Mi befolyásolja a várakozási időt a román–magyar határon? – A magyar rendőrség válaszolt a Krónikának

A hiba kijavítása a rendszer üzemeltetőjének feladata. A szakemberek az esetlegesen előforduló meghibásodásokat soron kívül, a lehető legrövidebb idő alatt elhárítják, ezzel biztosítva a mihamarabbi normál működési rendet” – fogalmaz a rendőrség sajtószolgálata.

A magyar határrendészet szerint a másik problémát a napi működés során előforduló hálózati túlterhelés jelenti, ami azt okozhatja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem érkezik válasz a kapcsolódó szakrendszertől, ilyenkor az átlépéssel kapcsolatos várakozási idő nőhet. A magyar rendőrség a határátkelőhelyeket vagy egyes határszakaszokat érintő, a zökkenőmentes határátléptetést akadályozó információkat folyamatosan – a lehető legrövidebb időn belül – közzéteszi a https://www.police.hu/ portálon – közölték lapunkkal.

– tájékoztat a határrendészet.

A tartalék munkaerő átcsoportosítására vonatkozó kérdésünkre azt írták, hogy a nyári idegenforgalmi szezonban jelentős útlevélkezelői megerősítést biztosítottak valamennyi határátkelőhelyükre más vármegyei rendőr-főkapitányság állományából.

Lényeges körülmény, hogy a határforgalom-ellenőrzésben a rendőrség állományán kívül a társszervek is részt vesznek, ugyanakkor ellenőrzésük ideje független a rendőri ellenőrzések idejétől. Mint írják, a határátkelőhelyeken jelentkező várakozási időkről folyamatosan tájékoztatnak a rendőrség honlapján.

– írják.

A román határrendészettel történő együttműködés hatékonyságát firtató kérdésünkre, az ORFK Kommunikációs Szolgálata hangsúlyozta, hogy a schengeni jogszabályok és a két ország közötti kormányközi megállapodás alapján a határátkelőhelyeken a határforgalom-ellenőrzést a román féllel közösen hajtják végre. ,,A tapasztalatok pozitívak, amelyet a felfedett jogellenes cselekmények során történő együttműködés és az ahhoz szükséges információk cseréje is igazol. A szolgálatba vezényelt munkatársak a munkavégzéshez és az utasokkal történő kommunikációhoz szükséges nyelvtudással rendelkeznek, erre vonatkozóan utaspanaszokról, negatív visszajelzésekről nincs információnk” – áll a sajtószolgálat válaszában.

Az ORFK arra is kitér, hogy a határátkelőhelyek elhelyezkedése személyforgalomban a kilépő oldalon jellemzően román területen, belépő oldalon magyar területen van. Teherforgalomban magyar területen történik a kiléptetés és a beléptetés. Kivétel a Csanádpalota–Nagylak autópálya-határátkelőhely, amely teljes egészében román államterületen van és Nagykereki autópálya-határátkelőhely, amely viszont magyar területen található.

A műszaki határzár hiánya a magyar–román határszakaszon határőrizeti szempontból nem jelent kockázatot” – tájékoztat a magyar határrendészet.

A sajtószolgálat szerint a közös államhatár határőrizeti tevékenységében a két fél között több szinten is folyamatos a kapcsolattartás és az együttműködés. ,,A felek kölcsönösen és haladéktalanul tájékoztatják egymást a közös határszakasszal összefüggő jogellenes cselekményekkel kapcsolatos információkról, folyamatosan végrehajtják a szolgálati rendszerek, erők és eszközök összehangolt alkalmazását” – írják.

Sok a lopott kocsi

A Magyar Rendőrség honlapja gyakran ad hírt arról, hogy a határátkelőknél sok a lefoglalt lopott kocsi. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre az ORFK sajtószolgálata arról tájékoztat, hogy az elmúlt időszakban a Magyarországról kilépő forgalomnál egyre magasabb számban fordult elő Nyugat-Európából eltulajdonított járművek felfedése, lefoglalása. ,,Jellemzően nem jóhiszemű vásárlók szállítják a lefoglalt járműveket. Ilyen esetekben a vezetőt meghallgatják, akik általában azzal védekeznek, hogy nem tudtak arról, hogy a jármű lopásból származik, őket csak megkérték a szállításra” – fogalmaznak.

A magyar hatóság a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcsere, valamint az idevágó magyarországi jogszabályok szerint jár el. Az eset összes körülményeire való tekintettel előfordul, hogy

A határrendészet azt is hangsúlyozza, hogy nem csak lopott kocsik akadnak fenn a határellenőrzésen, hanem más tiltott áru is, azaz a határokon átnyúló bűnözés minden formáját igyekeznek leleplezni: ,,A határforgalom-ellenőrzés során alkalmazott technológia és a rendelkezésre álló eszközök a határátkelőhelyeken biztosítják a járművek, szállítmányok teljes körű ellenőrzését, átvizsgálását. Mindezeken túl speciális szakértőket és szolgálati keresőkutyákat is alkalmazunk a vizsgálatokhoz”.

Az ilyen cselekmények elleni fellépést a tagállamoknak a saját területükön kell megoldaniuk oly módon, hogy az intézkedések nem lehetnek egyenértékűek a határellenőrzéssel és nem is irányulhat arra, de ugyanakkor továbbra is szavatolják a schengeni térség biztonságát.

„Román viszonylatban felkészültünk a szárazföldi határellenőrzés megszüntetését követő időszak rendőrségi feladataira. A rendőrség a jogszabályban foglalt rendelkezések, különösképpen a tartózkodási szabályok betartása érdekében, a kockázatértékelésnek megfelelő helyszíneken és időpontokban fog ellenőrzési feladatokat végrehajtani (amelyek nem azonosak a határforgalom-ellenőrzéssel). A feladatrendszer megváltozása maga után vonja a szervezeti struktúra és a díszlokáció átalakítását is” – áll az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásos válaszában.