Bukarest nem vétózza Csíksomlyó UNESCO-védettségét

Lapunk azután fordult megkereséssel a bukaresti minisztériumhoz, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök augusztusban bejelentette: a szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomylói búcsú felkerüljön az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára.

„A beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja\" – jelentette ki a politikus egy pódiumbeszélgetésen. Az RMDSZ-elnök közölte, informálisan tudják, hogy az UNESCO elfogadta a javaslatot, és hivatalosan még hátra van egy szavazás az év végén. Kelemen emlékeztetett, hogy a búcsút kulturális minisztersége idején, 2011-ben terjesztették fel az örökségi listára.

A Krónika által írásban feltett kérdésekre csütörtökön a román kulturális minisztérium azt válaszolta, hogy a csíksomlyói búcsú felterjesztését célzó dossziét eredetileg 2012-ben nyújtották be. A tárca közölte, az iratcsomót 2015-ben a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezmény kérésére kiegészítették a világszervezet által megkövetelt szabvány formátumnak megfelelően. Arra a kérdésünkre, hogy a szaktárca támogatja-e a csíksomlyói búcsú UNESCO-felvételét, az Andrei Diaconescu főtitkár által aláírt levél nem ad egyértelmű választ: nem cáfolja, hogy a felterjesztés visszavonására készültek, viszont arra sem utal, hogy akadályozni kívánnák a kezdeményezést.

Diaconescu arról tájékoztat, hogy a dosszié jelenleg az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzése kormányközi bizottságának kiértékelése alatt áll, a felterjesztésről pedig ez a nemzetközi testület dönt. „Románia nem tagja a fent említett kormányközi bizottságnak, ezért a kulturális minisztérium nem vehet részt a döntéshozatalban, valamint az UNESCO illetékes testületei keretében rendezendő szavazásban\" – szerepel a minisztériumi illetékes válaszában.

Mint ismeretes, Korodi Attila RMDSZ-es képviselő írásos interpellációjára válaszolva szeptember végén a román külügyminisztérium közölte: a tárca támogatja, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Sőt Lazăr Comănescu miniszter határozottan cáfolta, hogy Románia vissza akarná vonni a felterjesztést; a tárcavezető szerint a híresztelésekkel ellentétben a minisztérium az UNESCO által kért valamennyi kiegészítést időben elkészítette, és teljes mellszélességgel kiállt a búcsú védettsége mellett. A kezdeményezésről az UNESCO illetékes bizottsága várhatóan a november 28. és december 2. között, Addisz-Abebában sorra kerülő ülésén dönt.

Szűzanya-kegyhely

Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt. Vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki. A 20. században azonban ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált. „Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye Csíksomlyó\" – vélekedett a felterjesztést alátámasztó dokumentáció részét képező kisfilmben megszólaló Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Egyébként az UNESCO-védettséget célzó javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens által összeállított iratcsomó képezte. „Nekünk, magyaroknak a Mária-kultusz rendkívül fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. Az első magyar király koronáját Máriának ajánlotta fel, és ez a népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja, és ezért is van az, hogy a XX. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához, mint égi patrónushoz menekül, és tőle kér segítséget” – állapítja meg Tánczos Vilmos.