Azok számára, akik fogadalmat tesznek, életforma lesz a cserkészet
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről Bálint Lajos Lóránt elnökkel beszélgettünk. Kiderült, a cserkészet nem pusztán számokról szól: a szervezet klasszikus értékrendje – „Isten, haza, embertárs szolgálata” – ma is iránytűként szolgál a jellemnevelésben.
2026. március 07., 08:492026. március 07., 08:49
Valódi közösségi élményt kínál, a természethez visz közelebb, időtálló értékeket közvetít, irányt mutat több mint háromezer erdélyi gyermek számára a cserkészet. A 35 éves múltra visszatekintő Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) újjáalakulása óta folyamatosan építi közösségeit: ma 47 aktív csapat működik Kolozsvártól Székelyföldön át Észak-Erdélyig, tudatos alternatívát kínálva a digitális világ dominanciájával szemben. Bálint Lajos Lóránt elnökkel arról beszélgettünk, milyen kapaszkodót nyújthat napjainkban a fiatalok számára a cserkészet, mennyire vonzó ma a klasszikus elveken alapuló közösségi életforma, milyen kihívásokkal szembesül a mozgalom, valamint miként képeznek összetartó közösséget a magyar cserkészek a Kárpát-medencében.
A mozgalom 47 aktív csapatban működik, jóllehet 1990-től, a megalakulás óta összesen 154-es sorszámig jegyeztek be csapatokat; az évek során azonban több közösség vezetőhiány vagy más szervezési nehézségek miatt megszűnt. A legnagyobb csapatok Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen működnek, ezekben a városokban az egyetemisták is erősítik a létszámot, az egyes csapatok a kétszáz főt is meghaladják. A legélénkebb cserkészélet a székelyföldi körzetekben tapasztalható, ahol egy-egy térségben akár nyolc-kilenc csapat is működik, míg más régiókban három-négy.
Tavaly nyáron jubileumi nagytábort tartott az Erdélyben 35 éve alakult cserkészmozgalom
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
A mozgalom vezetője rámutatott, a cserkészet nem pusztán számokról szól: a szervezet klasszikus értékrendje – „Isten, haza, embertárs szolgálata” – ma is iránytűként szolgál a jellemnevelésben, a közösségi felelősségvállalásban és a vezetővé válás folyamatában. Bálint Lajos Lóránt elmondta,
„Fontos tudnunk: van valaki felettünk, aki minden jónak a forrása, és tőle kapunk mindent, amiért hálával tartozunk neki. Ha hálásak vagyunk, sokkal könnyebb vállalni a szolgálatot is” – fejtette ki. Hozzátette, a cserkészet életforma: a mozgalom értékei nemcsak a táborban, a foglalkozásokon vagy hivatalos keretek között érvényesülnek, hanem a mindennapokban is. A példaadás kulcsfontosságú: a vezetők személyes magatartása és becsületes életmódja iránymutató lehet a fiatalok számára.
A vezetőképzés kapcsán a szövetség elnöke elmondta, a cserkészet nem a klasszikus értelemben nevel vezetőket, hanem olyan közösségi környezetet teremt, ahol a fiatalok folyamatosan fejlődhetnek, és a „több telik tőlem” mottó jegyében folyamatosan törekedhetnek arra, hogy többet adjanak önmagukból a közösségért.
„Ennek része, hogy a cserkészek nem csupán heti egy alkalommal vesznek részt foglalkozáson, hanem aktívan bekapcsolódnak a közösségi életbe, legyen szó tánccsoportról, sportról vagy iskolai pluszprogramokról. A hangsúly a szolgálaton van: a cél, hogy mindenki értékes tagja legyen a közösségnek, és a vezetői szerepet a közösség bizalmának és elismerésének megfelelően vállalja” – mutatott rá. Megjegyezte, a cserkészévek során szerzett tapasztalatok, a felelősségvállalás, a példaadás képessé teszik a résztvevőket arra, hogy többet hozzanak ki magukból, mint egy átlagos szerepben.
Bálint Lajos Lóránt elmondta, a cserkészetben az Isten és az embertárs iránti szeretet és tisztelet mellett a hazaszeretet is alapvető érték. A mozgalomban törekednek arra, hogy megismertessék a fiatalokkal a magyar történelmet, kultúrát. „Erdélyben joggal lehetünk büszkék őseink munkájára: a legkisebb falvak tornácos házaitól a műemlék templomokig és kastélyokig, minden kulturális örökségünk gazdagságát hirdeti. Ha mindezt megőrizzük és továbbadjuk, a fiatalok számára identitáserősítő erővel bír” – fogalmazott.
Bálint Lajos Lóránt, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke
Fotó: Facebook/CSIT
A cserkészszövetség vezetőjét arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint mennyire vonzó a cserkészet a fiatalok számára a képernyők és okoseszközök korában, és hogyan lehet közelebb hozni a mozgalmat a mai generációhoz. Bálint Lajos Lóránt elmondta, meglátása szerint ha a gyerekek időben találkoznak a cserkészettel, könnyen elköteleződnek mellette.
