Eladó a kápolnási Mocsonyi–Teleki-kastély
Fotó: Facebook/Arad Megyei Tanács
Vita alakult ki az Arad megyei önkormányzat legutóbbi közgyűlésén a kápolnási kastély sorsáról. Jelenlegi tulajdonosa 800 ezer euróért talált rá vevőt, de műemléképületről lévén szó, a törvényeknek megfelelően előbb értesítette a megyei tanácsot az áruba bocsátásról, egyúttal kikérte a testület álláspontját: él-e az elővásárlási joggal? A versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi–Teleki-kastélyban hatvan éven át elmegyógyintézet működött, állapota leromlott, ezért Iustin Cionca tanácselnök azt kérte a megvásárlást pártoló képviselőktől, hogy dolgozzanak ki határozattervezetet rá, és készítsenek tanulmányt a történelmi épület felújításáról.
2025. december 19., 18:592025. december 19., 18:59
2025. december 19., 22:002025. december 19., 22:00
A kápolnási kastély tulajdonosa hivatalos kérést nyújtott be az Arad megyei tanácshoz, amelyben közölte: vevője akadt az ingatlanra, és arra kérte az intézményt, hogy éljen vagy mondjon le elővásárlási jogáról.
A Mocsonyi–Teleki-kastély kastélyban egészen a múlt év végéig pszichiátriai kórház működött, ám a közegészségügyi igazgatóság jelezte: az épület alkalmatlan egészségügyi intézményként való további használatra. A megyei önkormányzat időközben új szanatóriumot építtetett a községben az országos fejlesztési program keretében, és idén januárban oda költöztették a pácienseket.
Az intézmény a 150 éve épült Mocsonyi–Teleki kastélyban működött eddig, ami már nem felelt meg a követelményeknek, ráadásul a megyei tanács bérleti díjat is fizetett a használatért.
Iustin Cionca, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: jogilag lehetséges az elővásárlási jog gyakorlása, de a döntést alaposan mérlegelni kell. „Az épület megvásárlása rendkívül költséges lenne. A felújítás millió eurós nagyságrendű összegeket igényelne. Mivel műemlékről van szó, minden beavatkozás a kulturális minisztérium engedélyéhez kötött, a procedúrák pedig szigorúak és költségesek. Funkcionálisan a kastély a megyei múzeum leltárába kerülne, az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az ilyen objektumok folyamatos kiadásokkal járnak, bevételt viszont nem termelnek” – idézte a megyei tanács sajtóközleménye Cionca véleményét.
A tanácselnök szerint felelős döntésre van szükség: az elfogadás vagy az elutasítás csak teljes körű érvek birtokában történhet. Több tanácsos – pártállástól függetlenül – amellett érvelt, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával a megyei tanács egy országos jelentőségű kulturális örökséget őrizhetne meg.
Iustin Cionca végül arra kérte azokat a tanácsosokat, akik a kastély megyei tulajdonban tartását támogatják, hogy a főjegyzővel közösen dolgozzanak ki határozattervezetet. Ha szükséges, szakértői értékbecslést is készítsenek, amelyből kiderül, reális-e a kért ár. A tanácselnök hozzátette: a kulturális minisztérium bevonása sem kizárt, bár az intézmény már korábban jóváhagyta a kastély értékesítését.
Arad megye délkeleti csücskében, a Marostól délre, Lippától 60 kilométerre található, Kápolnás (Căpâlnaş) falu, amely közigazgatásilag Marosberkes (Birchiş) községhez tartozik.
A községnek a 2021-es népszámlálás szerint 1707 lakója van, közülük egy sem magyar; 1910-ben még 66-an vallották magukat magyarnak, a 2002-es népszámláláskor pedig már csak négyen.
A Mocsonyi–Teleki-kastélyt a Budapesten született Mocsonyi Sándor (Alexandru Mocsonyi) politikus, földbirtokos, zeneszerző, a történelmi Magyarország nemzetiségeinek önrendelkezési törekvéseit pártoló román származású országgyűlési képviselő építtette az 1860-as évek végén. A terveket a versailles-i Kis-Trianon kastélyt követve a későbbi világhírű bécsi építész, Otto Wagner készítette.
