Az RMDSZ nagyváradi székházán most is ott lobog a magyar zászló
Fotó: Facebook/Bihar megyei RMDSZ
Magyarázatot vár Bihar megye prefektusa az RMDSZ-től arra, hogy miért tűzte ki nagyváradi székházára a magyar zászlót. A lobogót a tavalyi év utolsó előtti napján megpróbálták elégetni.
2019. január 20., 00:322019. január 20., 00:32
2019. január 20., 12:452019. január 20., 12:45
Ioan Mihaiunak, a kormány területi képviselőjének reakciójáról az Ebihoreanul hírportál számolt be, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján megszerezve a prefektus által az RMDSZ-nek eljuttatott levelet.
Ioan Mihaiu közölte, hogy a román zászló kitűzését, a himnusz eléneklését és a román címer használatát szabályozó 1994/75-ös számú törvény és a 2001-ben született 1157-es számú kormányhatározat alapján más ország lobogója csupán a román zászlóval együtt tűzhető ki, a hivatalos látogatások alkalmával, a nemzetközi fesztiválok és rendezvények esetében, a hivatalos épületeken, a helyi hatóságok által kijelölt helyeken.
„A hatályos jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve a prefektus felkéri az RMDSZ-t, hogy „optimális határidőn” belül adjon választ arra, milyen körülmények között tűzte ki a nagyváradi Sas-passzázsban működő székházára „egy idegen állam lobogóját”, és hogy a zászló milyen időszakban lobogott az épületen.
A Bihar megyei RMDSZ-székházra kitűzött magyar zászlót december 30-ára próbálták meg felgyújtani a nagyváradi Fekete Sas-palotában, ám egy fiatalember időben megakadályozta, hogy a lobogó lángra kapjon. Az incidensről videofelvétel is készült, amelyen látható, amint egy fiatal nő székre felállva egy öngyújtó lángjával próbálja meggyújtani az épület falára kifüggesztett piros-fehér-zöld zászlót. Ennek ellenére a rendőrség azóta sem azonosította az elkövetőt. Az incidens után az RMDSZ ipari alpinista segítségével magasabbra tetette a zászlót.
A szövetség megyei elnöke közölte, a 2001/1157-es számú kormányhatározat a zászlóhasználat ügyében kimondja: a szervezett formában tömörülő nemzeti kisebbségek önazonosságuk kifejezéseképpen használhatják sajátos, nemzeti jelképeiket.
Az RMDSZ nagyváradi központi székházára kitűzött magyar zászlót korábban már négy alkalommal rongálták meg az utóbbi fél évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!