Egyre népszerűbb az ország „nyugati tengere” – A gyorokiak rendkívül büszkék a bányatóból kialakított strandra

Az elmúlt években fokozatosan kiépített, fejlesztett strand előélete kapcsán Lőrincz István helyi tanácsos lapunknak felidézte, hogy őseik láttak neki a tó medréből kibányászni az elsősorban az építőiparban, leginkább betonozáshoz használt sódert.

Kezdetben csak egy kis gödör tátongott a mai tó helyén, ami idővel több hektárosra nőtt. A kitermelés során speciális berendezéssel szemcseméret alapján szétválogatták a kitermelt kavicsokat.

Gyorokról főleg a környező településekre és Temesvárra szállították a sódert.

– emlékezett vissza az önkormányzati képviselő.

Kezdetben magánszemélyek kezdtek kialakítani kisebb partszakaszt ott, ahol finomabb a homok, ahol a kitermelés során visszafolyt a szitáktól a víz a legfinomabb homokkal együtt. Jelenleg is ott van kialakítva a legnagyobb kiterjedésű napozórész, ide utólag még hordtak homokot, például Lőrincz István alpolgármesteri mandátuma idején is. „Nagyon sok, a sóderkitermelés közben egy rakásba hordott földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy kialakuljon mai állapotában a strand. Sok tíz, száz vagon föld gyűlt össze, amit mind el kellett szállítani” – magyarázta lapunknak Lőrincz István.

korábban írtuk

Tilos a csobbanás az erdélyi természetes vizekben – Hiába a jó vízminőség, ha nem megfelelő az infrastruktúra

Fittyet hánynak az emberek a „Fürdeni tilos!” táblákra, és a nagy nyári melegben szívesen csobbannak a közeli vagy éppen távolabbi tavakban, folyókban, holott hivatalosan Erdélyben egyetlen olyan természetes fürdőhely sincs, ahol ez engedélyezett lenne. 

A tanácsos elmondta, a létesítményt működtető vállalkozók már a kezdetekkor, 20–25 évvel ezelőtt lehetőséget láttak a környéken, már akkor kibéreltek a polgármesteri hivataltól 90 négyzetméteres területeket a parttól kissé beljebb.

A gyoroki polgármesteri hivatal is épített házikókat, melyeket manapság hónapokkal előre le kell foglalni, akkora irántuk az érdeklődés. Sőt az önkormányzat pálmafákat is telepített a partra, idén pedig 3,4 millió lejt kapott a megyei tanácstól a létesítmény fejlesztésére, amely tavaly elnyerte a helyi érdekeltségű üdülőtelep státust.

A tanácsos elmondása szerint száz kilométeres körzetből állandóan érkeznek a látogatók, de akár távolabbról is, Déváról, Nagyváradról és Temesvárról is sokan járnak a gyoroki tóhoz. Egyébként

A belépőkből befolyt összeget a köztisztaságra, a part rendezésére fordítják.

Lőrincz István azt is elmondta, hogy a tó vizét rendszeresen bevizsgáltatják. Kérdésünkre, miszerint miként „működik, működhet” a gyoroki strand, miután hivatalosan az ország nyugati felében egyetlen tó sem rendelkezik engedéllyel, amely alapján strandként használhatnák, az önkormányzati képviselő nem kívánt válaszolni, azt felelte, e téren a település polgármestere az illetékes. Megróbáltuk feltenni a kérdéseinket Corneliu Popi-Morodan polgármesternek is az ügyben, ám nem sikerült kapcsolatba lépnünk vele.

Lőrincz Istvántól megtudtuk, hogy a gyorokiak nagyon szeretik a „tengerpartjukat”, büszkék rá. „Azért dolgoztunk, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak legyen ahova kimenni. Nagyon sok munka volt ott. Én alpolgármester is voltam 2008 és 2012 között, nagy hangsúlyt fektettünk a turizmusra. Azért csináltuk, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak legyen ahova kimenni, ne kelljen a tengerpartra, Aradra, Félixre menniük” – jelentette ki a gyoroki tanácsos. Hozzátette, szerencsére alpolgármestersége idején, illetve az elmúlt években is volt anyagi kerete az Arad megyei településnek, hogy fejlesszék a strandot. Meglátása szerint valamennyi generáció örül a létesítménynek, gyerekek és felnőttek között egyaránt sikeres.