Kiss Dénes szociológus, a BBTE oktatója (középen) vezetésével zajlott a romániai magyar egyetemisták helyzetét vizsgáló kutatás
Fotó: Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)
A lakhatási és megélhetési terhek, az anyagi kiszolgáltatottság, valamint a magas stresszszint határozza meg a romániai felsőoktatásban tanuló magyar hallgatók mindennapjait. Az egyetemisták többsége továbbra is elkötelezett tanulmányai befejezése és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) felméréséből, amelyet kedden ismertettek Kolozsváron.
2026. április 21., 17:102026. április 21., 17:10
2026. április 21., 17:382026. április 21., 17:38
Az erdélyi magyar egyetemisták közel hetven százaléka stresszesnek vallja magát, miközben a nagy egyetemi központokban a havi megélhetési költségek megközelítik a minimálbér szintjét. A hallgatók jelentős része elégedetlen az ösztöndíjrendszerrel és az órarendek rugalmatlanságával, ugyanakkor az oktatók segítőkészségét továbbra is pozitívan értékeli, és a nemzetközi tapasztalatszerzés mellett Erdélyben képzeli el az életét. A jövőt illetően mérsékelt optimizmus jellemzi őket: a többség szerint a kényelmes megélhetéshez szükséges jövedelem havi 5000 és 7500 lej közé tehető.
Mindez az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) legfrissebb, JelenLét – JövőCTRL: Helyzetkép az erdélyi magyar egyetemistákról című kutatásából derül ki, amelynek eredményeit kedden délelőtt Kolozsváron, a KMDSZ irodájában ismertették. A sajtótájékoztatón Hatos Attila, az OMDSZ elnöke, valamint Kiss Dénes, a kutatást vezető szociológus, a BBTE Szociológia Karának oktatója és a projektben részt vevő szociológushallgatók mutatták be a nagymintás felmérés legfontosabb megállapításait.
Hatos Attila OMDSZ-elnök elmondta, a kutatás célja az volt, hogy feltérképezze,
A kutatás 1729 kitöltött kérdőívre épül, az elemzett, súlyozott minta 1244 főt tartalmaz. A válaszadók több mint fele Kolozsváron tanul (56 százalék), Marosvásárhelyen 21, Csíkszeredában 11 százalékuk folytatja tanulmányait. Intézményi bontásban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata dominál (58%), ezt követi a marosvásárhelyi orvosi (korábban MOGYE) 14, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem 9 százalékkal.
Hatos Attila (áll) OMDSZ-elnök elmondta, a kutatással alapot teremtenek a döntéshozókkal és egyetemi vezetőkkel folytatott párbeszédhez
Fotó: Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)
A kutatás egyik megállapítása, hogy a hallgatók több mint fele albérletben él (50–54 százalék), míg körülbelül egynegyedük bentlakásban, 16–19 százalékuk pedig a szülői házban lakik. Különösen a nagy egyetemi központokban – Kolozsváron és Marosvásárhelyen – vált dominánssá az albérlet, ami jelentős anyagi terhet ró a diákokra: ez a lakhatási forma átlagosan 1124 lejbe kerül havonta, míg a kollégiumi helyek ára átlagosan 336 lej.
amelyeket a hallgatók 4,28-as átlagértékkel jelöltek egy ötös skálán. A kollégiumi élet esetében ugyanakkor a zsúfoltság jelenti a fő gondot: egy szobában átlagosan háromnál is több hallgató lakik.
A diákok jelentős része szűkös havi költségvetésből gazdálkodik: 41,6 százalékuk 1500 és 2500 lej közötti összegből él. A kiadások legnagyobb részét a lakhatás és az élelmiszer teszi ki, vagyis a hallgatók költségvetésének nagy része alapvető megélhetési költségekre megy el. Városonként jelentős különbségek mutatkoznak: a legmagasabb havi költségek Bukarestben (átlagosan mintegy 2643 lej) és Kolozsváron (közel 1992 lej) jelentkeznek.
Ezzel szemben a munkából származó bevétel jóval kisebb szerepet játszik: a hallgatók mindössze 24,8 százaléka rendelkezik ilyen jellegű jövedelemmel, átlagosan 599 lej értékben. Ösztöndíjat 36,6 százalékuk kap, átlagosan 380 lej összegben.
A diákok többsége (70%) egyáltalán nem dolgozik az egyetem mellett. A sajtótájékoztatón elhangzott: ez nem motivációhiányt jelent, hanem inkább azt, hogy a munkaerőpiaci lehetőségek és az egyetemi kötelezettségek nehezen összeegyeztethetők. A hallgatók kis része végez részmunkaidős (7,5%) vagy alkalmi munkát (14,3%), jellemzően a megélhetési költségek fedezése érdekében.
A felmérés szerint a hallgatók közel fele (47,3%) soha nem kapott tanulmányi ösztöndíjat, és mindössze 26 százalékuk részesül jelenleg ilyen támogatásban, szociális ösztöndíjat pedig a válaszadók 73,4 százaléka soha nem kapott. Az ösztöndíjrendszerrel a hallgatók 27,7 százaléka elégedetlen, ami arra utal, hogy sokan nem érzik igazságosnak a támogatási rendszert.
Fotó: Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)
A felmérés szerint a tanulmányokhoz való viszony összességében kedvező képet mutat: a hallgatók 74,8 százaléka rendszeresen jár órára.