A kápolnási kastély a versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült
Fotó: Wikipedia/Radufan
1964-ben fölújították, a kommunizmus idején hoztak létre benne pszichiátriai szanatóriumot. A kastélyban élt a 20. század elején Teleki Jenő rovartanszakértő (entomológus) a feleségével, Mocsonyi Tinkával. A kastelyerdelyben.ro portál szócikke szerint „1934-ben a kastély vendége volt Patrick Leigh Fermor, aki így írt házigazdáiról, az entomológus és limerickgyűjtő Teleki Jenőről és feleségéről, Mocsonyi Tinkáról:
A kápolnásival együtt összesen tíz kastély vagy régi nemesi kúria található Arad megyében, egy részük látogatható, a többség viszont különböző okok miatt zárva van a nagyközönség előtt.
A Mocsonyi családnak Bulcson is volt egy kastélya, a román állam abban is egészségügyi intézményt, éspedig egy szanatóriumot működtetett évtizedeken át, de állagának megőrzésére nem fordított egy lejt sem. A közelmúltban írtuk meg, hogy omladozó állapotban található a bulcsi kastély.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
A borosjenői négy sarokbástyás középkori vár restaurálás alatt áll, ha elkészül, múzeum és látogatói központ működik majd benne. A Borosjenőhöz közeli Apateleken (Mocrea) található a település látványossága, az 1834-ben klasszicista stílusban épült kastély, amely egykori tulajdonosa, báró Solymossy László után Solymossy-kastélyként él a köztudatban. Az épületet egy hathektáros park, arborétum veszi körül.
Lippán a 19. századi Missics-kastély ma a városi múzeum otthona, a megyei múzeum alegysége. működik. A magyar határ menti Mácsa központjában, egy 17 hektáros védett arborétumban áll a Csernovics-kastély, amely jelenleg az aradi Vasile Goldiș Nyugati Egyetem (a magánegyetem) tulajdona. A parkban védett faritkaságok láthatók, a főallé mentén a román írók szoborparkját alakították ki.
Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében (Damjanich özvegye, Csernovics Emília az unokahúga volt), ott is nyugodtak 1974-ig, amikor a 13 vértanú földi maradványait – Kiss Ernő és Dessewffy Arisztidé kivételével – a vesztőhelyen hantolták el újra.
A mácsai Csernovics-kastély
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Odvoson a főútról látható Konopi-kúriát is kastélynak nevezik. Az 1784-es román parasztlázadás idején feldúlták az udvarházat, az 1800-as évek elején klasszicista stílusban építették újjá. Utolsó neves gazdája Konopi Kálmán volt, aki külföldi tanulmányai után 1911-ben hazatérve saját birtokán búzatermesztéssel és búzanemesítéssel foglalkozott. A második világháborút követő államosítás után úttörőtáborok helyéül szolgált a kastély hosszú évtizedekig. Az 1989-es decemberi rendszerváltás után a Konopi család Svájcban élő leszármazottai visszaigényelték és vissza is kapták a kastélyt.
Az egyik legismertebb a soborsini (Săvârșin) királyi rezidenciaként szolgáló egykori Forray-kastély. A román királyi család tulajdonában volt a kommunista államosításig, az 1980-as években Nicolae Ceauşescu diktátor villája volt, I. Mihály román király 2001-ben visszakapta az államtól. 2005-től kezdve látogatható, díszparkjában 350 éves tölgyek, 170 éves tiszafák és diófák láthatók.
Arad közelében, Sofronyán egy magánalapítvány kezelésébe tartozik a Purgly-kastély, amely egykoron Horthy Miklós kormányzó apósáé, Purgly Jánosé volt, az épületegyüttes első részét 1789-ben építették.
A kastély mögött termálfürdő működik, ugyanannak az alapítványnak az égisze alatt.
A világosi Bohus-kastélyban jelenleg a helyi születésű román író, Ioan Slavici és az élete nagy részét a községben töltő Emil Montia zeneszerző munkásságát, tárgyi emlékeit bemutató múzeum működik. Egy sarokban 1848–1849-es emlékkiállítás is van, ugyanis a 19. század első felében épült kastélyban zajlottak a fegyverletételi tárgyalások a magyar forradalmi seregek parancsnoka, Görgey Artúr tábornok és az osztrákok által segítségül hívott orosz cári hadsereg főparancsnokai között.
A Bohus-kastély Világoson
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kastély 30 helyiségből álló épülettest, fő részét egy terasz és egy homlokzat alkotja, amelyet dór oszlopok díszítenek. A kastélyt klasszicista stílusban építették, tipikus mezőségi kúria kinézettel látva el. Nem messze a kastély épületétől található Bohusné Szögyény Antónia szobra, aki a forradalom után bebörtönzött forradalmárok támogatásával, az árvák és özvegyek megsegítésével vált híressé, de a helyi román parasztság is jótevőjeként tisztelte.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás