Váradon a legolcsóbb a távhő, de ez nem jelenti azt, hogy ott fizetik a lakosok a legkisebb összeget
Fotó: Haáz Vince
Továbbra is Nagyváradon kerül messze a legkevesebbe a távhő biztosítása, amin felbuzdulva a partiumi városvezetés kompenzálja a legkisebb arányban a végső árat, viszont emiatt messze nem a Körös-parti városban a legolcsóbb a szolgáltatás. Egyébként Bukarest után a legtöbb távhőfogyasztó a bihari megyeszékhelyen él: 73 ezer háztartásban használják, a lakosság 76 százaléka.
2024. augusztus 09., 09:592024. augusztus 09., 09:59
A váradi közműcég a korábbi 527 lej helyett 477 lejes gigakalóriánkénti áron szolgáltatja a távhőt, ami országos szinten a legalacsonyabb összeg, jóval kevesebb, mint a második helyen álló Ploiești-en alkalmazott 720 lejes és a harmadik Brassó esetében közölt 754 lejes összeg – ismertette a nagyváradi polgármesteri hivatal. Amely jó ideje büszke lehet arra, hogy – főleg a rendszer folyamatos korszerűsítésének köszönhetően – rendkívül költséghatékonyan biztosít ily módon meleget közintézményekben és tömbházlakásokban. Ehhez képest például Bukarestben és Konstancán 1200 lej feletti árral kell számolni.
Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy a váradi lakosok fizetik a legkisebb összeget. A polgármesteri hivatal ezentúl a végösszeg 17 százalékát állja, ami országos szinten a legkisebb kompenzálási arány, ennek betudhatóan pedig a váradi fogyasztóknak 397 lejt kell „saját zsebből” fizetni egy gigakalória után (eddig is ennyit fizettek, az előállítási árcsökkenést a kompenzáció mértékének zsugorítása egyenlíti ki).
Ugyanis itt az önkormányzat a végösszeg óriási hányadát állja: a főváros esetében 68, a tengerparti megyeszékhely esetében pedig 75 százalékot. Szintén olcsóbb a lakossági ár Ploiești-en (223 lej, 69 százalékos kompenzáció), Brassóban (264, 65%), Suceaván (240, 68%) vagy éppen Iași-ban (357, 59%). Ugyanakkor például Kolozsváron többet, 448 lejt fizetnek 53 százalékos „belepótolás” mellett, a legmagasabb lakossági árat pedig Temesváron jegyzik: 484 lejt (59 százalékos kompenzációval).
Bár első látásra kissé fájhat a váradiaknak, hogy az olcsó ár ellenére ők végül nem keveset fizetnek, a városvezetés által alkalmazott stratégia hosszú távon megéri: csaknem másfél évtizede inkább a távhőrendszer folyamatos korszerűsítésére költenek (immár több mint 200 millió eurót), mintsem a végső lakossági ár kompenzációjára „dobnának ki” sok pénzt. Emiatt volt olyan időszak, amikor Nagyváradon fizették a legmagasabb gigakalóriánkénti árat a lakosok, de ma már ez nincs így.
A második helyezett Temesváron csaknem 55 ezer otthon van rácsatlakoztatva a központi rendszerre (a lakosság 38 százaléka), 50 ezer körüli a szám Craiován, Ploiești-en és Konstancán. Aradon 26 ezer, Kolozsváron 21 ezer háztartás érintett.
Bár az elmúlt évtizedekben az volt a tendencia, hogy a fogyasztók sorra csatlakoztak le a távhőrendszerről – amely sok bosszúságot okozott a későn „érkező” meleg víz, a rengeteg veszteség miatt –, és inkább egyéni gázkazánokat szereltettek, szakemberek ma már, a mostani, illetve a várható energiaárak ismeretében állítják: a legjobb alternatíva egy hatékony, önfenntartó fűtésrendszer létrehozása, amelyet úgy lehet fejleszteni, hogy közben csökkenthető a felhasznált energia egységnyi ára.
Amint arról beszámoltunk, éppen nagyváradi példával szemléltette tavaly az Intelligens Energia Egyesület, mivel kellene fűteni. A szervezet elemzésében összehasonlították, mennyi a különböző energiahordozók egységnyi ára több romániai városban az állami támogatással, illetve anélkül számolva.
Ugyanis a távfűtési rendszer újragondolható megfelelő méretezés, kihasználtság, a veszteségek minimálisra csökkentése (Váradon 15 év alatt 47 százalékosról 25 százalékosra zsugorították), magas energetikai és gazdasági hatékonyság révén. Ezáltal pedig az egyetlen olyan fűtési módozat, amelynek ára a jövőben csökkenhet.
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Váradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!