Élni vagy túlélni Kolozsváron? – A kincses város fejlődési lehetőségeit boncolgatták a magyar napokon

Szász Levente közgazdász, egyetemi oktató igyekezett megnyugtatni az iparág jövőjéért aggódókat, rámutatva: a jövőben még rengeteg területet fog érinteni a digitalizáció, és ehhez szakképzett, tapasztalt IT-cégekre lesz szükség megannyi számítástechnikai szakemberrel.

Az IT-szféra és az ingatlanárak, ingatlanhelyzet viszonya kapcsán Ambrus Ádám ingatlanbefektető elmondta, hogy

Kolozsvárral – Romániával – ellentétben számos nyugat-európai városban (például Londonban) sürgősségi rendelet tette lehetővé az egyszerűsített eljárással történő átminősítést lakóházzá, szállodává. Potenciális megoldást az egészségügyi cégektől remélnek a kincses városi ingatlanfejlesztők, ám Kolozsváron a szféra mind az öt nagy szereplője jelen van már, így ez sem biztos, hogy kiutat jelent.

A home office kapcsán az is elhangzott, hogy bizony a munkavállalók hatékonysága alacsonyabb az otthoni munkavégzés során, a cégek mégis kénytelenek biztosítani ezt a lehetőséget, ugyanis ha az alkalmazottaknak nincs legalább néhány napjuk, amikor otthonról dolgozhatnak, akkor „továbbállnak” más céghez. Ennek kapcsán Szélyes Levente megjegyezte, hogy Kolozsváron különösen erős a verseny ilyen tekintetben a cégek között, előszeretettel vadásszák le, el egymás embereit.

A város fejlődési lehetőségeinek egyik kiemelten fontos tényezője a forgalom, a tömegközlekedés, melyek kapcsán Oláh Emese alpolgármester elmondta, ennek három alrésze van: a metró, a körgyűrű és a gyorsvasút kialakítása, melyek közül az utóbbi áll a legtávolabb a megvalósulástól. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette,

Továbbá arra is hangsúlyt fektet az önkormányzat a jövőben, hogy különböző lakónegyedek között fejlessze a tömegközlekedést, ugyanis jelenleg a negyedek jól össze vannak kötve a belvárossal, de az egyes negyedek összeköttetése nem kielégítő.

Oláh Emese szerint a városvezetés azzal is tisztában van, hogy a metropoliszövezetre is hangsúlyt kell fektetni, hiszen hiába léteznek a városon belül buszsávok, amíg Kisbácsba vagy Szászfenesre ugyanolyan sokáig tart autóbusszal kijutni, mint személygépkocsival, addig az emberek nem fogják az előbbit választani. A jelenlegi szabályozás alapján csak Kolozsvár területén tudja az önkormányzat biztosítani az iskolabuszok működtetését, habár ez esetben is szükség lenne a környező településeknek a városközponttal való összekötésére.

A kolozsvári metróépítés kapcsán Oláh Emese leszögezte, hogy a legoptimistább verzió szerint hét év alatt készülhet el, de szerinte erre érdemes kicsit „rászámolni”, míg a körgyűrű, ami tényleg régóta várat magára, akár öt éven belül megépülhet.

korábban írtuk

Kis lépés az emberiségnek, óriási lépés Kolozsvárnak és térségének: elindult a metróépítés

A román kormánykoalíció, valamint a helyi és a megyei önkormányzat vezetőinek részvételével indították útjára szerdán a kolozsvári metrónak a tervek szerint nyolc évig húzódó építési munkálatait.

A beszélgetésen az is elhangzott, Kolozsvár számára nagy lehetőséget jelent, hogy fontos egyetemi város, ám nem elég, hogy a színvonalas felsőoktatási intézmények jó szakembereket neveljenek ki, hanem azoknak

Szó esett az egyetemi kampuszokban rejlő lehetőségről is, ami már régóta a BBTE és az önkormányzat közös terve. Ez tulajdonképpen nem csak kampusz, hanem egy oktatási központi megépítésére, kiépítésére irányul, de tény, hogy egy ilyen létesítmény is csak akkor jelent hatékony megoldást, ha megoldott a tömegközlekedéssel való összeköttetése a városközponttal. Szász Levente úgy vélte,

A Kolozsváron közismerten magas ingatlanárak is szóba kerültek. Ennek kapcsán a beszélgetés részvevői elmondták, nem valószínű, hogy az árak csökkennének a jövőben, sőt a város is azt látja inkább lehetőségnek, ha különböző EU-s projektek révén a jövőben önkormányzati lakásokat tudnak építeni pályakezdő fiataloknak, melyek bérleti díját elérhető szinten tartanák majd.

„Ehhez szükség van az Európai Unió stratégiájának a megváltoztatására is. Megjegyzem, az Európai Unió is nagyon jól tudja, hogy a következő periódusban általános ingatlankrízis lesz Európában. Feltételezem, hogy a stratégiát is ennek megfelelően fogják változtatni országos szinten, és az európai uniós finanszírozások is megengedik majd az olyan együttgondolkodást, amely kampuszok, illetve fiatal pályakezdők számára tömbházak építésére fog összpontosítani” – fejtette ki Oláh Emese, hozzátéve, ehhez szükség van európai uniós források lehívására, de jelenleg nincsenek ilyen jellegű pályázati lehetőségek.