Farsangtemetések Erdély-szerte

A Szilágy megyei Sztánán az egykori iskola felavatása fémjelzi a hétvégi farsangi mulatságot, Hargita megyében tizenhárom település hagyományőrzőit várják a jövő hétvégén Csíkszentkirályon tartandó farsangtemetésre.

Farsang iskolaavatással Sztánán

Könyvbemutató és kiállítás, népdal és -tánc, színdarab és bábszínház, jelmezbál és kézműves-foglalkozás, kirándulás és természetesen sok-sok zene – egyebek mellett ezzel a kínálattal várja vendégeit az idei, X. Sztánai Farsang. A kalotaszegi piciny faluban a helyi református egyházközség, valamint a Sztánai Műhely szervezésében február 5-étől 7-éig tartó mulatság azonban mindenekelőtt abban nyújt újdonságot, hogy a télbúcsúztató első alkalommal költözik vissza abba az újjáépített – egykori iskolából közösségi házzá vált – otthonba, amelynek nagytermében Kós Károly 1914. február 1-jén megszervezte a máig híres farsangi mulatságot.

A kilencvenhat évvel ezelőtti sztánai református bálnak azért él még ma is az emléke, mert Kós budapesti építész barátja, Zrumeczky Dezsőn kívül Móricz Zsigmondot is meghívta, aki jó kedvvel evett-ivott, mulatott és jegyzetelt, és e bál ihlette a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kisregényét. A sztánai farsangolást Papp Hunor református lelkész és mintegy százlelkes gyülekezete elevenítette fel először 2001-ben.

A jubileumi farsang február 5-én 18.30 órakor kezdődik a művelődési házban. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója a 2009-ben megjelent sztánai/kalotaszegi vonatkozású könyveket mutatják be, majd 19 órakor a szilágysomlyói Szederinda citerazenekar közreműködésével Wagner Péter budapesti építész kalotaszegi rajzaiból, festményeiből nyílik kiállítás. A sztánai gyermekek Rideg Sándor Indul a bakterház c. színművével lépnek fel, majd 20.45-től kalotaszegi zene- és táncbemutatót tart Pillich Balázs vezetésével a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes és zenekara Varga István Kiscsipás bánffyhunyadi prímás közreműködésével.

Szombaton a farsangolók a Varjúvárhoz, a Szentimrei-házhoz, illetve a Csigadombra látogatnak, 15 órától pedig a faluban tánc- és énektanítás, kürtőskalácssütés, tájházlátogatás, farsangi maszk- vagy bábukészítés szerepel műsoron. 18 órakor bábszínházba, 19 órakor pedig jelmezbálba várják a gyermekeket, a kultúrházban este 8 órakor kezdődő farsangi buliban pedig a körösfői YES zenekar zenél. Ezzel egy időben a közösségi házban táncház lesz, amelyben a kolozsvári Szép Bálint és bandája, valamint Varga István Kiscsipás zenél. A X. Sztánai Farsang vasárnap 11.30 órakor közös istentisztelettel zárul. A szervezők az idei mulatság teljes bevételét a közösségi ház konyhájának kialakítására fordítják.

Szokásfelelevenítő mókázás Hargita megyében

Tizennyolcadik alkalommal gyűlnek össze február 13-án a Hargita megyei települések hagyományőrző csoportjai farsangbúcsúztató mulatozásra. Az idei házigazda a Csíkszentkirályi Hagyományőrző Csoport, az esemény szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Megyei Tanács és Csíkszentkirály polgármesteri hivatala.

A megyei szintű rendezvény gondolata 1993-ban született, célja pedig az volt, hogy a városban is bemutassák a farsangtemetést, a népszokásokat, közölte Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. „A szervezők később úgy döntöttek, más falvakra is elvinnék a farsangolókat, a mókázást, hogy meghozzák a kedvet a szokás felelevenítéséhez” – tette hozzá a szervező. A kezdeményező öt településhez – Sófalva, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Kászon és Gyergyóditró – más falvak is csatlakoztak, idén tizenhárom helység maskarásait várják.

„A rendezvénynek kaláka jellege van, ha egy csoport részt vesz benne, ő is házigazda lesz” – mesélte. Az idei farsangtemetés helyszíne Csíkszentkirály, a megnyitóra február 13-án, szombaton 11 órakor kerül sor a Vitos Mózes Általános Iskolánál, majd délben a csoportok végigvonulnak a falu utcáin. Az estét bál zárja, amelyet a helyi művelődési házban tartanak.

„Ilyenkor áltemetést rendezünk, szimbolikusan eltemetjük a hideget, a gonoszt, Farsang Dömét vagy Illyést. A pap tréfás gyászbeszédet mond, amelybe belefoglalja az elmúlt esztendőben történteket, kifigurázva azokat. A rendezvény a karneváli hangulatot idézi, amikor felfordul a világ, meg lehet szegni a szabályokat, nincs önmegtartóztatás, amikor előkerül a sajátos székely humor” – mondta a kulturális központ vezetője.

Mint hangsúlyozta, a Hargita megyei településeken élő népszokásról beszélhetünk, amely hamarosan felkerül a védett szellemi örökségek listájára. Egyébként a rendezvény idén átlépte a határokat, január 30-án a gyergyóditróiak Pécsett farsangoltak, Európa idei kulturális fővárosában mutatták be a helyi népszokásokat, jelmezeket.