Az erős napsütéstől sok kertben megperzselődtek a növények
Fotó: Bede Laura
Az egyik legszárazabb mezőgazdasági év lehet az idei, az ország nagy részén tapasztalható szélsőséges talajszárazság miatt különösen a szántóföldi növények sínylődnek, de a kiskertünkben található zöldségek, gyümölcsök is megperzselődhetnek a 32 Celsius-fok feletti hőmérsékleten. Székely-Varga Zsolt kertészmérnökkel, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kertészmérnöki tanszékének adjunktusával azt jártuk körül, elsősorban megelőzésként hogyan tarthatjuk hűvösen a talajt, mikor öntözzünk kánikulában, illetve milyen vízzel.
2024. augusztus 05., 19:132024. augusztus 05., 19:13
2024. augusztus 05., 20:042024. augusztus 05., 20:04
A hónapok óta tartó hőség és a csapadék hiánya rendkívül rossz hatással lehet növényeinkre, nem meglepő, ha kiskertünkben például elszáradt levelű, sínylődő uborkát látunk, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei szerint ha a hőmérséklet 32 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor a növényeket hőstressz éri, és perzselődnek. Már pedig június és július bővelkedett olyan napokban, amelyeken ennél is melegebb volt, és a friss előrejelzések szerint augusztusban is a sokéves átlagnál magasabb hőmérsékleti értékek várhatók. Akárcsak más felmerülő problémánál, ebben az esetben is érdemes a megelőzéssel kezdeni, például a talaj hűsítésével.
„A takarás magasabb szinten tartja a talaj nedvességét, a hőmérsékletet pedig alacsonyabban, és nem utolsó sorban a gyomnövények megjelenését is képes szabályozni” – mondta a Krónika megkeresésére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kertészmérnöki tanszékének adjunktusa. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a takarórétegeknek vannak hátrányai is, például a csigáknak jó búvóhelyet biztosíthatnak vagy gyommagvakat is tartalmazhatnak. A szakember szerint a forróság negatív hatásai ellen az is hatékony lehet, ha a zöldségeket, gyümölcsöket hálóval árnyékoljuk, amely segíthet néhány fokkal csökkenteni a talaj és a növények hőmérsékletét.
A perzselődés megakadályozása érdekében használhatunk árnyékoló hálót
Fotó: Bede Laura
Bár a vízügyi vállalatok az elmúlt időszakban spórolásra szólították fel a lakosságot, sokan úgy gondolják, ha nem öntözik meg rendszeresen kertjüket, a teljes termény kárba veszhet. Alternatív megoldásként azonban össze lehet gyűjteni az esővizet, kutat fúrni, vagy ha már van, akkor annak a vizét használni. Székely-Varga Zsolt rámutatott, nagyon fontos az öntözésre használt víz minősége, ezért ajánlott bevizsgáltatni használat előtt. „A víz sókoncentrációja határozza meg, hogy az használható vagy sem. A legtöbb esetben a növénytermesztők azért öntöznek vezetékes vízzel, mert a talajvíz nem jó minőségű” – magyarázta a kertészmérnök.
A Sapentia EMTE marosvásárhelyi oktatója arról is beszélt lapunknak, hogy
Mint kifejtette, ilyenkor még, vagy már nincs felmelegedve a talaj a növények gyökere körül, így elkerülhetjük a stresszhatást vagy akár a növény megégetését is. Ugyanakkor érdemes lassan locsolni, mert a száraz talajra ráöntött nagy mennyiségű víz pillanatok alatt lefolyik a gyökérzetről.
A vizet ajánlott lassan, a növény gyökeréhez önteni
Fotó: Bede Laura
Az élete 101. évében meghalt Bálint gazda oldalán szereplő öntözési tanácsok alapján
Az Erdélyben is jól ismert, Prima Primissima díjas kertészmérnök, újságíró egykori útmutatása szerint figyelembe kell venni, hogy tíz liter vízzel a talaj felső, 1-2 cm vastag rétegét tudjuk átnedvesíteni. A homoktalaj könnyebben átnedvesíthető, de gyorsabban kiszárad; a vályog és az agyagos talaj átnedvesítéséhez több öntözővíz szükséges, de ez tovább tárolja a vizet. Az időjárás és a növények kondíciója függvényében is változhat a locsolás gyakorisága.
A szőlőtőkék például sok vizet vonnak el a talajtól harmatgyökereik, a gyökértörzsön fejlődő felszívó és talpgyökereik útján. Kedvező időjárás esetén a szőlő nem igényel rendszeres öntözést, aszályos időszakban azonban a tőkék több és jobb terméssel hálálják meg a vízpótlást. A törzses gyümölcsfák gyökérzete nagy talajtömeget hálóz be, ennek ellenére meghálálják a rendszeres öntözést. A sekélyen gyökeresedő sövények, a karcsú orsók és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, szamóca) csak öntözéssel érlelnek bőséges és jó minőségű gyümölcstermést. A veteményes és virágos ágyások növényeit rendszeresen kell öntözni, lehetőleg kéthetenként műtrágyás tápoldattal is – olvasható a balintgazda.hu oldalon.
Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.
{K2}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!