
Ki kell fizetni. A katasztrófavédelem szerint másoktól is elkérik a „benzinpénzt”
Fotó: Haáz Vince
Nem elég, hogy három és fél évvel a Colectiv-tragédia után a romániai kórházak nem tudnak ellátni egyetlenegy súlyos égési sérültet sem, a hozzátartozóknak kiszámlázzák a Bécsbe szállítás költségeit – hívta fel a figyelmet szerdán a bukaresti sajtó.
2019. június 13., 16:362019. június 13., 16:36
2019. június 13., 18:532019. június 13., 18:53
Egy temesvári nőről van szó, aki pénteken egy társasházban történt robbanásban szenvedett égési sérüléseket teste nagyjából 50 százalékán. A 41 éves Mihaela Iacobot három nap után szállították át a bécsi AKH kórházba – az egészségügyi minisztérium bejelentése szerint „annak ellenére, hogy a páciensnek nincs egészségbiztosítása, és nem lenne joga külföldi kezelésre”, az állam állja az ellátás költségeit.
Ha a kórházi számlát ki is fizeti a kormány, a szállítást nem állja: a sérült családjának nagyjából 800 lejt kellett lepengetnie üzemanyagköltségekre és az útadó-matricára. A katasztrófavédelem közlése szerint ennek oka, hogy ezeket a költségeket nem tudják elszámolni. Közleményük szerint
„ha figyelembe vesszük a magán-mentőszolgálatok által alkalmazott árakat”.
A hivatalos közlés szerint ez eddig is így történt, és a páciensek hozzátartozói vagy munkabaleset esetén a munkáltató, esetleg egy civil szervezet, mint például a SMURD-ért Alapítvány, állta is az üzemanyagszámlát és az útadót.
Azonban nem is ez a helyzet legnagyobb visszássága. Hanem az, hogy
Holott éppen Temesváron kellene egynek legalább egy hónapja működnie. Sorina Pintea egészségügyi miniszter legalábbis január 16-án azt nyilatkozta, hogy minden valószínűség szerint májusban megnyílik mind a temesvári, mind pedig a jászvásári központ, ahol súlyos égési sérülteket fognak kezelni. A két központban összesen 24 ágynak kellene helyet kapnia.
Mint ismeretes, 2018. október 30-án három éve annak, hogy a bukaresti Colectiv klubban tűz ütött ki. A helyszínen 26 fiatal vesztette életét, a kórházban elhunyt áldozatokkal együtt azonban összesen 64-en haltak meg, köztük művészek, újságírók, olimpikonok és egyetemi hallgatók. Később, egy évvel és kilenc hónappal a tragédia után még egy fiatal életét vesztette, így ez a szám 65-re nőtt.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
szóljon hozzá!