Fodor Imre, az elárult polgármester családi krónikáját mutatták be Marosvásárhelyen

„Fodor Imre kötete egy századokon átívelő székely családi krónika. Sőt még annál is több: az egyetlen olyan székelyföldi család, amelynek egyik őse, a Fodor-ikrek ükapja, kászonjakabfalvi László József, a vajdahunyadi várban lakó, a besztercebányai akadémián, német nyelven tanuló »bányanagy«, a felesége, Szerecsek Anna, és a gyerekei 1849. április 14-én – azon a napon, amikor a magyar forradalmi kormány Debrecenben kikiáltotta a Habsburg-dinasztia trónfosztását és Magyarország függetlenségét! – ünnepélyesen fogadták Bem József tábornokot, az erdélyi magyar forradalmi hadsereg fővezérét, vezérkarát, Petőfi Sándort, az 1848-1849-es forradalom lánglelkű költőjét, századosát. Az akkor készült, és a család által hűségesen őrzött emléklap a forradalom, az egyetemes magyar irodalomtörténet páratlan értékű dokumentuma. A kötet a találkozó teljes históriáját tartalmazza” – szemlézett a leírtak közül Tófalvi Zoltán a könyv pénteki, a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály-termében rendezett bemutatóján.

A kötet lapjain kibomlik előttünk a világ minden részébe szétszóródott Fodor-utódok egyetemes mércével mérhető története, a maguk nemében páratlan megvalósításai. Nagyon kevesen tudják, hogy a Magyar Szent Korona, Magyarország függetlenségének, közel ezerszáz éves jelképének, a magyar nép legfontosabb történelmi ereklyéjének, kincsének 1978. január 6-án történt hazatérését Fodor Imre és Pál egyik unokatestvére, Tóth Csanád, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának osztályvezetője vezényelte le.

A helytállás és megmaradás kézikönyvének nevezte Fodor munkáját Tőkés László volt európai parlamenti képviselő, egykori református püspök, aki többek közt felidézte a harcostársával való utolsó találkozását. Ez 2015 nyarán, az erdélyi magyar és a székely nemzeti tanácsok együttes ülésén történt, amelyen Fodor Imre betegen, de bizakodóan vett részt. Tőkés éleslátással megáldott, nagy formátumú hazafinak nevezte Fodort, akinek elvei és konok kitartása miatt számos megaláztatásban volt része. „Megbélyegezték, háttérbe szorították, saját pártja elárulta, és ez volt a legfájdalmasabb csapás, amit valaha is rámértek” – hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az RMDSZ balliberális többsége nem csak életében mellőzte és próbálta lejáratni Fodor Imrét, halála után sem tisztelte. Temetésén alig két-három politikus, a marosvásárhelyi könyvbemutatón pedig egy vidéki polgármesteren és egy ’89-es forradalmáron kívül a szövetség egyetlen képviselője sem jelent meg, mint ahogyan a jelenlegi városvezetést sem képviselte senki.

Tőkés, a szeku „fiaskója”

Tőkés László kettős minőségben vett részt a népes közönség előtt zajlott marosvásárhelyi eseményen: nem csak Fodor Imre munkásságát méltatta, hanem saját kötetét is elhozta, amelyet munkatársai és tisztelői adtak ki 70. születésnapja alkalmából. Az Isten szeretetében, Erdély ölelésében – Tőkés László 70 címet viselő könyv az elmúlt bő három évtizedben, a püspök-politikus tollából származó és e kötetben most megjelentetett beszédeket, állásfoglalásokat és elmélkedéseket, valamint a vendégszerzők Tőkésről írt méltatásait tartalmazza.

A kettős könyvbemutatón Kincses Előd ügyvéd – aki 1989 ősze óta, immár harminchárom éve Tőkés László jogi képviselője minden egyes közösségi és emberjogi ügyben – a Szekuritáté fiaskójának nevezte a valamikori temesvári lelkészt. A marosvásárhelyi ügyvéd Filip Teodorescut, a román kommunista titkosrendőrség hírhedt tisztjét idézte, aki szerint „Tőkés László Temesvárra való helyezésével megszűnt a Szekuritáté nyugalma”. „Ezt az állapotot örökölte a Román Hírszerző Szolgálat, a SRI is” – tette hozzá Kincses. A már több rendezvényen bemutatott kötet számos értékes és érdekes írást tartalmaz, olyanokat is, amelyről Tőkés László bevallotta, hogy már rég megfeledkezett.