Hang- és ízkavalkád

Ebből az alkalomból A régi Csíkszereda: város – házak – emberek címmel kiállítást is szerveztek, amelynek megnyitója pénteken volt a Csíki Székely Múzeumban. A Daczó Katalin újságíró rendezte kiállításon a város polgárosodásának időszakát bemutató fotókat láthat az érdeklődő. A tárlat nemcsak a különböző időszakok városképeit mutatja be, hanem a város egykori lakóiról és eseményekről is beszámol. Ugyancsak a Csíki Székely Múzeumban kapott helyet a Városvezetők arcképcsarnoka is, amely Csíkszereda eddigi elöljáróit mutatja be.

Kalákás férfi szakácsok
A csütörtök-pénteki főleg kulturális és könnyűzenei események után a szombati Pityókafesztivál volt a városnapok egyik leghangulatosabb eseménye, ahol nemcsak a csapattagok, hanem minden arra látogató jóllakhatott a 42 versenyző csapat által készített ínycsiklandó gulyásokból vagy az újszerű pityókás különlegességekből. A központi parkban megszervezett főzőversenyen négy magyarországi csapat, cégek, intézmények és a helyi média képviselői is versenybe szálltak, hogy elkészítsék a legfinomabb pityókás eledelt, de a jó hangulat, a szórakozás is indokolta a jelenlétet. A legtöbb csapatban a férfiak jeleskedtek a főszakács szerepében, és nemcsak a gulyást, hanem a főzésre vonatkozó elméleteiket is szívesen megosztották a vendégekkel. „Statisztikák bizonyítják, hogy a férfiak jobb szakácsok, csak a nők emancipálódásukkal kiharcolták a családban a szakács szerepét” – válaszolta nevetve Mosoly Tibor kérdésünkre, hogy miért csak férfiak vannak Komák nevű csapatukban, amely kalákás gulyást készített. Neve onnan ered, hogy a mezőn kalákában dolgozók számára készítették, s a recept különlegessége, hogy kelkáposzta is került a gulyásba.

A főzés mint filozófia
Az állat-egészségügyi igazgatóság csapatának üstjébe szigorúan a szabályok szerint levágott és megvizsgált disznó húsa került, nyugtatott meg Antal Vidor, az egyik főszakács. Balogh Attila a főzés fontosságáról világosított fel. Szerinte a bográcsoshoz külön filozófia köthető, amely az ősi magyar nomád élethez vezethető vissza. „A főzés rituálé, főzni kell, nem grillezni, „pergelt” húsokat enni. Feketére sütött húsokat esznek az emberek, ami egészségtelen, ezért van ennyi rákos beteg. Főzni kell a húst, az elemek, ízek keveredésében, összefőzésében ősi filozófia van” – fejtette ki az orvos főszakács. Mivel a zsűri az ételek ízén kívül a terítéket, a tálalást is díjazta, így a Hargita Megyei Kulturális Központ főzőcsapata a reneszánsz év jegyében nemcsak reneszánsz recept szerinti gulyást készített, hanem öltözködésükben és a teríték tekintetében is igyekeztek a stílushoz igazodni. A sokszínű zenei programkínálatban mindenki megtalálhatta az ízlésének megfelelőt, míg a főtéren könnyűzene szólt, vagy épp cigányzenekar húzta a talpalávalót, a Mikó-várban dzsesszkoncert, a Csíki Játékszínben pedig a Dob-ban ritmusfesztivál zajlott.