
Mihályfalvi Katalin (jobbra) egy csomag új tankönyvvel: évekbe telik, amíg megtörténik a teljes váltás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba. Az RMDSZ kezdeményezésére tavasszal módosított minisztériumi szabályozás azonban csak az első lépés volt: a szűkös határidők miatt az új magyar tankönyveknek csupán egy része készült el, és a tanév kezdetére ezek sem jutottak el a diákokhoz. Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint egy többéves folyamat kezdődött el, amelynek végére kialakulhat a magyar tankönyvírás megfelelő szakmai háttere.
2026. október 02., 18:562026. október 02., 18:56
2026. október 02., 19:102026. október 02., 19:10
Az új rendszer bevezetésének egyik legfontosabb oka az volt, hogy a korábbi tankönyvellátási gyakorlat eleve hátrányos helyzetbe hozta a magyar tannyelvű osztályokat. A román tankönyvek elkészülte és szakmai elbírálása után ugyanis külön eljárásban kellett meghirdetni azok magyar fordítását. Mihályfalvi Katalin szerint a fordítás újabb négy-öt hónapos procedúrát jelentett, ezért a magyar diákok gyakran legalább fél évvel román társaik után juthattak hozzá saját nyelvükön a tankönyvekhez.
Az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a Krónikának kiemelte: a szövetség ezért azt kezdeményezte, hogy a magyar tankönyvek ugyanabban a rendszerben, ugyanolyan pályáztatási és elbírálási eljárásban készülhessenek, mint a román nyelvűek. A változtatást lehetővé tevő minisztériumi rendeletet idén márciusban sikerült elfogadtatni.
A kezdeményezés mögött ugyanakkor nem csupán az időveszteség megszüntetésének szándéka áll.
Ráadásul egy eredetileg magyarul megírt tankönyv nyelvezetében és szemléletében sem feltétlenül azonos egy román nyelvű könyv fordításával. Mint fogalmazott, „a fordítás nem ugyanaz, mint a magyarul való gondolkodás”.
Az új rendszer bevezetése egybeesett a középiskolai oktatás átalakításával. Idén elsőként a kilencedik osztály számára írták ki az új tankönyvpályázatokat, román és magyar nyelven egyaránt. A felhívás áprilisban jelent meg, a kéziratokat pedig június közepéig be kellett nyújtaniuk a kiadóknak az Országos Curriculum és Értékelő Központhoz. Ez rendkívül rövid időt hagyott a magyar szerzőknek és kiadóknak.
Matematikából például külön könyvre van szükség a matematika–informatika, a természettudományi, illetve a humán szakos diákok számára.
A magyar tankönyvek közül azonban csak kevés készülhetett el az első körben. A legnagyobb problémát éppen az jelentette, hogy márciusban vált biztossá az új lehetőség, áprilisban pedig megjelent a pályázat, miközben június közepére már kész kéziratot kellett benyújtani. Néhány hónap alatt nem lehetett minden tantárgyhoz megfelelő szerzői csapatot összeállítani és teljes tankönyvet megírni.
Magyar nyelv és irodalomból több pályázat érkezett, ezeknek az elbírálása azonban később indult, ezért a beszélgetésünk időpontjáig még nem született eredmény.
Az idei késés ugyanakkor nem kizárólag a magyar tankönyveket érinti. A kiadóknak június közepéig kellett benyújtaniuk a pályázatokat, ezt követte az Országos Curriculum és Értékelő Központ szakmai értékelése. Ennek eredményeit csak most hirdették ki, utána pedig még tíznapos fellebbezési időszak következik. Ha valamelyik eredményt megóvják, az érintett tankönyvet újra kell értékelni, ami tovább hosszabbítja az eljárást. Csak a fellebbezési szakasz lezárása után indulhat meg a végleges könyvek nyomtatása és kiszállítása.
Arra, hogy az értékelési folyamat miért húzódott ennyire hosszúra, Mihályfalvi Katalin szerint egyelőre az RMDSZ sem kapott kielégítő magyarázatot.
A pályázati folyamatot a szakminisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Curriculum és Értékelő Központ kezeli.
Az intézmény feladatai közé tartozik többek között a tantervek, kerettantervek és tankönyvek szakmai ügyeinek kezelése.
A tankönyvhiány ugyan kellemetlenséget okoz, de Mihályfalvi Katalin szerint nem teszi lehetetlenné az oktatást. A pedagógusok rendelkezésére áll az új tanterv, amely meghatározza a fejlesztendő kompetenciákat és a tanítandó tartalmakat, ezek alapján pedig elkészíthetik saját tanmenetüket.
