Kelemen Hunor: ha valaki békét akar, az nem jelenti, hogy oroszbarát vagy Putyin-párti

„Munkát ígérünk, azt ígérjük, hogy dolgozni fogunk a közösségünkért, építeni fogjuk a szülőföldet, építeni fogjuk a közösséget, építeni fogjuk Székelyföldet, építeni fogjuk Erdélyt, és hogyha építjük Székelyföldet és építjük Erdélyt, az jó Romániának is, az jó minden embernek” – idézte az MTI Kelemen Hunort. Az EP-választás tétje kapcsán felidézte: Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor az RMDSZ arra vállalkozott, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek európai szintű jogvédelméért fog harcolni, de azt is tudta, hogy „ahol elindul, ott nincs út”, a szövetség kezdte el az útépítést a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezéssel.

„Az Európai Parlamentben partnerre találtunk, az Európai Bizottság elutasított. Nem titok, hogy mi Ursula von der Leyennek az új elnöki jelölését azért nem támogattuk a bukaresti kongresszuson, mert megígért valamit, és nem tartotta be. Nekünk pedig, ha valaki valamit megígért, akkor azt tartsa be” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Leszögezte: az Európai Uniónak változnia kell, véget kell vetnie a kettős mérce gyakorlatának. Szerinte az európai polgárok elégedetlenek, „vissza akarják kapni az Európai Uniót a bürokratáktól”.

„Erről is tisztán kell beszélni. Tisztán kell beszélni az egzisztenciális biztonság igényéről! Ha valaki békét akar, az nem jelenti azt, hogy oroszbarát. Ha valaki békepárti, az nem Putyin-párti. Ha valaki békét akar, akkor életet akar. A békepárti ember: az életpárti ember” – fogalmazott Kelemen Hunor. A politikus a Bálványos Intézet lapunkban is ismertetett közvélemény-kutatására utalt, amely szerint míg 2022-ben a romániaiak 74 százaléka, az erdélyi magyarok 46 százaléka mondta, hogy Oroszország az agresszor, 2024-re ez a szám a román társadalom egészében 46 százalékra, az erdélyi magyarok esetében 19 százalékra csökkent. Megnőtt azoknak az aránya (országos szinten 16-ról 21 százalékra, az erdélyi magyaroknál 44-ről 49 százalékra), akik úgy gondolják, hogy a háborút a nyugati országok és Ukrajna provokálták ki azzal, hogy „Ukrajna túl közel került a NATO-hoz”.

Kelemen rámutatott: gazdasági biztonságra vágynak az emberek, a munkahelyek biztonságára, a jövedelmek biztonságára, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Unió elveszítse versenyelőnyét, lemaradjon. „Mi egy olyan uniót akarunk, amely képes beleszólni a világ dolgaiba, képes megvédeni az európai értékrendet, az európai életvitelét azoknak az országoknak, amelyek az Európai Unió tagjai, és hagyja őket, hogy úgy éljenek, ahogy éltek évtizedeken, évszázadokon keresztül. Egy olyan Uniót, amelyik erőt mutat fel, de nem befele, nem a kisebbeket, a gyengébbeket »sapkázza», hanem kifele. Egy olyan uniót, ahol a gazdákat, a vállalkozókat, a polgárokat támogatják” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.