Gyásszal, böjttel és három istentisztelettel emlékeznek a Kolozs megyei Szék községben Szent Bertalan-napkor az 1717-es tatárdúlásra. Ilyenkor népviseletbe öltöznek a székiek, és nemcsak a reformátusok, hanem az egész falu megtartja a vész lejárta után tett fogadalmat. Az idei megemlékezésen a település bejáratánál kaput is avattak a hagyományőrzés és a világ felé való nyitás jelképeként.
2006. augusztus 25., 00:002006. augusztus 25., 00:00
Széken mindenkinek ünnep a Szent Bertalan-nap „Közösen emlékezünk, nemcsak a reformátusok. Ezt a napot minden idevalósinak meg kell tartania, gyásszal, böjttel, ahogy nagyapáink és dédapáink is megtartották” – mondja a széki Szent Bertalan-napról az idén hetvenedik életévét betöltő Szabó Sára néni, aki népviseletben hallgatja a református templom udvarán az 1717-es tatárdúlás történetét. Az 1241-ben épült templom zsúfolásig telve, buzgó széki atyafi a bejáratnál kazettás magnót tart ölében, azzal rögzíti a lelkész szavait. A Kolozs megyei községben 289 éve emlékeznek arra a gyászos Szent Bertalan-napra, amikor a betörő tatárok feldúlták és kifosztották a települést, a református templomot, elrabolták az úrasztali edényeket, a megtizedelt lakosságot pedig Máramarosra hurcolták. Sára néni elmondta, a székiek gondosan készültek a község legnagyobb ünnepére: ezen a napon mindenki népviseletet öltött; a gyászt és reményt sugalló fekete-piros rakott szoknya és kötény híven őrzi a település történetét meghatározó szomorú esemény emlékét. Szabó Sára néni, mint mondja, kislány korában vett részt először a megemlékező ünnepségen. „Akkoriban sokkal többen jöttek, de most is többen lennének, ha Szent Bertalan-napja a hétvégére esett volna” – véli. Ám azért hozzáteszi: a fiatalság számára már nem olyan fontos az emlékezés. Erre viszont rácáfolnak a széki népviseletbe öltöztetett tíz év körüli kislányok és kisfiúk, akik nem hiányoznak az egybegyűltek köréből. A kilencéves Székely Anna csak fél füllel figyel a lelkész megemlékező beszédére. „Tudom, mire emlékezünk Szent Bertalan-napkor, a pap bácsi többször is elmondta, hogy a tatárjárás emlékét eleveníti fel most mindenki. Otthon is sokszor beszélünk erről” – mondja. Sallai János polgármester arról beszél, hogy a Szent Bertalan-napi megemlékezés minden székinek egyformán fontos. Mint kifejti: talán az idősebbek, akik a háborúban is megfordultak, jobban átérzik, mit jelentett ez a csapás a településnek. A tatárjárás után tett fogadalmat, miszerint három istentisztelettel és böjttel engesztelik ki Istent, aki a tatárokat a bűnös lakosságra küldte, csütörtökön is hűen megtartották Széken: Márton János bonchidai lelkész tartotta az első istentiszteletet, Sándor László helyi tiszteletes memoriálét olvasott fel, végül Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. „Emlékezni fontos, mert egy maroknyi ember hittel és szorgos munkával képes volt felépíteni a lerombolt települést, és átmentette a hagyományt a jelenkornak” – hangzott el megannyiszor az ünnepi beszédeken. A település bejáratához állított széki kapu, amelyet most avattak fel, ugyancsak ezt a gondolatot hivatott jelképezni. A község polgármestere elmondta, a helyi tanács egyik tagja, Kocsis Ferenc fafaragó ötlete alapján készült el a kapu, amelyben hagyományos széki motívumokat örökített meg a mester. A polgármester szerint a kaput a hagyományápolás mellett a világ felé nyitás jelképeként állították. „A kommunizmus éveiben bezárultak a közösségek, mert a túléléshez szükség volt a hagyományok ápolására, megőrzésére. Most, a 21. század elején azonban ki kell nyitni ezeket a bezárt kapukat, hogy mások túlélését is segíthessük hagyományainkkal, példaértékű életünkkel. Szék legyen nyitott kapu a világra” – hangsúlyozta az avatóünnepségen Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. Szerinte nem a tétlen, hanem a tevékeny reménykedés lehet csak a széki közösség jövője. „A széki kapu két színének – a feketének és a pirosnak – egyszerre kell a hagyományokhoz való ragaszkodásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelentenie” – összegezte Borbély. A miniszter biztosította a helybeliket, hogy van remény arra, hogy jobb utakkal, ivóvízhálózattal, modern sportteremmel fogadhassák a rendíthetetlen hitükből és hagyományaikból erőt merítő látogatókat. A politikusok és közéleti személyiségek köszöntői után a baróti TransylMania zenekar koncertjét követhették végig a résztvevők.
