Lakossági ellenállásba ütközött a nagybányai Kereszthegyre elképzelt ingatlanberuházás terve
Fotó: Dávid Lajos
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre – legalábbis a máramarosi megyeszékhely polgármesterének bejelentése szerint az önkormányzat elvetette a környékbeli lakosok aggodalmát és tiltakozását kiváltó tervet. Egy nagybányai városvédő civil szervezet vezetője szerint azonban nincs garancia arra, hogy a szóban forgó területre utóbb nem bocsátanak ki építési engedélyt.
2026. október 09., 19:142026. október 09., 19:14
Nyár elején Dávid Lajos, a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetője újságíróként, kultúra- és közösségszervezőként, a helyi kulturális örökség iránt elkötelezett lakosként irányította figyelmünket város egyik természeti jelképét, az idén alapításának 130. évfordulóját ünneplő Nagybányai Festőiskola egyik legfontosabb motívumát, a Kereszthegyet érintő településrendezési tervre. A görögkatolikus kolostor és egy műemlék jellegű épület szomszédságában, a Plaiului és Privighetorii utcákban tervezett lakópark, illetve 16 családi ház (ikerházak vagy összeépített lakóépületek) építése a „rekreációs erdő” besorolású terület lakóövezetté nyilvánítását feltételezte volna – írtuk júniusban megjelent cikkünkben.
A Krónikának nyilatkozó tősgyökeres kereszthegyi lakosok akkor azt mondták,
a környék jelenleg a „béke szigete”, ahová sokan kirándulni, túrázni, kocogni járnak, vagy éppenséggel spirituálisan töltődnek fel a kolostornál, s mindezt felforgatná az építkezéssel járó zaj, illetve a majdani lakosok beköltözésével megnövekedő forgalom.
A Kereszthegy Nagybánya egyik természeti-kulturális jelképe
Fotó: Facebook/Dávid Lajos
Másrészt:
Az István-torony és a piros kupolás református templom mellett a Kereszthegy Nagybánya egyik meghatározó jelképe. A város északi részén, a Szent János-patak és az Amadé-völgy között emelkedik, nevét valószínűleg a csúcsán álló hatalmas fakeresztről kapta.
Tersánszky Józsi Jenő, Nagybánya szülötte szerint „ez a hegy […] valahogy a legbányaibb mind közül”, a csúcsáról felszálló füst miatt pedig tűzhányóhoz hasonlította (a tárnákban működő emelő- és más gépek, szellőztetők füstje szállt kifelé az akna száján). A kereszthegyi bányában megforduló Petőfi Sándor egy költeménye (Bányában) mellett a Kerényi Frigyeshez írott sorai is megörökítették a látogatást. Az ugyancsak gróf Teleki Sándornál vendégeskedő Feszty Árpád volt az első, aki az 1885-ben készült Bányaszerencsétlenség című festménye hátteréül a Lobkowitz-altárna ma is látható bejáratát választotta.
Feszty Árpád: Bányaszerencsétlenség c. festménye (1885) ma a Soproni Bányászati Múzeumban látható
Fotó: Facebook/Dávid Lajos
A kereszthegyi bánya művelését 1948-ban abbahagyták, majd az 1970-es években újranyitották, amikor kiépítették a bányát a Veresvizi bányával összekötő Köves-altárnát. A Lobkowitz-altárna helyett attól kezdve a Köves szolgált a kitermelt ércek szállítására, előbbit már csak személyszállításra és a Werner-aknában működő gépek elektromos áramellátásának biztosítására használták. 2002-ben hagyták abba a termelést.
Ugyancsak Dávid Lajos ajánlotta figyelmünkbe Ioan Doru Dăncuș polgármester szeptember 28-i Facebook-bejegyzését, melyben egyebek mellett a Kereszthegyre tervezett lakópark projektjének elutasítását jelentette be.
