Betelik a pohár? Szakember helyett sokan inkább az alkoholhoz fordulnak
Fotó: Haáz Vince
Egy európai uniós felmérés szerint Romániában a legalacsonyabb a krónikus depresszióban szenvedők aránya, ami Barna Katalin kolozsvári pszichológus szerint annak köszönhető, hogy nálunk kevesen ismerik fel a problémát, kevésbé fordulnak pszichológiai segítséghez. A szakember a koronavírus okozta változásokról is beszámolt lapunknak.
2021. október 13., 13:292021. október 13., 13:29
2021. október 13., 13:322021. október 13., 13:32
Romániában a legalacsonyabb a krónikus depresszióban szenvedők aránya az Európai Unió tagállamai közül – olvashattuk a meglepő adatot az EU statisztikai hivatalának szeptember 10-én, az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából közzétett felmérésében.
Az Európai Unió 27 tagállama közül Szlovéniában a legmagasabb – 15 százalék – a krónikus depresszióban szenvedők aránya, miközben Romániában ez az arány mindössze egy százalék a 2019-es, tehát még a pandémia kitörése előtt begyűjtött adatok alapján végzett kutatás eredményei szerint.
Az Európai Unió 27 tagállama közül Szlovéniában a legmagasabb – 15 százalék – a krónikus depresszióban szenvedők aránya, miközben Romániában ez az arány csupán egy százalék.
Ezek kapcsán Barna Katalin kolozsvári pszichológussal beszélgettünk arról, hogy szakmai szempontból mennyire tűnnek reálisnak az adatok. Ezek a számok tényleg azt sugallják, hogy minden rendben van a lelki egészségünkkel, vagy csak annak köszönhetők, hogy nem ismerjük fel a bajt, nem tartjuk olyan problémának, amivel szakemberhez kell fordulni, esetleg tartunk a pszichológusoktól?
Emellett annak is utánajártunk, hogy a koronavírus beköszöntével mennyire nőhetett meg a pszichológusokba és pszichiáterekbe vetett bizalom, mennyire emelkedett a segítséget kérők aránya.
Barna Katalin a Krónika megkeresésére elmondta, bizonyított tény, hogy minél nagyobb a pszichoedukáltság szintje, annál fejlettebb egy társadalom. Ennek egyik legfontosabb hozadéka: az egyének felismerik, hogy depressziósak, és nem csak egyszerűen „rosszul vannak”. A másik az, hogy
A szakember véleménye szerint az uniós felmérésben szereplő romániai arány valószínűleg azért alacsony, mert az érintettek kevésbé ismerik fel a problémát, kevésbé fordulnak orvosi vagy pszichológiai segítséghez, így a betegek csupán nagyon kevés része van hivatalosan nyilvántartásba véve.
Egy általa olvasott németországi kutatás szerint az is közrejátszhat abban, hogy ezek a számok ennyire alacsonyak, hogy a kevésbé „fejlett” európai társadalmakban – ide sorolják Romániát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát is – nagyon gyakran a rossz közérzet enyhítésére alkoholhoz fordulnak az emberek, esetleg intenzíven dohányoznak, mert ezek mind szorongáscsökkentőként hatnak.
Ahol viszont több az enyhébb szerek fogyasztása, mint az alkohol vagy a dohányzás, ott hajlamos az ember inkább ezekhez fordulni a rossz közérzet enyhítésére. Ezzel szemben ott, ahol kevésbé folyamodnak ezekhez a hangulatfokozó szerekhez, inkább fordulnak az emberek szakmai segítségért. Az alacsony számokat kiváltó fő ok azonban az, hogy itt kevesebb kutatás folyik, kevesebb számadat kerül be a statisztikába.
A szakember úgy véli, benne van a társadalmunkban az is, hogy sokkal elfogadottabb, ha inkább alkoholhoz nyúlunk, mint hogy pszichiáterhez vagy pszichológushoz forduljunk. Ez a harmadik olyan ok, amiért ezek a számok alacsonyak a kevésbé fejlett országokban: tabu arról beszélni, hogy nagyon rosszul érezzük magunkat, vagy hogy lehangoltak vagyunk.
Barna Katalin szerint biztosan vannak arra módszerek, hogy az emberek tudatában elültessük: nem feltétlenül egy ördögtől való dolog pszichiáterhez vagy pszichológushoz fordulni. Azonban nagyon le vagyunk maradva ezen a téren. „Magyarországon már a 90-es években tapasztalt pszichológusok, pszichoterapeuták dolgoztak. Nálunk ez 15 évvel később jelent meg” – húzta alá a pszichológus.
Egy másik ki nem mondott dolog, hogy miközben például Romániában vagy Magyarországon nem egyértelműen nagyobb az öngyilkosságok száma, ám a klinikai depressziósok körében sokkal nagyobb az öngyilkosság aránya. Ezzel szemben például németországi vagy svédországi adatok szerint 90 százalékban kezelhető vagy gyógyítható a depresszió.
– fejtette ki Barna Katalin. A pszichológus véleménye szerint a probléma a hozzáállásban gyökerezik, a tabuként való kezelésben, a pszichés jólét elhanyagolásában. „Minél több szakember van egy térségben, annál inkább elérhetők az információk, akár sokkal jobban tudatosíthatják az emberek, hogy lelki problémájuk van. Szakemberek alatt a pszichológusokat, lelkészeket, akik lelki gondozók is egyben, a szociális munkásokat és pszichiátereket értjük. Ez a négyes fogata ugyanis a lelki egészségnek” – vélekedett a szakember.
