Kolozsvári zöldségpiac. A hóstáti termelőknek hosszú évek óta kialakultak a törzsvásárlói
Fotó: Makkay József
Sok vitát kavar az utak mentén, a piacokon vagy éppen az üzletekben megvásárolható zöldségek és gyümölcsök minősége. Mivel Romániában nem működik valamennyi mezőgazdasági termékre kiterjedő élelmiszer-biztonsági ellenőrzési mechanizmus, sok zöldségben a megengedettnél magasabb a vegyszermaradvány. Szakemberekkel jártuk körül az aggasztó jelenséget, és kiderült: sokkal súlyosabb a probléma, mint az első látásra tűnik.
2023. május 12., 19:142023. május 12., 19:14
2023. május 12., 19:152023. május 12., 19:15
Időről időre sajtóhírré válik, hogy a mezőgazdasági termelők egy része fittyet hány az élelmiszer-biztonsági előírásokra, azaz jóval több növényvédőszert és gyomirtót használ, mint amit az előírások megengednek. Ennél is súlyosabb eset, hogy olyan vegyszereket csempésznek be az országba, amit az Európai Unióban betiltottak.
Legutóbb egy Buzău megyei zöldségtermesztőnél talált a rendőrség olyan vegyszereket, amelyeket nagy töménységben érésserkentőként használtak a melegházakban termesztett zöldségek gyorsabb piacra juttatása érdekében. Ennek kapcsán nyilatkozta Petre Daea mezőgazdasági miniszter, hogy ezután minden romániai termesztőt monitorozni fognak. A rendszerváltás óta fennálló problémát még egyetlen mezőgazdasági miniszternek sem sikerült megoldania, ezért
Józsa Eszter növényorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Erdőszentgyörgyön dolgozó falugazdásza szerint sokkal súlyosabb a probléma, mint az első látásra tűnik. „Abból indulok ki, hogy a zöldségpiacokon gyakorlatilag senki nem ellenőrzi a gazdák által fogalmazott zöldségek és gyümölcsök szermaradványát.
Tömegesen megbetegíthet embereket, ha az út szélén vagy a zöldségpiacokon kínálja agyonvegyszerezett portékáját” – foglalja össze a szomorú romániai valóságot a székelyföldi falugazdász.
A kistérségi vásárokra megbízható helyitermelőket hívnak a szervezők
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Szupermarketekben, áruházakban elterjedt a bevizsgálás
A gödöllői agrártudományi egyetemen növényorvosi diplomát szerzett erdélyi szakember hazatérése után döbbent rá, hogy Romániában milyen felületesen, sőt felelőtlenül kezelik a növényvédelem szabályait. Józsa Eszter még nem találkozott olyan Maros megyei őstermelővel, akinek bármelyik zöldségpiacon ellenőrizték volna portékájának minőségét és beltartalmát. Jó esetben az őstermelői engedélyt kéri a piacfelügyelőség, ami önmagában nem garancia semmire, hiszen a polgármesteri hivatalok mindenféle előzetes ellenőrzés és
A falugazdász szerint a zöldségek és gyümölcsök szermaradványait ellenőrző laboratóriumokba rendszerint kérésre végeznek vizsgálatokat olyan termelők számára, akik áruházakba, üzletekbe szállítanak mezőgazdasági termékeket. Ezt a hivatalos papírt kell csatolni az áruhoz, a kisgazdáktól viszont ilyesmit a piacokon nem kérnek. Ami szintén romániai sajátosság, hiszen az Európai Unió nyugatabbra fekvő országaiban az önkormányzatok vagy a vállalkozások által fenntartott zöldség- és gyümölcspiacok felügyelői az élelmiszer-biztonsági laborvizsgálatokat is számon kérik a gazdáktól.
„Szomorú valóság, hogy rendszerint csak a szupermarketekben, áruházakban vannak bevizsgálva a mezőgazdasági termékek. Ez nem azt jelenti, hogy gazdáktól ne vásároljunk, de
Magyarországon és Nyugat-Európában eléggé elterjedt ez a fajta vásárló-eladó kapcsolat, ami a bizalmat növeli” – fogalmazott a Krónikának Józsa Eszter falugazdász.
Tavaszi permetezés. Romániában a mezőgazdasági termelőkre bízzák a növényvédelmet
Kozma Béla, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője elismeri, hogy a megyékben kevés a mezőgazdasági szakember, aki a termelők ellenőrzésével foglalkozik. Az ellenőrzéseket a növényvédelmi hatósággal közösen végzik: a begyűjtött zöldség- és gyümölcsmintát Bukarestbe küldik, ahol laboratóriumban mutatják ki az esetleges szennyeződést, a vegyszermaradványt.
Az a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozó ellenőrző szervek kimennek a gazdák portáira, és onnan vesznek mintát” – nyilatkozta a Krónikának a sepsiszentgyörgyi szakember. Viszont Háromszéken is csak arra van kapacitás, hogy a különböző „de minimis” támogatáshoz jutott gazdák termékeit ellenőrzzék. Például azt a néhány paradicsomtermesztőt, akik a fóliaházaikban megtermelt zöldséget viszik piacra. Kozma szerint a mai szakemberállománnyal képtelenség lenne minden gazdaságot ellenőrizni, így csak szúrópróbaszerű vizsgálatokra futja az erejükből. A piacokon rendszeresen ellenőrzik a gazdák őstermelői engedélyét, és abban bíznak, hogy aki piacra termel, az betartja az előírásokat.
Helyzetbe kell hozni a helyi termékeket
Magyar Lóránd RMDSZ-es képviselő, Szatmár megyei mezőgazdasági szakember szerint Romániában azért rossz az ellenőrzési mechanizmus, mert az agrárminisztérium a mezőgazdasági kamarák nélkül nem tudja átfogni az ágazat felügyeletét. A legtöbb EU-tagországban a jól működő agrárkamarák hatáskörébe tartoznak az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések is. Romániában nem jutottak dűlőre az agrárkamarák létrehozásáról, így megmaradtak a pótlólagos mezőgazdasági hatóságok, amelyek azonban nem tudják ellátni feladataikat.
„A helyi termék fogalmának tisztázása és megerősítése lehetne a megoldás.
és arra biztatják a hazai vásárlókat, hogy részesítsék előnyben a gazdák kínálatát. A valóságban azonban a bukaresti mezőgazdasági minisztérium nem tud érdemi munkát kifejteni a helyi termékek érdekében” – nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd.
A szatmári állatorvos portálunknak azt is elmondta, hogy olyan helyi civil szervezetek próbálják népszerűsíteni a helyi termékeket, amelyek egyetlen bani támogatást nem kapnak a bukaresti mezőgazdasági minisztériumtól. Példaként a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületről beszélt, amelyik Szatmár megyében bevezette a Szatmári termék védjegyet. A zöldség- és gyümölcstermesztő gazdák terményeit ők sem tudják laborban ellenőrizni, de a védjegyet olyan gazdák kaphatják meg, amelyet a partiumi egyesület falugazdászai meglátogatnak, megnézik, hogyan termelnek, és szakmai tanácsokkal látják el őket.
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
Nem kapnak többé állami támogatást azok a zöldségtermesztők, akik a megengedettnél nagyobb koncentrációjú mérgező anyaggal permetezik meg a zöldségeiket – jelentette ki hétfőn Petre Daea mezőgazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás