Homok, pálmafák, szórakozás. Főleg erdélyiek látogatják a gyoroki tónál kialakított strandot
Fotó: Ghioroc Summer Fest Official
Egy kis Arad megyei település, Gyorok határában található az ország „nyugati tengerének” nevezett tó, amely turisták ezreit vonzza minden évben. Bár hivatalosan nem lehetne strandként működtetni, a pálmafás, homokos parton elegáns vendéglők, háromszáz férőhelyes rendezvénysátor, fesztiválok várják a látogatókat.
2021. szeptember 09., 08:312021. szeptember 09., 08:31
Egyre nagyobb hírnévre tett szert az elmúlt években az Arad megyei Gyorok, amelynek 1600 lakosából mintegy 500 magyar nemzetiségű. Az Aradtól mintegy 22 kilométerre fekvő községközpont mágnesként vonzza a turistákat a nyári hónapokban, mivel a településtől nyugatra fekvő, egykori homokbánya helyén létrejött tavat idegenforgalmi célokra alakították ki, ennek köszönhetően pedig
Az elmúlt években fokozatosan kiépített, fejlesztett strand előélete kapcsán Lőrincz István helyi tanácsos lapunknak felidézte, hogy őseik láttak neki a tó medréből kibányászni az elsősorban az építőiparban, leginkább betonozáshoz használt sódert.
Kezdetben csak egy kis gödör tátongott a mai tó helyén, ami idővel több hektárosra nőtt. A kitermelés során speciális berendezéssel szemcseméret alapján szétválogatták a kitermelt kavicsokat.
Gyorokról főleg a környező településekre és Temesvárra szállították a sódert.
– emlékezett vissza az önkormányzati képviselő.
Kezdetben magánszemélyek kezdtek kialakítani kisebb partszakaszt ott, ahol finomabb a homok, ahol a kitermelés során visszafolyt a szitáktól a víz a legfinomabb homokkal együtt. Jelenleg is ott van kialakítva a legnagyobb kiterjedésű napozórész, ide utólag még hordtak homokot, például Lőrincz István alpolgármesteri mandátuma idején is. „Nagyon sok, a sóderkitermelés közben egy rakásba hordott földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy kialakuljon mai állapotában a strand. Sok tíz, száz vagon föld gyűlt össze, amit mind el kellett szállítani” – magyarázta lapunknak Lőrincz István.
Fittyet hánynak az emberek a „Fürdeni tilos!” táblákra, és a nagy nyári melegben szívesen csobbannak a közeli vagy éppen távolabbi tavakban, folyókban, holott hivatalosan Erdélyben egyetlen olyan természetes fürdőhely sincs, ahol ez engedélyezett lenne.
A tanácsos elmondta, a létesítményt működtető vállalkozók már a kezdetekkor, 20–25 évvel ezelőtt lehetőséget láttak a környéken, már akkor kibéreltek a polgármesteri hivataltól 90 négyzetméteres területeket a parttól kissé beljebb.
A gyoroki polgármesteri hivatal is épített házikókat, melyeket manapság hónapokkal előre le kell foglalni, akkora irántuk az érdeklődés. Sőt az önkormányzat pálmafákat is telepített a partra, idén pedig 3,4 millió lejt kapott a megyei tanácstól a létesítmény fejlesztésére, amely tavaly elnyerte a helyi érdekeltségű üdülőtelep státust.
A tanácsos elmondása szerint száz kilométeres körzetből állandóan érkeznek a látogatók, de akár távolabbról is, Déváról, Nagyváradról és Temesvárról is sokan járnak a gyoroki tóhoz. Egyébként
A belépőkből befolyt összeget a köztisztaságra, a part rendezésére fordítják.
Lőrincz István azt is elmondta, hogy a tó vizét rendszeresen bevizsgáltatják. Kérdésünkre, miszerint miként „működik, működhet” a gyoroki strand, miután hivatalosan az ország nyugati felében egyetlen tó sem rendelkezik engedéllyel, amely alapján strandként használhatnák, az önkormányzati képviselő nem kívánt válaszolni, azt felelte, e téren a település polgármestere az illetékes. Megróbáltuk feltenni a kérdéseinket Corneliu Popi-Morodan polgármesternek is az ügyben, ám nem sikerült kapcsolatba lépnünk vele.
Lőrincz Istvántól megtudtuk, hogy a gyorokiak nagyon szeretik a „tengerpartjukat”, büszkék rá. „Azért dolgoztunk, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak legyen ahova kimenni. Nagyon sok munka volt ott. Én alpolgármester is voltam 2008 és 2012 között, nagy hangsúlyt fektettünk a turizmusra. Azért csináltuk, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak legyen ahova kimenni, ne kelljen a tengerpartra, Aradra, Félixre menniük” – jelentette ki a gyoroki tanácsos. Hozzátette, szerencsére alpolgármestersége idején, illetve az elmúlt években is volt anyagi kerete az Arad megyei településnek, hogy fejlesszék a strandot. Meglátása szerint valamennyi generáció örül a létesítménynek, gyerekek és felnőttek között egyaránt sikeres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!