A városvezető szerint a parkot éppen arra a magántulajdonban lévő telekre tervezik, amelyre a vitatott városrendezési terv készült, és a beépítés végleges megakadályozása érdekében telekcseréről tárgyalnak a tulajdonossal. A Gesztenyepark a mostani gesztenyeliget rehabilitációjáról szólna: a fák évek óta súlyos kártevőfertőzéssel küzdenek, ezért a terület megérdemli a védelmet, a park pedig egyszerre szolgálná „a fák regenerálását, a környék megóvását és a közösségi igények kielégítését.”
A Gesztenyepark látványterve. A városvédők szerint ez is megbontaná a természetes összhangot
Fotó: Facebook/Ioan Doru Dăncuș
A koncepció természetközeli, parkerdő jellegű helyről szól gesztenye‑alagúttal, kiállítótérrel, látványkerttel, kilátóval, tematikus tanösvénnyel, közösségi programokkal és egy időkapszulával, amelyben gyerekek üzeneteket hagynának a jövő Nagybányájának – sorolta Ioan Doru Dăncuș.
A Megóvjuk Nagybányát Egyesület (Asociația Protejăm Baia Mare) egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyek felvállalták a Kereszthegyen lakók érdekképviseletét. Több petíciót is kezdeményezett és fellebbezést is benyújtott a polgármesteri hivatalhoz az építkezés ellen. A szóban forgó területek beépítését törvényellenesnek nevezte Horia Grebleș egyesületi elnök, aki szerint az eljárás során több hibát is vétett a tervező.
„Kétféle területről beszélünk, amelyre a lakóházakat tervezték: az egyik belterület ugyan, de szabadidős célú erdő, liget, aminek a besorolását szeretnék megváltoztatni, de a törvény szerint nem lehet. A másik külterület és kaszálóként van nyilvántartva. Ezt szeretnék kivenni a mezőgazdasági használatból, és beltelekké nyilvánítani, de egy 2013-as kormányhatározat térelmében a folyamatos művelés alatt álló területek védelmet élveznek ilyen szempontból” – magyarázta még nyáron a Krónikának.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
A polgármester szeptember 28-i bejelentését fenntartással fogadta Horia Grebleș, és ennek az egyesület Facebook-oldalán megjelentetett közleményben adott hangot:
A szervezet szerint a területrendezési terv továbbra is érvényes, és a Gesztenyepark terve is sok épített elemet tartalmaz, amelyek alapjaiban változtatnák meg a Kereszthegy természetes arculatát. A civil szervezet álláspontja szerint a projekt újabb konfliktust jelent a lakosság számára, hiszen a város egyik legfontosabb természeti és kulturális öröksége olyan beavatkozásoknak lenne kitéve, amelyeket a helyiek korábban egyértelműen elleneztek.
Hajózható Zazar
A máramarosi megyeszékhely polgármestere eközben egy másik nagyszabású városfejlesztési kezdeményezést is bejelentett a közösségi oldalán. Ioan Doru Dăncuș közölte, megkezdődött a Zazar folyó rekreációs célú átalakításához szükséges dokumentációk közbeszerzése. A várost átszelő Zazar hajózhatóvá tételét célzó projekt a folyó teljes szakaszának modern, természetközeli rekreációs térré alakítását irányozza elő, természetes mederhelyreállítással, partmenti új zöldfelületekkel, gyalogos‑ és kerékpáros útvonalakkal, passzázsokkal, kilátókkal, pihenőhelyekkel, pontonokkal, sport‑ és játszóterekkel, valamint kisebb közösségi és kulturális terekkel. A dokumentációk elkészítése nyolc hónapot vesz igénybe, értékük 2,76 millió lej, amelyet a Regionális Program finanszíroz. A polgármester szerint ez Nagybánya legambiciózusabb városmegújítási beruházása, amely valódi értéket adhat a jelenleg alulhasznosított, sok helyen elhanyagolt folyópartnak.
Látványterv a hajózható Zazarról
Fotó: Facebook/Ioan Doru Dăncuș
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!