Megerősítik hitében, identitástudatában a dél-erdélyi magyarságot – Gyulafehérváron ünneplik a Magyar Református Egység Napját

Szobrot kap a fejedelem

Az alkalomból az egykori gyulafehérvári iskola közelében május 21-én, szombaton felavatják Bethlen Gábor egész alakos köztéri szobrát, a várban pedig szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartanak, amelyen az úrvacsorát is kiszolgáltatják a híveknek.

Kató Béla elmondta: régóta szeretnének szobrot állítani Gyulafehérváron a református fejedelemnek, és most volt „az a történelmi pillanat, kedvező idő”, amikor a megyeszékhely és Fehér megye vezetése pozitívan állt hozzá kérésükhöz.

A püspök szerint a szoborállítás nem volt egyszerű feladat, ugyanis nagyon rövid idő alatt kellett volna elkészíteni az alkotást, amit a művészek nem vállaltak. Így a gyulafehérvári szoborállítás ügyét az a szerencsés körülmény segítette, hogy Marosvásárhelyen korábban pályázatot hirdetettek egy Bethlen Gábor-szobor elkészítésére, az arra beérkezett pályaművek közül választották ki a második helyezést elérő, nem nyertes pályamunkát, Deák Árpád szobortervét.

Templomszentelések a szórványban

A nagyszabású rendezvénysorozat keretében május 20-án azonos időben tíz Dél-Erdélyben felújított református templomot is újraszentel a tíz Kárpát-medencei református püspök, míg délután Gyulafehérváron ülésezik az egyesült magyar református egyház döntéshozó szerve, a Generális Konvent.

Azért tízet választottak ki, mert ennyi református püspök lesz jelen az ünnepségen – vázolta Kató Béla, hozzátéve, hogy a hálaadó istentiszteleteket egy időben tartják az adott gyülekezetekben egy-egy püspök részvételével. A tíz templom közül három a hunyadi, hét pedig a nagyenyedi egyházmegyéhez tartozik.

– tette hozzá a püspök arra kérve az ünneplőket, vegyenek részt a különleges alkalmakon. „Olyan közösség formálódik ilyen alkalmakkor, ami megerősíti hitükben, identitástudatukban azokat, akik összetartoznak” – mutatott rá.

– mutatott rá a dél-erdélyi szórvány megtartásában nagy szerepet vállaló esperes. Arról is beszámolt, hogy a gyulafehérvári múzeummal közösen könyvkiállítást szerveznek a kollégiumban használt tankönyvekből és a tanintézet oktatói által írt könyvekből. Kuriózum is lesz, az egyik könyvben Bethlen Gábor bejegyzése is látható, mondta.

Gyulafehérváron egy másik tárlat is nyílik, amelyen a budapesti Teleki László Alapítvány mutatja be több értékes műemlék felújítását, ez a szakmai szervezet felügyelte a dél-erdélyi templomok restaurálását is, melyeket anyaországi támogatással állítottak helyre.

Kopjafa helyett középkori templom

„Ezek a templomok és helyek részei a mi identitásunknak, a maguk szépségében és pompájában kiáltó, figyelmeztető jelek is. Ha a közösség nem viseli gondjukat, elveszhetnek” – mondta Kató Béla arra az újságírói kérdésre, hogy érdemes-e olyan templomokat felújítani, amelyekhez nem tartozik gyülekezet.

Ugyanakkor úgy vélte, soha nem kell kizárni a feléledés lehetőségét. „Megvan az esély arra, hogy egy rendbe tett templom hatására felélednek a lelkek, akik szunnyadnak” – mondta az egyházi elöljáró példaként a vegyes házasságban élő magyarokat említve.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Dél-Erdély a megépült autópályák miatt Románia nagy ütemben fejlődő térsége, és megtörténhet, hogy a munkavállalói mobilitás olyan református magyarokat hoz majd ide, akik egyszer élettel töltik meg a felújított templomokat. „A kövek kiáltanak, hatnak a lelkiismeretünkre” – fogalmazott Kató Béla. 

korábban írtuk

Uralkodásának helyszínén, a gyulafehérvári várban állítanak emléket Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek

Erdély aranykorára hivatott emlékeztetni Bethlen Gábor fejedelemnek a gyulafehérvári várban felállítandó egész alakos szobra, melyhez megvannak már az engedélyek. Az emlékművel a nagy államférfi által alapított kollégium 400 éves fennállását ünneplik.