Barna Katalin
Fotó: Facebook/Barna Katalin
Barna Katalin elmondta, hogy az Eurostat által publikált kutatás után beköszöntő koronavírus miatt emelkedett a páciensek száma, illetve nőtt a pszichológusokba vetett bizalom. Tavaly márciusban leállt a világ, aztán mindössze egy hét elteltével hatalmasat ugrott a segítséget kérők száma, és nemcsak a meglévő kliensek tértek vissza. Mindez az online térben történt.
hanem olyan módszereket dolgozunk ki együtt, amelyekkel a gondolkodást átkeretezzük, és a viselkedést megváltoztathatjuk” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. Hangsúlyozta, a depresszióban nagyon sok gondolattorzítás történik, ezáltal sokkal több rossz hangulat keletkezik valakiben.
Exponenciális nőnek továbbra is a pszichológiai foglalkozásokat kereső egyének száma, ugyanis a koronavírus sokkal erőteljesebb szorongást váltott ki a társadalom szintjén. A szorongó ember pedig nem boldog, szinte mindegyikük lehangolt, és ha ez még nem is klinikai depresszió, de már egy depresszív állapotnak tekinthető. Barna Katalin kifejtette, hogy
de 15–20 százalékkal magasabbra becsülik a hangulatzavarok és az egyéb mentális betegségek jelenlétét az európai társadalmakban. A változás abban nyilvánul meg, hogy amióta beköszöntött az életünkbe a vírus, sokkal inkább felértékelődött a pszichés jólét, mert rájöttünk arra, hogy hiába rohanunk, vásárolunk, fordulunk az alkoholhoz, ha nem tudjuk magunkat egy relatív stabil állapotban tartani, amely nélkül nagyon rossz napok jöhetnek.
Azért nő a pszichológiai és pszichiátriai kezelést igénylők aránya, mert felismerték az emberek, hogy a pszichés jólétnek kulcsszerepe van az életminőségben.
A pszichológus elmondása szerint 2020 előtt nem igazán végeztek online terápiákat, viszont a koronavírus miatt 70–80 százalékkal megnőtt a segítséget kérők száma, és ez nagyban köszönhető annak, hogy a segítségnyújtás átköltözött az online térbe.
Dolgoznak például olyan emberekkel, akik a világ másik pontján élnek, ami azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ennek egyaránt lehet előnye meg hátránya is; online térben nem lehet minden pszichológiai problémával foglalkozni, de jó részével igen, és csökkenti azt a fajta szorongást, amit az okoz, hogy valakinek el kell mennie egy pszichológushoz.
„Azt nem tudom, hogy egy pszichiátriai kezelés milyen szinten folyik online, el tudom képzelni, hogy sokszor megtörtént, hogy be kellett menni legalább a receptért. De a pszichológiai tanácsadás, terápia az online térben elérhetővé vált. Kevesebb szorongást okoz, jobban fel tudják az emberek vállalni, mert nem látja senki” – magyarázta a szakember.
Azonban nemcsak előnyökről beszélhetünk, ugyanis annak is számottevő jelentősége van, hogy valaki összeszedi magát, és bemegy egy rendelőbe, ez is egyfajta előrelépés. A pszichológus beszámolt arról, hogy számára nagyon nehéz volt az online átállás, ugyanis ő hisz a személyes kapcsolatok erejében.
Oldottabb körülmények között ébredjen, mondjuk zenével, felöltözzön, összeszedje magát. Egy depresszív állapot esetén ez is segíthet. Ugyanis a legtöbb hangulatzavarnak a gyógyító eszköze az, hogy megváltoztatjuk az addigi szokásainkat, a negatív gondolatainkat, átkeretezzük a gondolkodási sémáinkat. A kollégái számára is nehéz volt áttérni az online terápiák alkalmazására, ugyanis új módszereket kellett kidolgozniuk.
„Sokszor sokkal többet kell azon dolgozni, hogy valakiről megérezzük a képernyőn keresztül, milyen állapotban van. A szavak fontosak nyilván, de az is elengedhetetlen, hogy mit látok az emberen, és ez sokkal nehezebb az online térben” – fejtette ki Barna Katalin.
a depresszív állapotot és a klinikailag elismert depressziót. Ugyanis a klinikai depresszió mindig egy depresszív állapottal kezdődik. A fiatalok körében sokszor a kisgyermekkori szorongás és a kilátástalanság a kiváltója, és az, hogy nem kapnak sem a szülőktől, sem tanároktól, sem pszichológustól segítséget.
Serdülőkorban a médiának is szerepe van ennek a kialakulásában. Annyira erősek a kiélezettségek, és az, hogy akár egy képen valakinek mindig az extrém jó pillanatát látják, ettől még akár szerencsétlenebbnek érezhetik magukat. A fiatalok esetében, az online tér elterjedése már jó pár éve problémát jelent, általa nő a pszichológiai fenyegetettség.
és a serdülő gyerek kétszer meggondolta, hogy beszól-e valakinek, vagy sem. Az online térben azonban olyan egyszerűen lehet dominálni valakit, és ez is fokozza a lehangoltság mértékét. Elmondása szerint azonban volt a koronavírusnak még egy pozitív hozadéka.
„Első sorban annak örülök, hogy a szülők felismerik, a gyermekkel baj van, és hozzák terápiára. Háromszor annyi gyerek kliensem van, mint másfél évvel ezelőtt. Ez jót is jelent, hiszen a szülők foglalkoznak a gyermek pszichés jóllétével, közérzetével” – húzta alá a pszichológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!