egy kirándulóvonat, azonban
„Kerékpárutat alakítunk ki a Nyárádmentén; ennek érdekében kezdeményezzük a kisvasút Vármező és Nyárádtő közötti szakaszának átvételét a szállítási minisztériumtól” – jelentette be Péter Ferenc, aki lényegében egy régebbi tervét porolta le.
A megyeelnök még szovátai polgármester korában a kerékpárút kialakításának fontosságáról beszélt – akkor a bürokrácia meg az anyagiak szabtak határt a kivitelezésnek. Elképzelését a térség többi elöljárója is felkarolta, tudván, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a turizmus efféle válfajára. Péter elmondta, hogy minden civilizált európai országot kerékpárutak szelnek át, és a festői Nyárádmentén is egyre nagyobb igény mutatkozik erre. Az elnök egyre több olyan hazai kirándulóról tud, aki ha biciklitúrázni szeretne, kénytelen felpakolni bringáját az autójára, és külföldre utazik. Szerinte sokkal gazdaságosabb lenne a nyugatiakat a Székelyföldre csalni. Ráadásul
„Egy nagy gond van: az engedélyek beszerzése éppen olyan bonyolult, mintha autópályát szándékoznánk építeni” – mutatott rá Péter Ferenc.
Éktelenkedő nyomvonalnyomok. A veszteséges kisvasutat húsz éve számolták fel
Fotó: Boda L. Gergely
A nyárádmenti térség elöljárói örülnének, ha a megyei vezetésnek sikerülne megvalósítania a projektet. Karácsony Károly nyárádgálfalvi községgazda szerint már csak azért is jó lenne a töltés hasznosítása, mert azzal ismét értelmet adnának egy olyan területnek, amelyet benőtt a gaz. Miután ellopták a síneket, romhalmazzá tették az állomásépületeket és az átrakókat, tönkretették a hidakat, újabban a köveket is viszik, és az építkezésben hasznosítják.
– mondta viccesen Karácsony, utalva arra, hogy Erdély területén ma lényegesen rövidebb a vasúti hálózat, mint 1918 előtt.
Vármezői kollégája, Magyari Péter is fantáziát lát a kerékpárút kialakításában, ő viszont a sínpárok visszahelyezését sem tartja elvetendő ötletnek a Vármező és a közeli Mikháza közötti szakaszon. Mint kifejtette, már csak azért is szerencsés volna meghosszabbítani a Szováta és Vármező között közlekedő turistavonat útját a szomszéd faluig, mert Mikháza a kolostortemplomával érdekes célpont lehetne a látogatók számára. Magyari másik terve, hogy
Vármező és Szováta között a töltéssel párhuzamosan kellene kiépíteni a kerékpárutat. A fürdőváros élére 2016-ban megválasztott Fülöp László úgy véli, ha sikerülne kiépíteni ezt az aszfaltcsíkot, azon akár a telepi vonatocska is közlekedhetne. A sóvidéki kistérségben is szó esett a kerékpárútról: Szováta, illetve a szomszédos Hargita megyei Parajd polgármestere már tárgyalt arról, hogy a két települést összekötő, használaton kívüli erdei úton lehetne kialakítani. A néhány kilométeres szakaszt ideális volna leaszfaltozni, de pénz híján akár lekövezéssel is megfelelővé lehetne tenni a követelményeknek.
Jónak tartja a kerékpársáv kialakításának ötletét Ferenczi György, Nyárádkarácson polgármestere is, ám az alsónyárádmenti elöljáró emlékeztetett: már évekkel ezelőtt felvetette a megye vezetőségének, hogy célszerűbben is hasznosítani lehetne a Nyárádtő és Ákosfalva között húzódó vasúti töltést és a két oldalán lévő biztonsági sávot. A két település közti megyei úton olyannyira megnövekedett a Marosvásárhelyt elkerülő teherforgalom, hogy a főút menti házak sorra repedeznek meg,
A megyei tanács minden évben tetemes összeget fordít a 15 kilométeres, keskeny és kanyargós szakasz javítására, ám az igazi alternatívát egy másik műút megépítése jelentené a Kolozsvárt Brassóval összekötő európai utat lerövidítő szakasz kiiktatására. Ferenczi szerint miután teljes egészében elkészül az A3-as autópálya Aranyosgyéres–Nyárádtő-szakasza, még több sofőr fogja igénybe venni az észak-erdélyi folyosót, így aki Brassó vagy a Székelyföld irányába tart, Nyárádtőnél Ákosfalva felé fog kanyarodni. Az évek során a megyei önkormányzat több ízben is megpróbálta átadni a szakaszt az országos útügyi hatóságnak, hogy utóbbi saját költségvetéséből újítsa fel, azonban – bár ígéretek elhangzottak – Bukarestből minden esetben elutasító választ kaptak.
A térségbeli lakosság véleménye megoszlik a megyei tanács elképzeléséről. Van, aki inkább a lakott területekhez közelebb képzelné el a kerékpárutat. Így különösebb kerülő nélkül a falubeliek is igénybe vehetnék az utat, ha éppenséggel a szomszéd településre szeretnének átkarikázni. Ugyanakkor a nyári kánikulában sokkal kellemesebb a folyóparton tekerni, mint a kukoricás kellős közepén – sorolják az érveket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.
Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó és Hosszúmező közötti térségben.
Az állatvédelemről sokáig legfeljebb akkor esett szó, amikor egy-egy megrázó eset felkavarta a közvéleményt. Az elmúlt évtizedekben azonban csendes, mégis mélyreható változás zajlott le Erdélyben. Riportunkban ennek az átalakulásnak jártunk utána.
Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.
Fűtőközpontok szerelőjének adta ki magát, és fél év alatt kilenc embert vert át egy 40 éves páncélcsehi férfi. A Kolozs megyei illető 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a kolozsvári bíróság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!