Gyárfás Jenő egész alakos szobrát leplezték le Sepsiszentgyörgyön

Gyárfás Jenő festőművész egészalakos szobrát leplezték le tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak a festőről elnevezett Gyárfás Jenő Képtára előtt. Vargha Mihály szobrászművész alkotása egyszerre hagyományos és modern, a festőt elmaradhatatlan köpenyében ábrázolja, egyik kezében ecset, a másikban paletta, a képtár bejárata előtt áll, mintha belépni készülne.

A székelyek nagy festőjének szobrát Sepsiszentgyörgy önkormányzata állíttatta. A szoboravató ünnepségen Antal Árpád polgármester elmondta, fontosnak tartja, hogy az iskolákat, utcákat, tereket azokról nevezzék el, akik a városban éltek, alkottak – ilyen a város híres szülötte, a székelyek festője, Gyárfás Jenő is. Az emlékművet magukénak érzik majd a város polgárai és meghatározó lehet a székely képzőművészetben és mentalitásban egyaránt, vélte az elöljáró. Vargha Mihály, az alkotó, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Gyárfás Jenőről elmondta, vívódó, késő romantikus képzőművész volt, akinek belső harcait festményei tükrözik. Külföldről hazatérve nagyméretű festményeit – Gábor Áron halála, Tetemrehívás, Disznóölés – Sepsiszentgyörgyön, a Debren utca magányában alkotta meg, mintegy vizuális kultúrát teremtve Háromszéken.

Műkritikusai gyakran mondogatják, Gyárfás életműve talán megsínylette, hogy Budapestről, Münchenből díjakat, gazdag mecénásokat hátrahagyva hazatért, de ha nem jön haza, lehet ma a róla elnevezett képtár nem működne, mutatott rá Vargha. Kelemen Hunor művelődési miniszter szerint Gyárfás Jenő példamutató alakja a XIX. századi képzőművészetnek, nemcsak alkotásában, hanem személyiségében is, hazatért Sepsiszentgyörgyre és ott teremtett szellemiséget, megmutatva, hogy Székelyföldön lehet és kell értéket teremteni.  A szobrot Antal Árpád és Kelemen Hunor leplezte le. A szoboravató után a képtárban megnyitották Köllő Margit és Sárosi Csaba textil, illetve grafikai tárlatát. A kiállító művészekről megjelent könyveket a szerzők, Gazda József és Jánó Mihály mutatta be.