A nyertes tankönyvek a nyomtatott példányok megérkezése előtt PDF-formátumban is hozzáférhetővé válhatnak. Ha egy tantárgyból több – legfeljebb három – tankönyvet fogadnak el, a pedagógus kiválaszthatja közülük azt, amelyet használni szeretne, és amelyet az iskola a diákok számára megrendel. A digitális változatot addig ki lehet vetíteni az órán, illetve a diákok otthon is használhatják.
Mihályfalvi szerint ugyanakkor különbséget kell tenni a tankönyv PDF-változata és a valódi digitális tananyag között. Utóbbi interaktív feladatokat, videókat és egyéb digitális tartalmakat is tartalmazhat. Ilyen kiegészítő csomagok elkészítését az első magyar tankönyvpályázatok esetében tudatosan nem vállalták, mert ehhez külön digitálistartalom-fejlesztő szakemberekre lett volna szükség, és négy hónap alatt erre nem volt elegendő kapacitás.
A különbség az eddigiekhez képest az, hogy korábban ez volt az egyetlen lehetőség, mostantól viszont a fordítás második megoldássá válik: először lehetőséget kapnak a magyar szerzők az eredetileg magyar nyelven készülő könyvek megírására, és ahol ez nem sikerül, ott következhet a fordítás.
Az elkészült magyar tankönyveket ugyanaz az állami intézmény hagyja jóvá, mint a román nyelvűeket. Az Országos Curriculum és Értékelő Központ magyarul tudó szakembereket alkalmazott a kéziratok szakmai elbírálására, vagyis a magyar könyvek is a hivatalos állami értékelési eljáráson mennek keresztül.
Az osztálytermekbe lassan, késéssel érkeznek meg idén a tankönyvek
Fotó: Tuchiluș Alex
A mostani nehézségek jelentős része abból fakadt, hogy az új rendszert szinte menet közben kellett elindítani. A következő évfolyam esetében azonban már jóval korábban elkezdődhet a munka.
A tervek szerint a kilencedik után évről évre következnek majd a tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik osztály tankönyvei. A magyar szerzők most már előre tudják, hogy lehetőségük lesz pályázni, rendelkezésükre állnak a tantervek, így jóval hosszabb idő marad a szerzői közösségek megszervezésére és a kéziratok kidolgozására.
Ehhez azonban ki kell építeni a magyar tankönyvírás szakmai hátterét is. Az RMDSZ eddig két tankönyvírói képzést szervezett, amelyeken összesen száz pedagógus vett részt. Mihályfalvi Katalin szerint az érdeklődés jelentős, mert egy tankönyv megírása komoly szakmai kihívást és előrelépést jelenthet egy pedagógus számára.
Anyagilag viszont jóval kevésbé vonzó a munka. A romániai magyar oktatás viszonylag alacsony diáklétszáma miatt egyes tankönyvekből ezer példánynál is kevesebbre van szükség.
Ennek ellensúlyozására külön tankönyvszerzői pályázattal is próbálják ösztönözni a pedagógusokat. A tizedik osztály számára már meghirdettek egy ilyen programot: a jelentkezőknek tízoldalas mintakéziratot kellett benyújtaniuk, amelyet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói értékelnek. A kiválasztott szerzőket, illetve szerzői csapatokat anyagilag is támogatják, miközben az egyetemek szakmai hátteret biztosíthatnak a munkához.
„A fordítás nem ugyanaz, mint a magyarul való gondolkodás”. Pár éven belül minden magyar osztály magyar szerzők által írt tankönyvekből tanulhat
Fotó: RMDSZ.ro
Mihályfalvi Katalin szerint ezért az idei tanévet nem önmagában érdemes értékelni. A kilencedikes tankönyvek jelentik az új rendszer első próbáját, amelyben a késői szabályozás, a rendkívül szűkös határidő, a szerzői csapatok hiánya és az állami értékelési procedúra elhúzódása egyszerre okozott nehézségeket.
Így fokozatosan csökkenhet azoknak a tantárgyaknak a száma, amelyeknél továbbra is román tankönyvek fordítására kell támaszkodni.
Az RMDSZ oktatási alelnöke már a folyamat tavaly őszi kezdetén úgy számolt, hogy a megfelelő magyar tankönyvírói rendszer kiépítéséhez négy-öt évre lesz szükség. „Mindent lassan építettünk ki kisebbségi magyarokként, az oktatási intézményeinket is. Mindent lassan és türelemmel értünk el, és ezt is ugyanúgy tesszük” – fogalmazott Mihályfalvi Katalin.

Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, az RMDSZ szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
szóljon hozzá!