Mészárlás Szent Bertalan napján Szent Bertalan napja kiemelkedő nap a Kolozs megyei Szék életében. A tatárok 1717. augusztus 24-én, azaz Szent Bertalan napján támadták meg az 1291 óta létező, akkor városi rangú települést. Feldúlták a házakat, kirabolták a templomot, a kájoni gát felé menekülő tömegből pedig mintegy hatszáz embert lemészároltak. Akiket életben hagytak, azokat váltságdíj reményében Máramarosba hurcolták, innen nagyon kevesen tértek vissza. Akiket nem pusztítottak el a tatárok, azokat a pestis tizedelte meg; a szemtanúk szerint 1717-ben alig száz lélek maradt a településen. Szék maroknyi közössége ekkor fogadalmat tett: a település fennmaradásáért és a szörnyű mészárlásra való emlékezésképpen minden évben, Szent Bertalan napján szigorú böjttel és háromszori istentisztelettel adóznak az elhurcolt ősök emlékének. A falu védőszentjének napján 1758 óta rendszeres megemlékezést tartanak, melyen ma már nemcsak a helybéliek, hanem politikusok, illetve közéleti személyiségek is részt vesznek.
Előkerült a második széki áldozat holtteste Megtalálták Szegedi János, a vasárnap esti, budapesti vihar ötödik áldozatának holttestét csütörtökön a Dunán horgonyzó A38-as állóhajónál; a széki férfi földi maradványait négy napja keresték. A holttestet a csónakban találták meg, amely a szórakozóhelyként működő hajót rögzítő horgony kötelébe akadt bele. A nyolcszemélyes, motorral felszerelt csónakból vasárnap több személy esett a vízbe, köztük Szegedi János és felesége, Szegedi Vígh Zsuzsanna, akinek holttestét hétfőn délután találták meg. A vihar harmadik erdélyi áldozata, a krasznai Kiss Lajos életét egy kidőlt fa oltotta ki. Kertész Melinda, Farkas István
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adócsalás visszaszorítása és a szerzői jogok védelme érdekében szerveztek átfogó razziát szeptember 17–23. között a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Szolgálatának rendőrei.
Négy székelyföldi magyart vettek őrizetbe a Maros megyei rendőrök, azzal gyanúsítják őket, hogy egy héttagú nemzetközi bűnszervezet tagjaként Csehország területén rablást és emberölést követtek el.
Sokan szembesülnek azzal, hogy az elektronikus személyi igazolvány nem használható ügyintézésre, mivel a legtöbb intézmény nem rendelkezik kártyaolvasóval. Az új igazolványok nem tartalmazzák a lakcímet, ezért lakcímkártyára lenne szükségük.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön, két hónappal a szerződésben megszabott határidő előtt jóváhagyta a műszaki kivitelezési tervet az észak-erdélyi (A3) autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának utolsó 20 kilométerére.
Két hálózsákot és két kabátot loptak el a Fogarasi-havasok gerincén túrázó német fiataloktól. A lopás miatt a német turisták kénytelenek voltak megszakítani útjukat.
Folyamatban van a Szülőföldön magyarul program keretében járó támogatások kifizetése – tájékoztatta a Krónikát csütörtökön a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozással és közösségépítéssel dolgozik azon, hogy a magyarság megtalálja a legjobb nemzeti válaszokat a globális kihívásokra – jelentette ki szerdán Kolozsváron Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke.
Temesvár magyar oktatási intézményei, élénk, önszerveződő magyar közösségei azt üzenik, hogy a bánsági magyarság élni akar és élni is fog – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Temesváron.
Világszerte nagy port kavart Donald Trump kijelentése, miszerint a terhesség alatti paracetamolhasználat növelheti az autizmus kockázatát. Dr. Simori Gábor kolozsvári neurológus főorvos a Krónikának elmondta, jelenleg nincs bizonyíték az összefüggésre.
Kedvezményekre feljogosító igazolványt igényelhetnek a romániai magyar pedagógusok, a külhoni magyar pedagógus igazolvány október végétől igényelhető – közölte szerdán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).