A legnagyobb problémát ugyanakkor az órarend jelenti: a válaszadók 26,3 százaléka elégedetlen azzal, mennyire van összehangolva az egyetemi program a hallgatók igényeivel. Mint elhangzott, ez különösen azok számára jelent nehézséget, akik munkát vállalnának az egyetem mellett.
A felmérésből az is kiderül, különösen érzékeny kérdés a románnyelv-tudás és a nemzetiségi helyzet megélése.
Az oktatásban 24,6 százalékuk tapasztalt már nemzetiségi alapú hátrányt, míg a románnyelv-tudás miatt az oktatásban a válaszadók közel fele, az adminisztrációban 32,8 százalék érzett nehézséget. A legbiztonságosabb közeg az évfolyamtársaké, a legérzékenyebb terep pedig maga az oktatás. Intézményi bontásban a marosvásárhelyi orvosi, azaz a MOGYE magyar tagozata a leginkább érintett: itt a hallgatók csupán 26,1 százaléka mondta azt, hogy az oktatás során még soha nem érte nyelvi hátrány. Ezzel szemben a tisztán magyar profilú intézményekben ezek a feszültségek jóval ritkábbak.
A kutatás a hallgatók mentális egészségére is kitért: a válaszadók 69 százaléka stresszesnek vallotta magát, a nők körében ez az arány 76 százalék.
A segítségkérés elsősorban informális hálózatokon keresztül történik: a hallgatók szinte mindegyike barátokhoz fordul (közel 97%), és nagy arányban kér segítséget családtagoktól is (74%). Mint elhangzott, szakemberekhez viszont csak mintegy 16 százalék fordul, ami az intézményes támogatás alacsony kihasználtságára utal.
A kutatás szerint a diákoknak az őket képviselő szervezetekhez fűződő viszonya is kettős képet mutat. A hallgatók túlnyomó többsége ritkán fordul diákszervezetekhez konkrét problémáival, ami azt jelzi, ezek a lehetőségek még mindig nincsenek kihasználva. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, jellemzően pozitív a tapasztalat: a legtöbben úgy érzik, hogy érdemben foglalkoznak az ügyükkel, és sok esetben megoldás is születik. Mint elhangzott, ez azt jelenti, hogy az érdekképviseleti struktúrák működnek, ugyanakkor nagyobb láthatóságra és aktívabb bevonásra lenne szükség ahhoz, hogy a hallgatók szélesebb köre is élni tudjon ezekkel a lehetőségekkel.
Fotó: OMDSZ
A nehézségek ellenére a hallgatók többsége elkötelezett tanulmányai befejezése mellett: mintegy háromnegyedük biztos abban, hogy megszerzi a diplomáját. A diákok mérsékelt optimizmussal ítélik meg a diplomájuk munkaerőpiaci értékét, a legtöbben közepes vagy magas szintűre értékelik azt. A munkavállalási formák közül a stabilabb, alkalmazotti lét a legvonzóbb (a hallgatók több mint fele preferálja), de közel egyharmaduk a vállalkozói formára is nyitott.
A diákok jövedelmi elvárásai középsáv-orientáltak: a legtöbben (közel fele) a havi 5000–7500 lej közötti tartományban látják biztosítottnak a kényelmes megélhetést, a kiugróan magas elvárások ritkák.
A kutatásból az is kiderül, az egyetemi hallgatók többsége rövid távon Erdélyben képzeli el a jövőjét, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatot a többség fontosnak tartja. A külföldi munkavállalást kevesebben részesítik előnyben, akik ebben gondolkodnak, elsősorban Magyarországot, kisebb arányban pedig a skandináv országokat jelölik meg célként.
és ezekhez való alkalmazkodáshoz a nyelvtudást, a digitális készségeket, valamint a rugalmasságot és mentális ellenállóképességet tartják kulcsfontosságúnak.
A kutatás szerint a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (korábban MOGYE) hallgatói a legkritikusabbak saját intézményükkel szemben. A diákok elégedetlensége az elmúlt években többször nyilvánosan is jelentkezett, több alkalommal tüntetéseket is szerveztek körülményeik javítása érdekében.
A jelenség hátteréről Hatos Attila, az OMDSZ képviselője elmondta, a problémák hátterében többek között az ösztöndíjrendszer kiszámíthatatlansága áll, amelyet az Erasmus-mobilitások is torzíthatnak:
Mint rámutatott, a hallgatói visszajelzések ugyanakkor már elkezdtek hatni az intézmény működésére, és bár lassan, de bizonyos területeken fokozatos javulás is tapasztalható.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a kutatás eredményei nemcsak a nyilvánosság tájékoztatását szolgálják, hanem alapot teremtenek a döntéshozókkal és egyetemi vezetőkkel folytatott párbeszédhez, valamint a hallgatói életkörülmények javítását célzó megalapozott intézkedésekhez.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) kiszámolta, hogy mennyire rúgnak átlagosan egy egyetemi hallgató havi kiadásai, valamint hogy a szociális ösztöndíj alig elég valamire és a hallgatók kiadásainak jó részét a szülők állják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
A bíróság 25 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte az aradi önkormányzatot, miután egy helyi lakos megnyerte a helyhatóság ellen indított pert, amit azért kezdeményezett, mert az utcája nincs leaszfaltozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!