Lefokozás. A farkasok nemzetközi státusát szigorúan védettről védettre módosítanák a megnövekedett populáció miatt
Fotó: Pixabay.com
Szigorúan védettről védettre módosítaná a farkasok nemzetközi státusát az Európai Bizottság a megnövekedett populáció miatt. A szerdai javaslat „motorja” Ursula von der Leyen EB-elnök, akinek pónija tavaly farkastámadás áldozata lett. Az állatvédők hevesen tiltakoznak a módosítások ellen, jelezve: a „célba vett” ragadozók nem támadnak emberre. Eközben az Erdély lakott területein is emberre-állatra-terményre egyaránt veszélyes medvékre továbbra sem „érzékenyek” a brüsszeli döntéshozók, csak szaktestületi szinten történt némi előrelépés.
2023. december 21., 18:242023. december 21., 18:24
2023. december 21., 18:342023. december 21., 18:34
Tavaly ősszel kilövési engedélyt adtak ki egy farkasra Hannoverben, miután a ragadozó megölt többek között egy pónit – történetesen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke családjának házi kedvencét. Sajtóbeszámolók szerint a farkas ezt megelőzően tizenkét bárányt és tehenet is megölt, a 30 éves Dolly elpusztítása pedig minden bizonnyal az utolsó csepp volt a pohárban.
A GW950m névre „hallgató” hím ragadozóra tavaly októberben adták ki a kilövési engedélyt, ám nem került puskavégre, ezért az időközben lejárt engedélyt idén februárban meghosszabbították. Sőt a hírek szerint a német vadászok azóta sem bukkantak rá, a kilövési engedély ma is érvényben van, miközben azóta további négy lovat és összesen mintegy félszáz más háziállatot pusztíthatott el.
Az idős házi kedvencét gyászoló Ursula von der Leyen ugyanis még tavaly kilátásba helyezte a farkasok védettségére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, lobbija pedig eredményesnek mutatkozik. Miután idén szeptemberben az általa vezetett uniós végrehajtó testület felkérte a szakembereket, tudósokat, a problémában közvetlenül érintett hatóságokat, közösségeket, szolgáltassanak naprakész adatokat a farkaspopulációról, illetve kezeléséről, a környezetre gyakorolt hatásáról, szerdán az Európai Bizottság közölte: a farkasok nemzetközi státusát szigorúan védettről védettre módosítaná a megnövekedett populációkra vonatkozó új adatok alapján.
Az EB friss elemzése szerint ugyanis az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a farkaspopuláció, és a farkasfalkák egyre nagyobb területeket foglalnak el: 23 uniós tagállamban több mint 20 ezer farkas él, állományuk folyamatosan nő.
– írták az MTI szerint. A testület emlékeztetett, hogy uniós finanszírozás áll rendelkezésre a megfelelő kármegelőzési beruházások támogatására. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a javaslatról elmondta, a farkasfalkák hatékonyabb kezelése érdekében a helyi hatóságok nagyobb rugalmasságot kértek. Az EU-nak ezt elő kell segítenie és a bizottság javaslata fontos előrelépést jelent e téren.
„Mély meggyőződésem, hogy célzott megoldásokat találhatunk a biológiai sokféleség fenntartására, ugyanakkor a vidéki megélhetés védelmére is” – tette hozzá. A folytatásban az uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk a javaslatot, majd azt benyújtják a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló berni egyezmény állandó bizottságának elfogadásra.
A brüsszeli testület által felhozott érvek ismerősen csengenek sok székelyföldi, erdélyi, romániai gazda, hivatalosság vagy egyszerű lakos fülében, hiszen ha a farkast behelyettesítjük a medvével, hosszú évek óta ugyanezt hangoztatja rengeteg tehetetlen kárvallott, helyi döntéshozó vagy a települése határába, sőt lakott területen is jó ideje félelemmel kimerészkedő egyszerű polgár.
Az sem mellékes, hogy miközben az egész Unióban 20 ezer farkas miatt aggódnak, a mifelénk jóval több problémát okozó medvéből csak Romániában 4000 helyett – egyes becslések szerint – 8000 él.
Ezek késztethették Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert is arra, hogy szeptemberben nyílt levélben forduljon az ügyben Ursula von der Leyenhez. „Egy olyan város polgármestereként, ahol sajnos egyre gyakrabban fordul elő az, hogy a medvék a város utcáin sétálnak, én kimondottan üdvözlöm az Európai Unió azon szándékát, hogy végre foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Az a tény, hogy a medvék szigorúan védett állatfajnak minősülnek, azt eredményezte, hogy rengeteg medve él már települések mellett Romániában és nemcsak a haszonállatokat támadják meg, hanem az emberek életét is veszélyeztetik” – írta a háromszéki elöljáró.
Emlékeztetett, a környéken kimondottan gyakori lett a medvetámadás: a román környezetvédelmi minisztérium adatai szerint 2016 és 2021 között, azaz öt év alatt 154 embert ért medvetámadás Romániában, ezek közül 14 eset bizonyult halálosnak.
és annak az igénye, hogy a Bizottság ezzel foglalkozzon, napról napra nő” – fogalmazott Antal Árpád. Aki azt is jelezte, hogy Romániában többször is kudarcba fulladt a vonatkozó törvények ez irányú módosítása, „elsősorban a Bizottság ellenállása miatt”.
