Zilah főtere, előtérben a Wesselényi-szobor, háttérben a Vigadó épülete
Fotó: Facebook/Fazakas Miklós
Elkezdődtek Zilah főterének felújítási munkálatai – jelentette be Fazakas Miklós alpolgármester. Az elöljáró szerint a Wesselényi teret eredeti állapotába állítják vissza, és rendezvényeknek is otthont ad majd, a lakosok egy részét azonban felháborítja az idős fák kivágása.
2022. augusztus 01., 19:152022. augusztus 01., 19:15
2022. augusztus 01., 19:212022. augusztus 01., 19:21
Felháborodást vált ki Zilah lakóinak egy részében a város főterének, a Wesselényi térnek a felújítása, ugyanis a nagyszabású munkálat a teret jelenleg betöltő öreg fák kivágását feltételezi. Bár a városvezetés szerint a kivágott fák helyére háromszor több növényzet kerül, az ígéret nem nyugtat meg mindenkit.
– jelentette be a napokban Fazakas Miklós, Zilah alpolgármestere hivatalos Facebook-oldalán. Az RMDSZ-es elöljáró bejegyzésében arra is emlékeztet, hogy a kommunizmusbeli építkezések miatt sajnos Zilahon nincs sok műemlék épület, így a térrendezés során arra is figyelnek, hogy a még meglévők ne legyenek eltakarva, ezért kivágják a téren található öreg fákat.
Így fog kinézni a felújítás után
Fotó: Facebook/Fazakas Miklós
„Örülünk, hogy a felújított Wesselényi-szobor talapzata után folytathatjuk a munkálatokat, ezáltal a régi főtér visszakapja az ezelőtt 100 évi arculatát” – zárta bejegyzését Zilah alpolgármestere.
A bejelentésnek azonban úgy tűnik, nem örül mindenki, az elöljáró által megosztott látványterv sokaknak nem nyerte el a tetszését. A legtöbb hozzászóló az évszázados fák kivágását kifogásolja, azt, hogy a globális felmelegedés közepette a városvezetés betonplaccá alakítja a Wesselényi teret.
írta válaszában. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosság arányára vetítve Zilah jól áll zöldövezetek terén, ugyanakkor beismerte, hogy ezen még mindig lehetne javítani. „Ez azonban egy tér, nem egy park, ezáltal levegősebb és áthatóbb lesz a régi központ.
– érvelt az elöljáró a hozzászólásokra reagálva, hozzátéve, hogy jövőre be is fejeződnek a felújítási munkálatok. Az RMDSZ-es politikus szerint a felújításnak köszönhetően egységes arculatot kap Zilah belvárosa, a régi főtér pedig visszakapja régi arculatát.
A zilahi főtér pár évvel ezelőtt az idős fákkal és aszfalttal
Fotó: Facebook/Fazakas Miklós
Ez a nyílt tér (open space) koncepció alapján újul meg, hogy rendezvényhelyszínként is használni lehessen, de ugyanakkor gyalogosövezetté is válik, ahol fák és padok állnak majd a pihenni, nézelődni vágyó városlakók rendelkezésére.
A téren, a Vigadó épülete előtt található többek között a Wesselényi-emlékmű, mely az átalakításnak köszönhetően a műemlék épületekhez hasonlóan láthatóbbá válik. Ezt sem tartja mindenki pozitívumnak: a hozzászólók között szakember is akadt, aki épp arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotója, Fadrusz János szobrászművész fasorokat álmodott a báró Wesselényi Miklóst egy idős jobbágya társaságában ábrázoló szoborcsoport köré.
Fazakas Miklós akkor a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy oly módon hoznák rendbe a kissé elvadult főtéri parkot, hogy jobban érvényesülhessen Fadrusz népszerű alkotása és a Vigadó épülete. Mint mondta, a munkálatok keretében felújítanák a közeli artézi kutat és a villanyoszlopokat is kicserélnék, rájuk térfigyelő kamerákat szerelnének, a főtéri parkba kisebb méretű díszcserjék és kültéri bútorzat kerülne.
– fogalmazott akkor a Krónikának a zilahi alpolgármester. Szerinte a bronzszobrot készítő Fadrusz János is hasonló tervet készített híres alkotásához, és most is azt szeretnék, ha környezete is kapcsolódna az emlékműhöz, így az aszfaltburkolatot térkőre cserélik.
A tér a múlt században, még Kossuth-térként
Fotó: Facebook/Fazakas Miklós
A Wesselényi-szobrot a múlt század fordulóján Zilah akkori főterére, a rendezetlen állapotú Kossuth térre tervezték. Felállításával párhuzamosan folyt a tér rendezése is, a század végén épült fel annak számos reprezentatív épülete, artézi kútjai, aszfaltozott útja, járdái. Fadrusz János nemcsak a szobrot, hanem a környezetét is megtervezte, a hozzá tartozó, szecessziós kerítéssel együtt. Ennek és a hozzá tartozó lámpásoknak az elkészítését a szintén pozsonyi származású Marton Lajos műlakatosra bízta.
A szoboravatásra 1902. szeptember 18-án került sor, az ünnepségen a Wesselényi családot a vármegyei főispán, báró Wesselényi Miklós, a szobor főszereplőjének fia képviselte, és az erdélyi arisztokrácia számos tagja is jelen volt. A zilahi Wesselényi-szobor Fadrusz János egyik legjelentősebb alkotása a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport után, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
Fadrusz János zilahi remekműve, a Wesselényi-szobor
Fotó: Facebook/Primaria Zalau
Mindkét helyszínen a fák kivágását kifogásolták az ellenzők, azóta azonban mindkét város főtere számos rendezvénynek, többek között a Kolozsvári Magyar Napoknak, illetve a Szent László Napoknak is otthont ad.
Befejeződött a Wesselényi-szobor talapzatának és kőelemeinek a restaurálása, és a továbbiakban a körülötte lévő teret is rendeznék Zilahon. A városvezetés oly módon hozná rendbe a kissé elvadult főtéri parkot, hogy jobban érvényesülhessen Fadrusz János népszerű alkotása és a Vigadó épülete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!