„Az első osztályos vagy előkészítős kiscserkészek számára a közösség és a barátok élménye fontosabb a digitális eszközöknél. A cserkészet alapját képező kis közösségek kulcsfontosságúak a fejlődésük szempontjából. Hat-nyolc éves korban a gyerekek heti rendszerességgel találkoznak egy-két évvel idősebb őrsvezetőikkel, akik emlékeznek arra, milyen volt számukra két évvel korábban. Ez lehetővé teszi, hogy a tapasztalatokat átadják, és a közös játék során a fiatalabbak is elsajátítsák a közösségben való együttműködés alapjait. Az ősi őrsrendszer lényege, hogy ebben a környezetben a cserkészek megtanulják elfogadni a gyengébbeket, felismerni és kihasználni az erősségeiket, és segíteni társaikat abban, hogy saját magukból a legjobbat hozzák ki” – mutatott rá. Hangsúlyozta, a mozgalomban fontosnak tartják, a játékok és tevékenységek ne az online térben kapjanak helyet, hanem a szabadban, személyes találkozások során. Megjegyezte, a foglalkozások, rendezvények, táborok, túrák és portyák mind lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek személyesen éljenek meg élményeket, és az offline tér legyen az elsődleges.
A cserkészet alapját képező kis közösségek kulcsfontosságúak a fiatalok fejlődése szempontjából
Fotó: Romániai Magyar Cserkészszövetség
Bálint Lajos Lóránt arról is beszélt, hogy a Romániai Magyar Cserkészszövetség szoros kapcsolatot ápol a Kárpát-medence magyar cserkészszervezeteivel. Az együttműködés intézményes kerete a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma, amely 1993 óta működik, és mára jogilag is rendezett formában biztosítja a rendszeres egyeztetést. Évente kétszer tartanak fórumülést, ahol a vezetők személyesen találkoznak, beszámolnak az elmúlt időszakról, közösen terveznek, valamint programokat és képzéseket hangolnak össze.
„A kapcsolattartás a nehezebb körülmények között is élő maradt. A háború miatt a kárpátaljai vezető nem tudja elhagyni az országot, ezért a többiek utaztunk hozzá, hogy személyesen is találkozhassunk vele. Közös vezetőképzéseket és segédvezetői képzéseket szervezünk, a vajdasági cserkészek rendszeresen Erdélybe járnak képzésekre, és mi is részt veszünk hasonló alkalmakon Magyarországon és más Kárpát-medencei helyszíneken” – mondta. Megjegyezte, a román cserkészszervezettel formális kapcsolatot tartanak fenn, kölcsönösen értesítik egymást rendezvényeikről, és lehetőség szerint együttműködnek különböző projektekben is.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Tavaly jubileumi nagytáborral ünnepelte 35 éves fennállását Kolozsvár mellett az RMCSSZ, amelyre ellátogatott Sulyok Tamás köztársasági elnök is. A látogatást a szervezet fontos elismerésként élte meg, mert úgy érezték, munkájuk méltó figyelmet kapott a magyar állam részéről. Bálint Lajos Lóránt elmondta, programjaik megvalósításában meghatározó szerepe van a magyar kormány támogatásának. „Bár Romániában bejegyzett, aktív ifjúsági szervezetként működünk, állami támogatást nem kapunk, csupán általános civil pályázatokon veszünk részt. A magyar kormány viszont kiemelt intézményként tekint ránk, és anyagi segítséget nyújt működésünkhöz. Ennek köszönhetően tudjuk fejleszteni eszköztárunkat és megszervezni programjainkat, valamint anyaországi támogatással valósulhatott meg a jubileumi nagytábor és a Szárhegyen álló, a 30 éves évfordulóra emelt emlékmű is” – mutatott rá.
Háromezernél is több tagot számlál a Romániai Magyar Cserkészszövetség
Fotó: Romániai Magyar Cserkészszövetség
Bálint Lajos Lórántot arról is kérdeztük, miként látja a cserkészet jelenkori helyzetét: milyen társadalmi és közösségi kihívásokkal kell ma szembenéznie a mozgalomnak, és ezekre milyen válaszokat tud adni. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen stratégiai elképzelésekkel, célkitűzésekkel és fejlesztési irányokkal készülnek a következő évekre, hogyan kívánják biztosítani a szervezet megújulását, fenntarthatóságát és további erősödését a változó körülmények között. Mint mondta, akárcsak ma, a mozgalom létrejöttekor, 1907-ben is hasonló problémákkal, a fiatalok érdektelenségével szembesültek.
Hozzátette, a cserkészet feladata ma sem változott: nem oktatással, hanem neveléssel, példamutatással szeretnék segíteni a fiatalokat, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban. „A következő évtizedre vonatkozóan célunk a folyamatos fejlődés és a bővülés. Szeretnénk, ha minden magyar gyermek találkozna a cserkészettel, és maga dönthetné el, csatlakozik-e a mozgalomhoz. Külön figyelmet fordítanánk azokra az erdélyi térségekre, ahol a mozgalom meggyengült, a például a Bánság és Arad környékére. Emellett fontos feladat a fiatalok megtartása: a középiskolába, majd egyetemre kerülők számára is biztosítani kell a cserkészcsapatokhoz való csatlakozás lehetőségét, hogy ne szakadjon meg a közösséghez való kötődés. Bár már most is látszik, hogy a kilencvenes években fogadalmat tett nemzedék tagjai gyermekeiket is hozzák, hosszú távon az a cél, hogy a folytonosság megszakítás nélkül fennmaradjon” – hangsúlyozta lapunknak Bálint Lajos Lóránt.
A cserkészet közelebb visz a természethez
Fotó: Romániai Magyar Cserkészszövetség archívuma
A gyerekek még ebben a digitális eszközök által uralt világban is szeretik a kihívásokat, aktívan és a természetben élni – véli Bálint Lajos Lóránt. A Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke a kezdeti kihívásokról, a fiatalok neveléséről beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!