Erdélytől Angliáig: húsz év szakácsnői tapasztalat a különféle gasztronómiák világában

Arról is beszélgettünk vele, milyen tapasztalatokat szerzett, és mit tanult az eltérő gasztronómiai hagyományokból.

Innen is minden tiszteletem a férfi szakácstársaimé, mert nekik nagyobb a mozgásterük” – mondta Ramóna. Hozzátette, hogy erdélyi mesterszakácsától rendkívül sokat tanult, majd nemcsak azoknak az országoknak a gasztronómiáját sajátította el, amelyekben dolgozott, hanem a francia konyha alapjaival is megismerkedett.

Minden országnak sajátos az ízvilága

Ramóna arról is beszélt, hogy az egyes országok konyhája között sokkal nagyobb különbségek vannak, mint azt elsőre gondolnánk.

„Az ízek világa nagyon különbözik, teljesen másfajta alapanyagokkal dolgoznak. Ha az ember külföldön jár, érdemes mindent megkóstolni, mert teljesen másak az ízek, mint itthon. Turistaként az odalátogató nem láthat bele úgy egy adott ország gasztronómiájába, mint az, aki a szakmában dolgozik” – jegyezte meg.

A különbségek nemcsak az alapanyagokban, hanem az étkezési szokásokban is megmutatkoznak. Mint mondta, minden nemzetnek megvannak a maga hagyományai arra vonatkozóan, hogy mikor és mit fogyaszt:

• az olaszok például este eszik a levest, délben pedig a híres tésztát;
• az angoloknál a reggeli sokszor csak egy tea vagy kávé valamilyen édességgel, délben szendvicset esznek chipszszel és salátával, este pedig következik a kiadósabb étkezés.

A szakácsnő munkája során számos új alapanyagot és fűszer használatát ismerte meg. Ezek közül ma is szívesen használja saját konyhájában például a garam masalát, amely az indiai konyha egyik legismertebb fűszerkeveréke.

korábban írtuk

Gasztronómiai ötletek és tudnivalók tojásbőség idejére

Húsvét idején általában nagy a tojásbőség: az emberi kultúra egyik legősibb táplálékának ilyenkor értelemszerűen fontosabb szerep jut, mint az év többi időszakában. A tojásnak rendkívül gazdag a kultúrtörténete és szimbolikája.

A konyhában mindenhol ugyanaz a tempó

Ramóna arról is beszélt, a legnagyobb szakmai kihívást az angol konyha jelentette számára. Bár kevésbé összetettnek tartja, mint az olasz vagy a román konyhát, a precizitásra, igényességre és a minőségre rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek.

Például a hús esetében nagyon fontos náluk, hogy »medium« vagy »rare« vagy »well done« az átsütési fokozat” – mondta elé Ramóna. Az angol kifejezések azt jelölik, hogy a hús (leggyakrabban marhasteak) milyen mértékben van átsütve:

• rare – véresre sütött, belül még élénkvörös és nagyon szaftos;
• medium – közepesen átsütött, belül rózsaszín;
• well done – teljesen átsütött, belül már nem rózsaszín.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a legtöbb tapasztalatát mégis Erdélyben szerezte, ahol egyszerre több nemzet konyháját kellett magas színvonalon művelni. Sokszor az is meglepte, hogy ugyanaz az étel, amelyet itthon egy bizonyos néven és recept szerint ismert meg, eredeti hazájában egészen más formában kerül az asztalra.