Napokon belül a búzát is aratják már Arad megyében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás Arad megyében. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét és az árpát már vágják a kombájnok, de napokon belül a búza betakarításának is nekifognak. Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke szerint az elmúlt évek átlagának megfelelő az idei termés, viszont a felvásárlói árak alig követik az inflációt, és nemhogy nőttek volna, hanem stagnálnak, sőt némely esetben csökkentek is.
2024. június 24., 18:402024. június 24., 18:40
Hagyományosan Péter-Pálkor kezdődik az aratás, de idén korábban beálltak az arató-cséplőgépek a gabonatáblákba. Most is az árpa és a repce betakarításával kezdődött a munka, de hamarosan a búza is aratható lesz. „Amint lemegy a nedvességtartalma tizennégy százalék alá, már vágható, mert akkor lehet tárolni” – fejtette ki lapunknak Nagy Zsolt.
Arad határában már dolgoznak a gépek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Repcéből néhol kevesebbet aratnak, mert rossz volt a kelés, ezért ősszel sok gazda visszaforgatta a vetést, és más kultúrákkal próbálkozott, így a tavalyinál kevesebb lesz a repce. A gazdák két és négy tonna közötti repcetermésről, illetve öt-hat, vagy akár nyolc tonna árpáról számoltak be hektáronként. A mennyiség nagyban függ a talajtípustól és az egyes tájegységek időjárási viszonyaitól” – magyarázta az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke, aki maga is földműveléssel foglalkozik.
A romániai gazdák elégedetlensége a múlt év eleje óta nőtt, idén januárban pedig már tiltakozó megmozdulásokba csapott át, amiért az Európai Unió megnyitotta az ukrajnai gabonaexport előtt a kelet-közép-európai tranzitútvonalakat, mert az orosz–ukrán háború miatt a régi szállítási útvonalak bezárultak. Az ukrajnai gabona felborította a romániai piacot is, a termelők – azon belül az erdélyi magyar gazdatársadalom tagjai – nagy hátrányba kerültek az olcsón előállított és értékesített ukrajnai gabona miatt.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Két-három hete felugrottak az árak, a tőzsdén is emelkedett, a kikötőben 230 eurót adtak a búza tonnájáért, de mire megkezdtük az aratást, leesett az ár kétszáz euróra. Nálunk meg 80-85 banit kínálnak kilójáért, ami nagyon gyenge. Ez a termelési költségeket fedezi éppen, de a haszon minimális” – vázolta a helyzetet a falugazdász.
Olykor megéri „lábon” eladni a gabonát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Évekkel ezelőtt az „kaszált”, aki rendelkezett tárolási lehetőséggel és kapacitással, mert a következő év elején jobb áron értékesíthette a termést, mintha „lábon” adta volna el. Az utóbbi két-három esztendőben azonban annyira átrendeződött a piac, illetve egyre több siló épült, hogy nem minden esetben éri meg raktározni. Nagy Zsolt szerint olyan alacsonyan álltak az árak, hogy gyakran a tárolási költségeket is alig fedezték, így sok gazda inkább egyenesen a földről adja el a terményt. A vevők pedig nagybani felvásárlók, akik a feldolgozóiparnak adják tovább vagy exportra, esetleg a bécsi tőzsdére viszik a gabonát, és a falugazdász megfogalmazása szerint ők húzzák a legnagyobb hasznot az üzleten.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!