Ellentmondásos egyetemi felvételi

Az egyetemek maguk dönthetnek idén arról, figyelembe veszik-e a felvételin a középiskolai átlagot. Ezt az oktatási miniszter rendelettel szabályozta, amely már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. „Ez egy lehetőség, amelyről az egyetemek döntenek. Úgy vélem, nem kell a minisztériumnak megtiltania olyasmit, amit az oktatási törvény nem tilt\" – mondta Remus Pricopie miniszter, arra utalva, hogy rendeletével hivatali elődje tavalyi tiltó rendelkezését bírálta felül.

A középiskolai tanulmányi eredmények figyelembevételét ugyanis 2012-ben Cătălin Baba, az Ungureanu-kormány oktatási minisztere törölte a lehetséges felvételi szempontok közül, arra hivatkozva, hogy az a gyengébb középiskolákból magas átlaggal érkező jelentkezőket részesíti előnyben, és hosszú távon igénytelenségre, érdemtelenül nagy jegyek osztogatására ösztönzi a középiskolákat. Azonban az idén már semmiképp sem vehetik figyelembe az egyetemek a minisztériumi rendeletet.

„A felsőoktatási intézmények törvényi kötelezettsége, hogy hat hónappal a felvételi előtt közzétegyék a vizsga feltételeit\" – fejtette ki a Krónika megkeresésére Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Mint hangsúlyozta, ezt meg is tették, az új rendelet miatt ezen nem lehet, de nem is akarnak változtatni. „Jó lenne, ha a minisztérium figyelembe venné korábbi rendeleteit, mielőtt valamit módosít\" – szögezte le a rektor. Elmondása szerint a Sapientián a tavalyihoz hasonló felvételit szerveznek, tehát szakonként változik, hogy mit vesznek figyelembe: az érettségi általánost, a szakjegyeket, vagy éppen saját felvételi vizsgát szerveznek, de az is előfordulhat, hogy különböző arányban több szempontot is beszámítanak. Dávid László szerint egyébként a középiskolai átlagnak csak nagyon kis arányban kellene nyomnia a latban, inkább az intelligenciatesztszerű felmérőknek van nagyobb létjogosultságuk. „A skolasztikus tudás ma már nem mérvadó, nem az számít, hogy könyvből menynyit tudott megtanulni a diák, vagy magánórákon mennyit tudott a tanár belé sulykolni, hanem azt kell felmérni, képes lesz-e az egyetemi anyagot elsajátítani\" – vallja Dávid László. A rektor szerint ugyanakkor az érettségi ezentúl is valamilyen arányban szerepelni fog a sapientiás felvételin, de szorgalmazza, hogy idővel a humán és a reál szakon egyaránt készség- és képességfelmérő teszteket vezessenek be.

Felvételipártiak a szakemberek

Fontosnak tartja az egyetemi felvételi vizsgát János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem rektora is. „A felsőoktatás minőségének tenne jót, ha az egyetemre az egyetemen felvételiznének a diákok, hiszen ez esetben egységes kritériumok alapján, ugyanazon bizottság előtt kell számot adniuk a tudásukról\" – fogalmazta meg lapunk kérdésére János-Szatmári Szabolcs. Mint hangsúlyozta, jelenleg a diákok hat-hét helyre is benyújtják iratcsomójukat, majd valami alapján eldöntik, hogy végül melyik helyet foglalják el. A rektor azt mondja, sokkal jobb lenne, ha felvételi vizsgára készülnének. János-Szatmári Szabolcs szerint ugyanakkor a középiskolai átlag nem összehasonlítható. „Gyakran kiderül az egyetemen, hogy a kitűnő négyéves átlaggal és érettségi jegyekkel bejutott hallgató a csoport végén kullog, míg a kisebb átlaggal bekerülő társa nagyon jól teljesít. Ugyanakkor nem annyit ér egy matematikából szerzett tízes osztályozás, ha azt humán osztályban vagy matematika- informatika osztályban kapta a diák\" – mondta a rektor, hozzátéve, hogy a tavalyi felvételihez hasonlóan a Partiumi Keresztény Egyetem idén is, a felvételin az érettségi átlagot veszi majd figyelembe.

Erősíti az autonómiát

„A korábbi szigorító rendelet eltörlése az egyetemi autonómiát erősíti\" – szögezte le eközben megkeresésünkre Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki szerint a döntést mindenképp az egyetemekre kell bízni, ezek szenátusa el tudja dönteni, hogy visszavezetik a saját felvételi vizsgát, vagy továbbra is az iratcsomókat versenyeztetik, tehát a négy év általánosát és/vagy az érettségi eredményt veszik figyelembe. Mint a szakember emlékeztetett, a középiskolai felvételi esetében benne is van az új oktatási törvényben, hogy az iskolák eldönthetik, hogy a két lehetőség közül melyiket választják: saját felvételit szerveznek, vagy a korábbi években elért eredményei alapján veszik fel a gyereket. „Az egyetemek és a középiskolák esetében is a népszerűbbek, a nagy vonzáskörzettel rendelkezők valószínűleg megszervezik a felvételi vizsgát, ami szavatolja, hogy az intézménybe valóban a legjobbak kerülnek be – szögezte le Keresztély Irma.