Azok számára, akik fogadalmat tesznek, életforma lesz a cserkészet
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről Bálint Lajos Lóránt elnökkel beszélgettünk. Kiderült, a cserkészet nem pusztán számokról szól: a szervezet klasszikus értékrendje – „Isten, haza, embertárs szolgálata” – ma is iránytűként szolgál a jellemnevelésben.
2026. március 07., 08:492026. március 07., 08:49
Valódi közösségi élményt kínál, a természethez visz közelebb, időtálló értékeket közvetít, irányt mutat több mint háromezer erdélyi gyermek számára a cserkészet. A 35 éves múltra visszatekintő Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) újjáalakulása óta folyamatosan építi közösségeit: ma 47 aktív csapat működik Kolozsvártól Székelyföldön át Észak-Erdélyig, tudatos alternatívát kínálva a digitális világ dominanciájával szemben. Bálint Lajos Lóránt elnökkel arról beszélgettünk, milyen kapaszkodót nyújthat napjainkban a fiatalok számára a cserkészet, mennyire vonzó ma a klasszikus elveken alapuló közösségi életforma, milyen kihívásokkal szembesül a mozgalom, valamint miként képeznek összetartó közösséget a magyar cserkészek a Kárpát-medencében.
A mozgalom 47 aktív csapatban működik, jóllehet 1990-től, a megalakulás óta összesen 154-es sorszámig jegyeztek be csapatokat; az évek során azonban több közösség vezetőhiány vagy más szervezési nehézségek miatt megszűnt. A legnagyobb csapatok Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen működnek, ezekben a városokban az egyetemisták is erősítik a létszámot, az egyes csapatok a kétszáz főt is meghaladják. A legélénkebb cserkészélet a székelyföldi körzetekben tapasztalható, ahol egy-egy térségben akár nyolc-kilenc csapat is működik, míg más régiókban három-négy.
Tavaly nyáron jubileumi nagytábort tartott az Erdélyben 35 éve alakult cserkészmozgalom
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
A mozgalom vezetője rámutatott, a cserkészet nem pusztán számokról szól: a szervezet klasszikus értékrendje – „Isten, haza, embertárs szolgálata” – ma is iránytűként szolgál a jellemnevelésben, a közösségi felelősségvállalásban és a vezetővé válás folyamatában. Bálint Lajos Lóránt elmondta,
„Fontos tudnunk: van valaki felettünk, aki minden jónak a forrása, és tőle kapunk mindent, amiért hálával tartozunk neki. Ha hálásak vagyunk, sokkal könnyebb vállalni a szolgálatot is” – fejtette ki. Hozzátette, a cserkészet életforma: a mozgalom értékei nemcsak a táborban, a foglalkozásokon vagy hivatalos keretek között érvényesülnek, hanem a mindennapokban is. A példaadás kulcsfontosságú: a vezetők személyes magatartása és becsületes életmódja iránymutató lehet a fiatalok számára.
A vezetőképzés kapcsán a szövetség elnöke elmondta, a cserkészet nem a klasszikus értelemben nevel vezetőket, hanem olyan közösségi környezetet teremt, ahol a fiatalok folyamatosan fejlődhetnek, és a „több telik tőlem” mottó jegyében folyamatosan törekedhetnek arra, hogy többet adjanak önmagukból a közösségért.
„Ennek része, hogy a cserkészek nem csupán heti egy alkalommal vesznek részt foglalkozáson, hanem aktívan bekapcsolódnak a közösségi életbe, legyen szó tánccsoportról, sportról vagy iskolai pluszprogramokról. A hangsúly a szolgálaton van: a cél, hogy mindenki értékes tagja legyen a közösségnek, és a vezetői szerepet a közösség bizalmának és elismerésének megfelelően vállalja” – mutatott rá. Megjegyezte, a cserkészévek során szerzett tapasztalatok, a felelősségvállalás, a példaadás képessé teszik a résztvevőket arra, hogy többet hozzanak ki magukból, mint egy átlagos szerepben.
Bálint Lajos Lóránt elmondta, a cserkészetben az Isten és az embertárs iránti szeretet és tisztelet mellett a hazaszeretet is alapvető érték. A mozgalomban törekednek arra, hogy megismertessék a fiatalokkal a magyar történelmet, kultúrát. „Erdélyben joggal lehetünk büszkék őseink munkájára: a legkisebb falvak tornácos házaitól a műemlék templomokig és kastélyokig, minden kulturális örökségünk gazdagságát hirdeti. Ha mindezt megőrizzük és továbbadjuk, a fiatalok számára identitáserősítő erővel bír” – fogalmazott.
Bálint Lajos Lóránt, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke
Fotó: Facebook/CSIT
A cserkészszövetség vezetőjét arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint mennyire vonzó a cserkészet a fiatalok számára a képernyők és okoseszközök korában, és hogyan lehet közelebb hozni a mozgalmat a mai generációhoz. Bálint Lajos Lóránt elmondta, meglátása szerint ha a gyerekek időben találkoznak a cserkészettel, könnyen elköteleződnek mellette.
