Kirántották a szőnyeget az udvarhelyi vendéglátósok lába alól: a tavaly decemberben elfogadott, helyi adók és illetékek módosítására vonatkozó tanácshatározat egyebek mellett az éjszakai, hosszabbított nyitva tartásért fizetendő illeték ötszörös megemeléséről is rendelkezik.
2014. január 29., 19:362014. január 29., 19:36
A 130 vendéglátó-ipari egységet tömörítő székelyudvarhelyi Vendéglátók Egyesületét nem értesítették a változtatásról, a helyi vállalkozók akkor szembesültek a drágítással, amikor az év elején ki akarták fizetni az illetéket. A működési engedély kiváltásáért befizetett összeg mellett azon udvarhelyi vendéglátó-ipari egységeknek, amelyek nyáron este tizenegy, illetve télen este tíz óra után is nyitva tartanak, napi 10 lejes illetéket kellett fizetniük a városi kasszába.
A napi illeték ötven lejre való emelését az önkormányzati képviselő-testület december 19-ei ülésén terjesztették elő. Módosult az éjjel-nappali bárok, lokálok működési engedélyének értéke is, 2200 lejről 4900 lejre. A helyi adók és illetékek megemelésére vonatkozóan akkor többrendbeli kifogást is felhoztak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosai, ám a határozattervezetet végül az RMDSZ-többség megszavazta.
„A hivatal illetékesétől azt a magyarázatot kapta a fizetni betérő személy, hogy tavaly nagyon sok feljelentés érkezett az éjszakai csendháborítások miatt, ezért volt szükség az illeték megemelésére\" – mondta el Asztalos Lehel, a Szentimre utcai G. Café vezetője, hozzáfűzve: nem érti, hogy a drágítás és a csendháborítás viszszaszorítása között mi az összefüggés.
Az ügy apropóján Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője elmondta: nem volt szükséges értesíteni az érintetteket, hisz „a tanácsi határozat ki volt függesztve a hivatal hirdetőtáblájára\".
Kovács Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!