A medvéket is megfosztanák a szigorúan védett státustól az általuk okozott rengeteg probléma miatt (archív)
Fotó: Pinti Attila
Az ellenállás legfőbb képviselői ugyanakkor a környezet- és állatvédő szervezetek, amelyek a mostani, a medvéket mellőző EB-javaslat hallatán is heves tiltakozásukat fejezték ki a „nem tudományos érvekre alapozó” tervezet ellen. Sabien Leemans, a WWF egyik vezetője szerint Ursula von der Leyen – politikai érdekektől hajtva – több évtizedes munkát áldoz be, melyet a természet megőrzéséért fejtettek ki. Zöldszakemberek szerint a kilövéses vadállomány-szabályozás nem hozza meg a remélt eredményeket a károk és konfliktusok elhárítása tekintetében. Amelyre bevallottan „költségesebb” megoldást, a veszélynek kitett háziállatok őrzését, elzárását ajánlják.
Cristian Papp, a WWF Románia vadállatokért felelős részlegének vezetője az ügy kapcsán korábban úgy fogalmazott az RFI rádiónak, alaptalan félni a farkaspopuláció megnövekedésétől, erre nincs semmiféle tudományos magyarázat. Az elmúlt negyed évszázadban globális szinten alig jelentettek embert célzó támadást (két esetről tudnak Amerikában, melyek kimenetele sajnos halálos volt), miközben például a tehenek évente mintegy 400 emberéletet vesznek el.
A mezőn, szabadon tartott háziállatok esetében valóban fennáll a farkastámadás veszélye, de Cristian Papp szerint a jelenlegi szabályozások is lehetővé teszik, hogy „beavatkozzanak” a problémás egyedek esetében, csökkentve a konfliktusok számát.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy mivel Nyugat-Európában 150 évvel ezelőtt kiirtották a farkasokat, most nincs meg „az együttélés kultúrája”, miközben a Piroska és a farkasról szóló mese, az embert felfaló vad generációról generációról továbbadott története továbbra is „sokat árt” a nagyragadozó megítélésének.
Az állatvédők szerint több évtizedes munka veszhet kárba, ha elkezdik kilőni a farkasokat (illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Bár a mostani EB-javaslat nem tér ki a medvékre, egyfajta „mozgolódás” ez ügyben is tapasztalható volt nemrég Brüsszelben:
A Székelyhon beszámolója szerint Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megye tanácselnökei még 2019-ben fordultak petícióval a Bizottsághoz az ember-medve közötti együttélés problémáival, ennek „köszönhető”, hogy – több év elteltével – idén májusában az európai parlamenti küldöttség Vincze Loránt kezdeményezésére ellátogatott Romániába, ezen belül Székelyföldre, hogy személyesen tájékozódjon a medveproblémáról (és az illegális fakitermelésről).
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő november végi közlése szerint „a bizottság most úgy látja, hogy Romániának olyan törvényeket kell alkotnia, amelyek által a barna medve védelme és a lakosság érdekei összeegyeztethetők, hiszen a medvetámadások emberi áldozatokat követeltek és súlyos hatással voltak a gazdák számára”.
A jelentés rámutat, hogy a barna medve szigorúan védett állatfaj, a populáció azonban látványosan növekedett az elmúlt években – többek között a szigorú uniós jogszabályok miatt –, ennek következtében pedig megnőtt a konfliktusok száma.
továbbá az Európai Bizottság és a tagállamok határozzák meg a megelőző intézkedések és kompenzáció megfelelő és hosszú távú finanszírozási lehetőségeit, a tagállami hatóságok pedig könnyítsék meg a kártérítések kiutalását.
Az ajánlások további sorsára kitérve Vincze elmondta, a PETI ezeket megküldi az illetékes helyi, regionális és nemzeti hatóságok, illetve az Európai Bizottság számára.
Az RMDSZ-es politikus szerint a Petíciós Bizottság keretében pár hónap múlva, ha a képviselők úgy döntenek, ismét napirendre tűzik a petíciókat vagy azok egy részét, és megnézik, történt-e előrelépés az ajánlások alapján Romániában. „Tehát ez egy monitoringot, azaz folyamatos figyelmet biztosít a képviselőknek, és azt, hogy napirenden tartsák a témát, vélhetően addig, amíg a kívánt eredményt a kérdésben el nem érik” – fejtette ki az EP-képviselő.
Legutóbb egyébként kedden jegyeztek medvetámadást a Székelyföldön. A Székelyhon portál csütörtökön Benedek Huszár János baróti polgármester beszámolója alapján közölte: juhászt támadott meg a nagyvad a felsőrákosi (Kovászna megye) Rika-patak mellett. A medve súlyos sebeket ejtett a pásztor combjain, ezért meg kellett műteni. „Csak a tulajdonos fiának érkezése mentette meg az életét” – írta a háromszéki város polgármestere.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) elfogadta azokat az ajánlásokat, amelyeket a medvével kapcsolatos májusi erdélyi tényfeltáró látogatása során szerzett tapasztalatai és információi alapján jónak látott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás