Interjú Molnár Géza virológussal az új típusú influenzáról

Romániában csak annak a 16 személynek nem kell már tartania az új típusú influenzától, aki már elkapta a kórt. Erről Molnár Géza virológus, az egészségügyi miniszter tanácsadója nyilatkozott a Krónikának adott interjúban. Az előrejelzések szerint az országot november–decemberben érheti el a vírushullám.  

Ennek a terjedése jelentős mértékben lassítható, ha sikerül addig védőoltást készíteni, és a lakosság 30-35 százalékát sikerül beoltani. Az oltóanyaggyártók jelenleg arra várnak, hogy kiderüljön, a jelenlegi három vírusváltozat közül melyik válik dominánssá, és melyik ellen kell a leginkább védekezni. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az elmúlt napokban Romániában nem észleltek újabb megbetegedéseket, továbbra is 16, a H1N1 vírussal megfertőződött személyt tartanak nyilván.

– Mennyire kell félni az új típusú influenzát okozó H1N1 vírustól?
– A vírus eléggé gyorsan terjed, különösen az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. Az európai betegségmegelőző központ prognózisa alapján nálunk a nagyobb hullám november–decemberre várható, a járvány tetőzése pedig február–március–áprilisban történhet meg.

– Világszerte eddig néhány tízezer ember fertőződött meg, a halálos áldozatok száma pedig 140 körül van. Ennyi áldozatot meglehet, a régi típusú influenzavírusok is szednek.
– Pillanatnyilag valóban nem kiugró az esetek száma, és a betegség súlyossági indexe is elég alacsony. Emiatt a halálos áldozatok száma más légúti fertőzésekhez képest viszonylag alacsony. Ennek ellenére komolyan kell venni a fenyegetettséget. Megvan ugyanis annak a valószínűsége, hogy a több kontinensen egy időben és magas átterjedési rátával jelentkező vírus módosuljon, és súlyosabb változatai jelenjenek meg. Ezért kongatta meg a vészharangot az Egészségügyi Világszervezet. Olyan vírusról van ugyanis szó, amelyikre korábban sem oltás, sem megbetegedés nem alakított ki védettséget az emberi szervezetben.

– Hogyan alakulhat a vírus terjedése? Milyen hipotézisekkel számolnak?
– Három irányt vesznek általában számba. Megtörténhet, hogy a járvány magától, természetes körülmények között elhal, de megmarad a vírus. Az is megtörténhet viszont, hogy a vírus átalakul egy permanens szezonális influenzává. Időről időre járványos gócokban jelentkezik. A harmadik változat, amitől most a leginkább tartunk, az, hogy tetőzötten jelentkezik világszerte, és az is megtörténhet, hogy sokkal súlyosabb megbetegedési indexszel. A mai globalizált világban, amikor rendkívüli módon felgyorsult a személy- és áruforgalom, nagy a valószínűsége annak, hogy ez a harmadik változat következik be.

– Ezzel riogatott legutóbb az Egészségügyi Világszervezet a madárinfluenza kapcsán is, utólag úgy tűnik, alaptalanul. Sőt annak a gyanúja is felmerült, hogy csupán egyesek gazdasági érdekei szólaltak meg a világszervezet vészjelzéseiben. Vannak olyan értelmezések, hogy a pánikkeltés  csak azt szolgálta, hogy egyes országok baromfitenyésztését ellehetetlenítsék, és a helyüket mások vegyék át a piacon.
– Fennáll annak a veszélye, hogy ha valaki akkor is farkast kiált, amikor nincs ott a farkas, később akkor sem veszik komolyan, ha okkal kiált. A madárinfluenza esetében az állatvilág vírusának nem sikerült olyan genetikai tulajdonságokat kialakítania, hogy emberről emberre is terjedhessen. A mostani esetben viszont ez már bizonyítottan megtörtént. Az érdekekről pedig csak annyit, hogy ez a helyzet bizonyos fokig kihasználható, de a vészharang megkondítása akkor is indokolt. Az egészségügyi rendszernek, a közigazgatásnak elsősorban arra kell figyelnie, hogy minél kevesebb személyre terjedjen át a betegség, ha pedig a nagy járvány nálunk is kialakul, biztosítsa a megfelelő egészségügyi ellátást.

