Aratásra váró ősziárpa-parcella, mellette zúg a bálázógép
Fotó: Makkay József
A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört, amely a megyében egyedi módon közös földeket művel, és saját székházat épített. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
2024. július 19., 09:572024. július 19., 09:57
A kolozsi gazdakör több tagja is arat a forró júliusi napon. Az őszi árpa beért, a búzára, tritikáléra és a tavaszi vetésű szalmás gabonákra még várni kell pár napot, vagy egy-két hetet. A gazdakör vezetőjével, Debreczeni József mezőgépész-mérnökkel azt tervezzük, hogy megkeressük az egyik kombájnos gazdát a határban, de pechünkre a nagyon távoli földekre személyautóval nem, csak traktorral lehet kijutni, a kolozsi határutak is nehezen járhatóak. Marad tehát egy faluhoz közeli parcella, ahol a napokban vágták le a gabonát, annak a szalmáját bálázza fel vendéglátóm, hogy egy nyári kép erejéig megmutathassam a közeli, aratásra váró szalmásgabona-földet, illetve a szomszédos, learatott parcellán a szalma bálázását.
A John Deere mezőgép az egyik legmegbízhatóbb masina
Fotó: Makkay József
miután a rendszerváltást követően szülei visszavették földjeiket, ő pedig nagyobb fantáziát látott a helyi gazdálkodásban, mint gépészmérnökként dolgozni alkalmazottként.
A méretes, henger formájú szalmabálát préselő gép pár fordulat után végez. Hátra pillantva a gazda érzékeli, ha valahol szalma maradt a kombájn sorában, így visszatolatva tisztára „gereblyézi” a parcellát. A szalmának ma már nincs értéke, de ha kis szerencséje van az embernek, cserébe átadhatja állattartóknak alom gyanánt.
A szomszédos gabonaparcella még érintetlen, azért hagyták a határban a kombájnt, hogy a napokban learassák. Vendéglátóm szerint a sűrű, tömött kalászokkal teli parcella ötezer kilós hektárhozamot kóstál, ami bizony ma már kevés az alacsony felvásárlási árakhoz képest.
A szalmának ma már alig van értéke, mégsem lehet a mezőn hagyni
Fotó: Makkay József
Miközben elindulunk a 13 alapító gazda által 2006-ban létrehozott gazdakör székháza felé, Debreczeni Józseffel gyors kalkulust végzünk, hogy mivel maradnak a gazdák az idei aratás után. Jelenleg 0,80 lejt fizetnek Kolozs megyében a gabonafelvásárlók egy kilogramm búzárt, és tíz banival kevesebbet az árpáért és a tritikáléért, de a szakember szerint az ár hamarosan csökkenni fog. A kereskedők árgus szemekkel figyelik a nemzetközi árak alakulását, amelyek sok jót idénre sem ígérnek a gazdának.
Mi akkor beszélünk jó termésről, ha 5-6 ezer kilós hektárátlaggal számolunk. Ez idén bejött, de a jövedelmezőséghez képest mégis kevés” – mutat rá a nem túl bonyolult számítás végkövetkeztetésére a 80 hektár területen őszi búzát, árpát, szóját és napraforgót termelő gazda. Rendszerint minden évben van egy jobban jövedelmező haszonnövény, de amióta az ukrajnai mezőgazdasági termékeket Európában terítik, egyre nehezebb esztendőket zárnak.
Debreczeni József mérnök, a kolozsi gazdakör vezetője szerint váltaniuk kell a gazdáknak
Fotó: Makkay József
A kolozsi gazda szerint ma már ott tart az erdélyi termelő is, hogy a területalapú támogatás rámegy a kalászosokból származó ráfizetés ellensúlyozására, így egyre kevesebb pénz marad befektetésre, fejlesztésre, új gépek beszerzésére. Debreczeni József szerint a száz hektár alatti ,,kisgazdaságok” bevétele csak a túlélésre elegendő, és igazából a sok száz, vagy ezer hektár fölötti farmok képesek talpon maradni, fejlődni.
Pihenő kombájn. A jövő héten kezdik el a búza aratását
Fotó: Makkay József
A mező közepén felépített gazdaköri székház mintegy 15 gazdacsalád közös munkáját dicséri. A kolozsi gazdakör tevékenysége egyedi a megyében, de Erdélyben is kevés van belőle. Lényege az, hogy a gazdakör számára 90 hektár mezőgazdasági területet béreltek a gazdák, a gazdaköri földeket önkéntes alapon dolgozzák meg, és az ebből származó jövedelmet gazdaköri célokra fordítják. Korszerű traktort és talajművelő eszközöket vásároltak, és közösen felépítették a székházat, aminek turisztikai hasznosítást szánnak. A szomszédban éppen Debreczeni József lánya fogott hozzá a faluturizmushoz: vendégházuk mellett kis sorfürdőt is kialakítottak napozóágyakkal, strandfelszereléssel.
Az ötezer kilós hektárátlag ma már sem búzából, sem árpából nem kielégítő
Fotó: Makkay József
Mostanra azonban már sokan úgy látják, hogy váltani kell. Az elnök abban reménykedik, hogy gazdaköri szinten is sikerül meghonosítani azt a fajta falusi turizmust, ami a sós fürdőjéről híres Kolozs megyei faluban jó pénzt hozó kiegészítője lehetne a mezőgazdasági termelésnek. Igaz, egyelőre kevesen fogtak hozzá, de a tágas gazdaköri telek beszerzése annak idején abból a meggondolásból született, hogy minden gazdaköri tag egy-egy faházikót telepíthet ide vendéglátásra, majd a közös bevételből osztoznak.
A kolozsi gazdakör székháza. A példás közösségi összefogással megépült házat turisztikai célokra fordítanák
Fotó: Makkay József
Debreczeni József szerint olyan időket élünk, amikor a mezőgazdaságban is meg kell keresni az alternatíva lehetőségét élelmiszer-feldolgozás vagy helyi turizmus formájában. Kolozson a pénzt hozó kiegészítő tevékenységre a turizmus a fő adu, a kezdő lépéseket pedig már megtették.
A szomszédos telken beindult vendéglátás. A sós fürdőjéről híres Kolozsra egyre több vendég érkezik
Fotó: Makkay József
A Kolozsvártól 18 kilométerre délkeletre, a Mezőség nyugati szélén található település már a római, majd a középkorban is sóbányáiról volt nevezetes, amelyeket a 19. században bezártak. A község önkormányzata 2005-ben visszakapta a korábban államosított és leromlott állapotba került kolozsi Sósfürdőt, amit 2007 és 2010 között európai uniós támogatással felújítottak, azóta újra működik, a meleg fürdővel együtt. A 2400 lakosú községközpontban a 2021-es népszámlálás szerint mintegy 570 magyar él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!