Kerekezés pöfékelés helyett. A nyárádmenti bicikliút kialakítása sokkal olcsóbb és hasznosabb, mint a kisvasút újjáépítése
Marosvásárhelyt Szovátával összekötő kerékpárutat szeretne kiépíteni Maros megye önkormányzata a húsz évvel ezelőtt felszámolt nyárádmenti kisvasút töltésén. Az érintett települések támogatják az ötletet.
2019. február 10., 12:382019. február 10., 12:38
Még idén átvenné a Maros Megyei Tanács a közlekedési minisztériumtól az egykori kisvasút Nyárádtő és Vármező közötti „nyomvonalának” ügykezelését, hogy kerékpárutat alakítsanak ki a töltésen. A Marosvásárhelyt Szovátával összekötő vonat bő két évtizeddel ezelőtt sípolt utoljára: a néhai Demokratikus Konvenció 1996 és 2000 közötti kormányzása idején az akkori szállításügyi miniszter, Traian Băsescu számolta fel a veszteségekre hivatkozva.
Helyi szinten a kezdeti felháborodást a beletörődés, majd az alternatívák keresése, megtalálása váltotta fel. Az amúgy is lassan közlekedő kisvonat helyét a maxitaxik vették át. Az idők során
az úttestet átvágó sínpárokat leaszfaltozták, a töltést fák és bokrok nőtték be. Mindössze a Vármező és Szováta közötti szakaszt sikerült megmenteni: itt turistaidényben egy magánvállalkozó gőzmozdony által húzott sétavonatot működtet. Néhány évvel ezelőtt a vonal másik, marosvásárhelyi végén is pöfékelt egy kirándulóvonat, azonban
„Kerékpárutat alakítunk ki a Nyárádmentén; ennek érdekében kezdeményezzük a kisvasút Vármező és Nyárádtő közötti szakaszának átvételét a szállítási minisztériumtól” – jelentette be Péter Ferenc, aki lényegében egy régebbi tervét porolta le.
A megyeelnök még szovátai polgármester korában a kerékpárút kialakításának fontosságáról beszélt – akkor a bürokrácia meg az anyagiak szabtak határt a kivitelezésnek. Elképzelését a térség többi elöljárója is felkarolta, tudván, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a turizmus efféle válfajára. Péter elmondta, hogy minden civilizált európai országot kerékpárutak szelnek át, és a festői Nyárádmentén is egyre nagyobb igény mutatkozik erre. Az elnök egyre több olyan hazai kirándulóról tud, aki ha biciklitúrázni szeretne, kénytelen felpakolni bringáját az autójára, és külföldre utazik. Szerinte sokkal gazdaságosabb lenne a nyugatiakat a Székelyföldre csalni. Ráadásul
„Egy nagy gond van: az engedélyek beszerzése éppen olyan bonyolult, mintha autópályát szándékoznánk építeni” – mutatott rá Péter Ferenc.
Éktelenkedő nyomvonalnyomok. A veszteséges kisvasutat húsz éve számolták fel
Fotó: Boda L. Gergely
A nyárádmenti térség elöljárói örülnének, ha a megyei vezetésnek sikerülne megvalósítania a projektet. Karácsony Károly nyárádgálfalvi községgazda szerint már csak azért is jó lenne a töltés hasznosítása, mert azzal ismét értelmet adnának egy olyan területnek, amelyet benőtt a gaz. Miután ellopták a síneket, romhalmazzá tették az állomásépületeket és az átrakókat, tönkretették a hidakat, újabban a köveket is viszik, és az építkezésben hasznosítják.
– mondta viccesen Karácsony, utalva arra, hogy Erdély területén ma lényegesen rövidebb a vasúti hálózat, mint 1918 előtt.
Vármezői kollégája, Magyari Péter is fantáziát lát a kerékpárút kialakításában, ő viszont a sínpárok visszahelyezését sem tartja elvetendő ötletnek a Vármező és a közeli Mikháza közötti szakaszon. Mint kifejtette, már csak azért is szerencsés volna meghosszabbítani a Szováta és Vármező között közlekedő turistavonat útját a szomszéd faluig, mert Mikháza a kolostortemplomával érdekes célpont lehetne a látogatók számára. Magyari másik terve, hogy
Vármező és Szováta között a töltéssel párhuzamosan kellene kiépíteni a kerékpárutat. A fürdőváros élére 2016-ban megválasztott Fülöp László úgy véli, ha sikerülne kiépíteni ezt az aszfaltcsíkot, azon akár a telepi vonatocska is közlekedhetne. A sóvidéki kistérségben is szó esett a kerékpárútról: Szováta, illetve a szomszédos Hargita megyei Parajd polgármestere már tárgyalt arról, hogy a két települést összekötő, használaton kívüli erdei úton lehetne kialakítani. A néhány kilométeres szakaszt ideális volna leaszfaltozni, de pénz híján akár lekövezéssel is megfelelővé lehetne tenni a követelményeknek.