– Nyilván a megelőzés a leglényegesebb, ennek pedig a védőoltás a legfontosabb eszköze. A napokban egy svájci cég jelentette be, hogy elkészítette a védőoltást.
– Ezt az oltóanyagot nem fogadta el az európai gyógyszereknek és biológiai anyagok láttamozó szerve. Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre három víruskultúrát bocsátott a gyártó cégek rendelkezésére. A gyártó cégek akkor kezdik el a vírus szaporítását, amikor eldől, hogy melyik típust használják. A víruskultúra szaporítása 60–90 napig tart, és csak ez után lehet remélni az új típusú influenza elleni védőoltás megjelenését.

– Mit lehet remélni ettől a védőoltástól? Ha elkészül, ki lehet pipálni az új típusú influenza problémáját?
– Ha sikerül olyan genetikailag stabil vírust elkülöníteni, amelyik nem változik az elkövetkezőkben, akkor 90 nap alatt elő lehet állítani az oltóanyagot, és megvan a lehetősége annak, hogy a járvány európai tetőzése előtt erőteljes oltási kampányt hajtsunk végre. Ha sikerül lefedni a lakosság 30-35 százalékát, a járvány terjedési lehetősége is sokkal korlátozottabb.

– Az mondta, mindez akkor történhet meg, ha sikerül stabil vírustörzset izolálni. Mitől függ, hogy sikerül-e?
– Világszinten pillanatnyilag három, egymástól alig különböző vírusváltozat terjed. Egyiket Mexikóban különítették el, a másikat az Amerikai Egyesült Államokban, a harmadik változat   Japánban jelent meg. Most azt várjuk, hogy a következő időszakban melyik vírusváltozat dominál. Ezt fogják ugyanis javasolni védőoltás-készítésre. A vírusváltozatok azonban csak kismértékben különböznek egymástól. Ha az egyikből készítenek oltóanyagot a másik vírustörzzsel szemben, nem 90 százalékos, hanem csak 80 vagy 85 százalékos védettséget fog biztosítani.

– Nem lehet, hogy mindhárom vírusváltozatot belecsomagolják a kialakítandó védőoltásba? Ez esetben nem kellene várni a gyártással.
– A kérdésfelvetés logikus, ez viszont már technológiai és hatékonysági probléma, amihez én kevésbé értek. Ha mindhárom vírusváltozatot beviszik az oltóanyagba, megtörténhet, hogy az oltás utáni másodlagos reakciók sokkal nagyobb számban, illetve sokkal nagyobb súlyossági indexszel  jelentkeznek. Ezért az Egészségügyi Világszervezet egyelőre azon az állásponton van, hogy a három vírusváltozatot nem kell egyszerre használni oltóanyag előállításához.

– Lesz-e romániai védőoltás?
– Igen, a Cantacuzino Intézet fel van készülve a vírustörzs fogadására, szaporítására, az oltóanyag előállítására.

– Hogyan védekezhet Mari néni Csíkcsomortánban az új típusú influenza ellen mindaddig, amíg nincsen oltás?
– Addig a higiéniás előírások betartásával, megfelelő életvitellel védekezhet. Ilyenek a gyakori szellőztetés, a gyakori kézmosás, a megfelelő táplálkozás, öltözködés; ha pedig nagyobb számban jelentkeznek a megbetegedések, a tömeg kerülése, az egyszer használatos papír zsebkendők használata és megsemmisítése.

– Romániában eddig 16 személy kapta meg a fertőzést. Közülük kilencet már ki is engedtek a kórházból. Ők teljesen meggyógyultak?
– Teljesen meggyógyultak, esetükben az influenzának semmilyen másodlagos szövődménye nem létezik.

– Ebben a 16 emberben már kialakult a védettség a vírussal szemben?
– Igen, kialakult. Ők ezt a vírusfertőzést még egyszer nem kaphatják már meg.