
Tizedelik az őzeket az aranysakálok. A Csálai-erdőben kihelyezett vadkamerák által lencsevégre kapott példányok
Fotó: Facebook/Maros-ártér Natúrpark
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent, helyzet pedig már nem kezelhető a jelenlegi kilövési kvótákkal, sőt országos szintű beavatkozásra lenne szükség az aranysakálok ritkítására, amelyek már a városok lakóit is rémületben tartják.
2026. március 19., 21:152026. március 19., 21:15
Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS): becslései szerint a megyében élő őzek, dámszarvasok és mezei nyulak állományának mintegy 50 százalékát érinti az aranysakálok túlszaporodása. A szervezet 24 vadászterületen gazdálkodik a megyében lévő 74-ből, és mindenütt jelentős visszaesést tapasztaltak a vadászok.
„Néhány éve megindult a sakálok ellenőrizetlen szaporodása, és ezzel párhuzamosan látjuk a vadállomány csökkenését. A jelenlegi kilövési kvóták nem elegendők” – mondta az Agerpres írügynökségnek Nicolae Deme, az AJVPS igazgatója. Szerinte a sakálok nemcsak a vadállományban okoznak súlyos károkat, hanem
A nagyváradi székhelyű regionális erdészeti igazgatóság tájékoztatása szerint 2025-ben 1003 sakált azonosítottak Arad megyében, ám ez a szám egy év alatt 20 százalékkal nőtt, így jelenleg 1182 példányt tartanak nyilván. A hatóság ugyanakkor hangsúlyozta: a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Horia Dărăștean erdészeti főfelügyelő szerint a növekedés miatt emelték a kilövési kvótát:
A sakálok esetében nincs meghatározott optimális állományszám, ami tovább nehezíti a helyzet kezelését.
A minap cikkeztünk arról, hogy az elmúlt hetekben a Maros déli partján elterülő Újarad kertvárosi lakóparkjából több panasz is érkezett. A helyiek szerint a sakálok egy elhanyagolt, bozótos területen szaporodtak el, és éjszakánként kísérteties vonításukkal keltenek félelmet az emberekben.
A városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău közölte az Agepresszel: a területet megtisztítják a sűrű növényzettől, és a hatóságok megteszik a törvényes lépéseket az állatok elriasztására. „Városi környezetben tilos a vadászat, így a sakálok kilövése nem lehetséges” – tette hozzá.
Gabriel Buzna, egy helyi vadászterület vezetője szerint a hivatalos adatok messze alábecsülik a valós helyzetet.
és mivel természetes ellenségük – a farkas – nem fordul elő a térségben, a populáció korlátlanul növekedhet. Buzna szerint a sakálok rendkívül gyorsan szaporodnak, egy alomban 4–8 kölyök is születhet.

Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
A vadásztársaság vezetősége úgy látja, hogy a probléma már nem megyei szintű, ezért javasolják, hogy töröljék el a sakálokra vonatkozó kilövési kvótákat, és tegyék lehetővé a folyamatos, egész éves vadászatot, illetve indítsanak országos szintű állományszabályozási programot.
A közelmúltban beszámoltunk a brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány eredményéről, mely szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre – a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik:
Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
szóljon hozzá!