Jónak tartja a kerékpársáv kialakításának ötletét Ferenczi György, Nyárádkarácson polgármestere is, ám az alsónyárádmenti elöljáró emlékeztetett: már évekkel ezelőtt felvetette a megye vezetőségének, hogy célszerűbben is hasznosítani lehetne a Nyárádtő és Ákosfalva között húzódó vasúti töltést és a két oldalán lévő biztonsági sávot. A két település közti megyei úton olyannyira megnövekedett a Marosvásárhelyt elkerülő teherforgalom, hogy a főút menti házak sorra repedeznek meg,
A megyei tanács minden évben tetemes összeget fordít a 15 kilométeres, keskeny és kanyargós szakasz javítására, ám az igazi alternatívát egy másik műút megépítése jelentené a Kolozsvárt Brassóval összekötő európai utat lerövidítő szakasz kiiktatására. Ferenczi szerint miután teljes egészében elkészül az A3-as autópálya Aranyosgyéres–Nyárádtő-szakasza, még több sofőr fogja igénybe venni az észak-erdélyi folyosót, így aki Brassó vagy a Székelyföld irányába tart, Nyárádtőnél Ákosfalva felé fog kanyarodni. Az évek során a megyei önkormányzat több ízben is megpróbálta átadni a szakaszt az országos útügyi hatóságnak, hogy utóbbi saját költségvetéséből újítsa fel, azonban – bár ígéretek elhangzottak – Bukarestből minden esetben elutasító választ kaptak.
A térségbeli lakosság véleménye megoszlik a megyei tanács elképzeléséről. Van, aki inkább a lakott területekhez közelebb képzelné el a kerékpárutat. Így különösebb kerülő nélkül a falubeliek is igénybe vehetnék az utat, ha éppenséggel a szomszéd településre szeretnének átkarikázni. Ugyanakkor a nyári kánikulában sokkal kellemesebb a folyóparton tekerni, mint a kukoricás kellős közepén – sorolják az érveket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Érdekes képet mutat az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): egy olyan napra ébredt pénteken az ország, amikor Románia nyugati térségében jóval hidegebb volt, mint a székelyföldi medencékben.
Elhunyt csütörtökön. „Brassó egyik hőse”, Dănuț Iacob, aki 1987-ben más brassói lakosokkal együtt bátran kiáltotta: „Le a kommunizmussal!” – közölte a város önkormányzata.
Fehér megyében már nincs áram nélkül maradt fogyasztó – jelentette be csütörtök este a prefektúra.
Alig 48 évesen nyugdíjba vonul Sebastian Veștemeanu, Nagyszeben rendőrkapitányságának vezetője.
Mivel a hegyekben erős szél, hóvihar várható, ami miatt jelentősen csökken a látótávolság, a Brassó megyei hegyimentők azt javasolják a turistáknak, hogy kerüljék a hegyvidéki területeket.
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint csütörtökön mintegy 62 ezer óvodás és iskolás tanítása szünetelt vagy online formában zajlott a kedvezőtlen időjárási körülmények, a hóhelyzet miatt.
Új korszak kezdődik a kolozsvári hangversenyéletben: január 1-jétől Vajda Gergely vette át a Transilvania Filharmónia zenei irányítását.
Elhagyott, megszaggatott hátizsákra bukkantak a hegyimentők a Brassótól délre található Nagykőhavason, ahol számos medve jelenlétét jelentették az elmúlt időszakban is.
A sűrű havazás okozta meghibásodások miatt csütörtök reggel ismét közel 5000 Fehér megyei háztartásban szünetel az áramszolgáltatás.
Csütörtök reggel az ország egész területén téli körülmények között zajlik a közúti forgalom, a legerősebb havazás az ország északi és középső részén tapasztalható, emiatt bizonyos utakon korlátozások vannak érvényben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!