Az egyik kutat a pécskai városközpontban fúrták
Fotó: Pécskai önkormányzat
Az Arad megyei Pécskán több mint egy tucat önkormányzati fenntartású intézményt fognak termálvízzel fűteni hamarosan. A távfűtési vezetékrendszer kiépítése a befejezéséhez közeledik, de már egy másik projekt is készült a hévíz felhasználására: élményfürdőt – és a hozzá tartozó kiszolgáló egységeket – terveznek az Aradtól 20 kilométerre nyugatra fekvő kisvárosban, így növelve az idegenforgalmi kínálatot.
2024. március 22., 09:002024. március 22., 09:00
2024. március 22., 09:342024. március 22., 09:34
Egyenként ötmillió euró vissza nem térítendő európai uniós támogatásra pályázhatnak idén Arad megye turisztikai települései. Többek között wellness-központot, nyári bobpályát, termál- és élményfürdőt terveznek építeni a pénzből, amit az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében hívhatnak le. A beruházásoktól azt remélik, hogy a szórakoztató- és szolgáltatóipari vállalkozások is fellendülnek, ettől pedig pezsgőbb lesz a helyi gazdasági és kulturális élet.
Arad megyében egy országos és négy helyi érdekeltségű turisztikai települést tartanak nyilván. A minősítésnek azért van jelentősége, mert ez határozza meg, hogy milyen célirányos támogatásokra pályázhatnak az érintett önkormányzatok.
Menyházán van mit helyrehozni: az egykori 1-es számú pavilon, a Tündérrózsás villa ma
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A helyi érdekeltségű turisztikai települések közé tartozik Lippa. A Maros völgyében, az alföld és a dombvidék találkozásánál található kisváros ásványvizéről is híres, emellett közigazgatásilag hozzárendelték a több mint 300 éves múltú kegyhelyet, az Osztrák-Magyar Monarchia második legfontosabb búcsújáróhelyét, Máriaradnát.
Borosjenő szintén történelmi jelentőségű település: többek között a középkori, négy saroktornyos várkastélyáról ismert, amelynek a restaurálása jelenleg is tart, de a Fehér-Körös-parti önkormányzat egy wellness-központ és egy nyári bobpálya építésével szeretné még vonzóbbá tenni a turisták számára. Arad-hegyalja egyik legfelkapottabb községe Gyorok, ahol a kiváló minőségű vörösborok mellett a Románia „nyugati tengerpartjaként” emlegetett bányató csalogatja nyáron a látogatókat még a szomszédos megyékből is. Az uniós támogatásból a homokos partot, a strand parkolóját és a tó körüli sétányokat szeretnék bővíteni, illetve szebbé tenni.
Az Aradtól alig 20 kilométerre nyugatra található Pécskán egy termálstrand építésére hívnák le az ötmillió euró vissza nem térítendő támogatást. A gyógy- és élményfürdő kialakítása régi terve a helyi önkormányzatnak. „Már az 1970-es évektől ismert, hogy Pécska alatt ugyanolyan jótékony hatású termálvíz található, mint amilyen a magyarországi fürdőkbe romániaiak ezreit vonzza rendszeresen az eltelt 25-30 évben” – mondta Antal Péter, Pécska (nemzeti liberális párti) polgármestere.
Hamarosan befejezik a geotermikus távfűtési rendszer kiépítését
Fotó: Pécskai önkormányzat
A hévíz felhasználására több terv is született már, de a közelmúltig egyet sem tudtak megvalósítani, mert az altalajkincsek kiaknázását a bukaresti központi hatóságok nem engedték ki a kezükből. Az elmúlt években azonban „megnyíltak a csapok”, pályázatot nyertek a geotermikus távfűtési rendszer kialakítására, amit hamarosan be is fejeznek.
Határon átívelő támogatási program keretében vágnak neki termálfürdő-építésnek Nagylakon, a beruházás összértéke több mint egymillió euró. Az Arad megyei város a magyar oldalon található Tótkomlóssal szövetkezett.
„Idén elkészül a hőenergia-termelő és -elosztó hálózat, ami egy majdnem 25 millió lejes, azaz ötmillió eurós projektből valósul meg. Két kutat fúrtunk, az egyiket a városközpontban, amelyből 735 méter mélyről tör fel a 46 Celsius-fokos termálvíz, a másikat pedig a város szélén, a szabadidős park mellett fúrtuk, ez a használt termálvíz visszasajtolására szolgál – magyarázta az elöljáró. – A központban épül a földalatti elosztóállomás, ahonnan két és fél kilométernyi hálózaton keresztül jut el a melegvíz tizenhárom középülethez. Többek között óvodák, iskolák, a városháza, a sportcsarnok és a piaccsarnok fűtését fogjuk ezzel biztosítani. Ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokra épülő módszer.”
Antal Péter polgármester (balról) folyamatosan tervez
Fotó: Antal Péter/Facebook
A város 2022 óta helyi érdekeltségű turisztikai település, így új források nyíltak meg az idegenforgalom fellendítésére – így hívhat le idén közel ötmillió eurót az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében, a temesvári székhelyű Nyugati Régiófejlesztési Ügynökség által lebonyolított pályázaton.
1956-os emlékmű Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A volt bivalyfarm mellett, a központhoz közel egy tizenhat hektáros terület áll rendelkezésre, oda képzeltük a strandot, amely különböző méretű és mélységű, fedett és szabadtéri medencékkel, csúszdákkal, élményelemekkel, termálvizes tóval, éttermekkel, napozóteraszokkal rendelkezik majd. Olyan fürdőt tervezünk, amelyben minden korosztály bármelyik évszakban jól érzi majd magát, és nemcsak Arad vagy a szomszédos megyékből, hanem Magyarországról is vonzza a látogatókat” – ecsetelte Antal Péter.
A polgármester szerint az ötmillió euró vissza nem térítendő támogatás csak az első lépést jelentené a pécskai strand megvalósításában. A terv összetett, mintegy 30 millió euróra rúg a költségvetése, és ezt tíz év alatt, szakaszonként képzelik megvalósítani európai uniós és román kormánytámogatással.
Pécska madártávlatból – 16 hektáron terül majd el a strand a román-magyar határ mellett fekvő kisvárosban
Fotó: Pécskai önkormányzat
A strandépítéssel egyidőben a szálláshelyek számát is bővítenék. „Pécskán jelenleg három hotel vagy panzió üzemel, ezek összesen 110 szobával rendelkeznek, de a leendő strand közelében egy 150-200 férőhelyes szálloda is épülni fog” – mondta Antal, akinek a reményei szerint a beruházás különböző szolgáltatások létrejöttét generálja majd, ezáltal fellendül a helyi gazdasági és kulturális élet.
Pécskai nevezetességek
Pécskán él a megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka. A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében. A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot. A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket. Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye. A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is.
Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!