Brassópojána sötétben is várja a síelőket
Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Március elsejétől újabb élménnyel örvendeztetik meg a síelés szerelmeseit a brassópojánai síközpontban: éjszaka is használni lehet a sípályákat. A haladók számára biztosított lehetőség azok után válik elérhetővé, hogy befejezték a villanyvilágítás biztosítását szolgáló munkálatokat, és megszerezték a szükséges engedélyeket a brassópojánai felvonók éjszakai működtetésére.
2025. március 01., 10:302025. március 01., 10:30
2025. március 01., 13:082025. március 01., 13:08
„Brassópojána síközpontja az első helyen áll a romániaiak népszerűségi listáján, és ezt az elmúlt két hét is megerősíti, amikor közel 350 000 belépést regisztráltak. Ezért igyekszünk minden évben új élményeket nyújtani azoknak, akik Pojánát választják” – tájékoztatott a Brasov.net portál szerint George Scripcaru.
A brassói polgármester közölte, az elmúlt napokban sikerült lezárni az engedélyezési eljárást az ülőlift éjszakai üzemelésére, így
Ez az első ilyen jellegű beruházás azóta, hogy a Bradul pályát 40 évvel ezelőtt éjszakai üzembe helyezték – ismettette az elöljáró. Aki szerint a sífelvonót a meglévő síbérletekkel lehet használni, és az egy napra érvényes bérletek is feljogosítanak az éjszakai sízésre a Lupului inferior és a Drumul albastru nevű pályákon.
Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Brassópojána az ország legfontosabb síközpontja, ahol több mint 20 kilométeres sípályarendszer várja a téli sportok szerelmeseit, különböző nehézségi fokozatokkal, illetve a teljes területet lefedő hóágyú- és felvonórendszerrel. Mint ismeretes,
A feljegyzések szerint már az 1880-as években népszerű kirándulóhely volt a térség, az első menedékházat 1883-ban építették a Keresztényhavason. Síelőkről 1895-ben számoltak be először a krónikák, ekkorra datálják az üdülőtelep megszületését is. A hivatalos elismerésre 1906-ig kellett várni, amikor megépültek az első sípályák. Egy évvel később itt avatták fel a mai Románia területének első síkunyhóját is, a jelenlegi Căprioara Hotel helyén. Az első hivatalos síversenyt 1909-ben rendezték. A „román világ” beköszönte után még több menedékház, illetve magánnyaraló épült.
Amint arról beszámoltunk, miután a turisztikai irodák megkongatták a vészharangot, hogy Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai, Brassó megyében sínes bobpályák építésével próbálják „orvosolni” a téli hóhiányt, valamint a nyári időszakban is látogatókat vonzani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!