„Az első osztályos vagy előkészítős kiscserkészek számára a közösség és a barátok élménye fontosabb a digitális eszközöknél. A cserkészet alapját képező kis közösségek kulcsfontosságúak a fejlődésük szempontjából. Hat-nyolc éves korban a gyerekek heti rendszerességgel találkoznak egy-két évvel idősebb őrsvezetőikkel, akik emlékeznek arra, milyen volt számukra két évvel korábban. Ez lehetővé teszi, hogy a tapasztalatokat átadják, és a közös játék során a fiatalabbak is elsajátítsák a közösségben való együttműködés alapjait. Az ősi őrsrendszer lényege, hogy ebben a környezetben a cserkészek megtanulják elfogadni a gyengébbeket, felismerni és kihasználni az erősségeiket, és segíteni társaikat abban, hogy saját magukból a legjobbat hozzák ki” – mutatott rá. Hangsúlyozta, a mozgalomban fontosnak tartják, a játékok és tevékenységek ne az online térben kapjanak helyet, hanem a szabadban, személyes találkozások során. Megjegyezte, a foglalkozások, rendezvények, táborok, túrák és portyák mind lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek személyesen éljenek meg élményeket, és az offline tér legyen az elsődleges.
A cserkészet alapját képező kis közösségek kulcsfontosságúak a fiatalok fejlődése szempontjából
Fotó: Romániai Magyar Cserkészszövetség
Bálint Lajos Lóránt arról is beszélt, hogy a Romániai Magyar Cserkészszövetség szoros kapcsolatot ápol a Kárpát-medence magyar cserkészszervezeteivel. Az együttműködés intézményes kerete a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma, amely 1993 óta működik, és mára jogilag is rendezett formában biztosítja a rendszeres egyeztetést. Évente kétszer tartanak fórumülést, ahol a vezetők személyesen találkoznak, beszámolnak az elmúlt időszakról, közösen terveznek, valamint programokat és képzéseket hangolnak össze.
„A kapcsolattartás a nehezebb körülmények között is élő maradt. A háború miatt a kárpátaljai vezető nem tudja elhagyni az országot, ezért a többiek utaztunk hozzá, hogy személyesen is találkozhassunk vele. Közös vezetőképzéseket és segédvezetői képzéseket szervezünk, a vajdasági cserkészek rendszeresen Erdélybe járnak képzésekre, és mi is részt veszünk hasonló alkalmakon Magyarországon és más Kárpát-medencei helyszíneken” – mondta. Megjegyezte, a román cserkészszervezettel formális kapcsolatot tartanak fenn, kölcsönösen értesítik egymást rendezvényeikről, és lehetőség szerint együttműködnek különböző projektekben is.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Tavaly jubileumi nagytáborral ünnepelte 35 éves fennállását Kolozsvár mellett az RMCSSZ, amelyre ellátogatott Sulyok Tamás köztársasági elnök is. A látogatást a szervezet fontos elismerésként élte meg, mert úgy érezték, munkájuk méltó figyelmet kapott a magyar állam részéről. Bálint Lajos Lóránt elmondta, programjaik megvalósításában meghatározó szerepe van a magyar kormány támogatásának. „Bár Romániában bejegyzett, aktív ifjúsági szervezetként működünk, állami támogatást nem kapunk, csupán általános civil pályázatokon veszünk részt. A magyar kormány viszont kiemelt intézményként tekint ránk, és anyagi segítséget nyújt működésünkhöz. Ennek köszönhetően tudjuk fejleszteni eszköztárunkat és megszervezni programjainkat, valamint anyaországi támogatással valósulhatott meg a jubileumi nagytábor és a Szárhegyen álló, a 30 éves évfordulóra emelt emlékmű is” – mutatott rá.
Háromezernél is több tagot számlál a Romániai Magyar Cserkészszövetség
Fotó: Romániai Magyar Cserkészszövetség
Bálint Lajos Lórántot arról is kérdeztük, miként látja a cserkészet jelenkori helyzetét: milyen társadalmi és közösségi kihívásokkal kell ma szembenéznie a mozgalomnak, és ezekre milyen válaszokat tud adni. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen stratégiai elképzelésekkel, célkitűzésekkel és fejlesztési irányokkal készülnek a következő évekre, hogyan kívánják biztosítani a szervezet megújulását, fenntarthatóságát és további erősödését a változó körülmények között. Mint mondta, akárcsak ma, a mozgalom létrejöttekor, 1907-ben is hasonló problémákkal, a fiatalok érdektelenségével szembesültek.
Hozzátette, a cserkészet feladata ma sem változott: nem oktatással, hanem neveléssel, példamutatással szeretnék segíteni a fiatalokat, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban. „A következő évtizedre vonatkozóan célunk a folyamatos fejlődés és a bővülés. Szeretnénk, ha minden magyar gyermek találkozna a cserkészettel, és maga dönthetné el, csatlakozik-e a mozgalomhoz. Külön figyelmet fordítanánk azokra az erdélyi térségekre, ahol a mozgalom meggyengült, a például a Bánság és Arad környékére. Emellett fontos feladat a fiatalok megtartása: a középiskolába, majd egyetemre kerülők számára is biztosítani kell a cserkészcsapatokhoz való csatlakozás lehetőségét, hogy ne szakadjon meg a közösséghez való kötődés. Bár már most is látszik, hogy a kilencvenes években fogadalmat tett nemzedék tagjai gyermekeiket is hozzák, hosszú távon az a cél, hogy a folytonosság megszakítás nélkül fennmaradjon” – hangsúlyozta lapunknak Bálint Lajos Lóránt.
A cserkészet közelebb visz a természethez
Fotó: Romániai Magyar Cserkészszövetség archívuma
A gyerekek még ebben a digitális eszközök által uralt világban is szeretik a kihívásokat, aktívan és a természetben élni – véli Bálint Lajos Lóránt. A Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke a kezdeti kihívásokról, a fiatalok neveléséről beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges kirohanásairól ismert Diana Șoșoacă EP-képviselő élesen kikelt Emil Boc ellen egy közösségi médiás bejegyzésében.
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél (Gelu) településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!