Potápi Árpád szerint a külhoni magyarok örülnek annak, hogy Magyarország az utóbbi bő tíz évben jelentősen fejlődött
Fotó: Haáz Vince
A baloldalnak az fáj, hogy mi megadtuk a magyar állampolgárság lehetőségét a határon túli magyaroknak – jelentette ki a Krónikának Potápi Árpád János, aki szerint az anyaországi ellenzék megpróbálja összeugrasztani a határ egyik és másik oldalán élő magyarokat. A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy a járványhelyzet alatt is zajlottak az idei támogatási programok Erdélyben.
2021. december 22., 19:322021. december 22., 19:32
2021. december 22., 20:542021. december 22., 20:54
– 2021 a nemzeti újrakezdés éve volt a nemzetpolitikában, ennek keretében futottak a különböző programok. Milyen volt a támogatások, az együttműködés szempontjából az idei esztendő?
– Ezt az évet sajnos nem tudtuk elkülöníteni a 2020-as esztendőtől. Mindkét évre rányomta bélyegét a járvány, annak időszaki alakulása.
A Nemzeti Újrakezdés Program keretében az első felhívásunk a fejlesztésekre, felújításokra vonatkozott, a második a programok, rendezvények szervezésére. Emellett meghirdettük a testvértelepülési pályázatunkat is. Jól haladt tovább a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, illetve azok a fejlesztések, amelyekben közvetett vagy közvetlen módon a nemzetpolitikai államtitkárság is szerepet játszott, így az iskolafejlesztések, egyetemi, egészségügyi, a történelmi egyházakhoz kapcsolódó beruházások. Ezek egyike sem szünetelt, talán még lendületesebben is zajlottak, mint eddig.
Itt jegyezném meg, hogy amikor teljes lezárás, kijárási tilalom volt éppen Magyarországon a járványhelyzet miatt, akkor is zajlottak a programok. Az online világ egyébként olykor még jobban összehozta az embereket, elsősorban a fiatalokat. Ahova pedig humanitárius segítség kellett a járvány kapcsán, azt a magyar kormány igyekezett megadni.
„A magyar kormány nyújtotta segítség megegyezik a külhoni magyarok akaratával”
Fotó: Haáz Vince
– A kisebb erdélyi magyar közösségek számára a legfontosabb, legszimbolikusabb támogatások a templomfelújítások, illetve az óvoda-, iskolaépítések, az oktatási intézmények felújításai. Mennyire van szerepe a nemzeti identitás erősítésében ezeknek a támogatásoknak?
– Az egyházi fejlesztések látványosak és szükségesek, hiszen az egyház a legtöbb helyen nemcsak egy szakrális feladatot lát el, hanem a magyar nemzeti eszme megtartását is segíti.
Az elmúlt száz évben az egyházaknak kiemelkedő szerepük van abban, hogy a magyarok ilyen létszámban megmaradtak a Kárpát-medencében. Ezért is bonyolítjuk nagyobb programjainkat a történelmi egyházakkal együttműködésben. Egy-egy felújított templomra a közösség minden tagja büszke, azok is, akik nem is vallásosak. Az átadáskor ott vannak egymás mellett a reformátusok, katolikusok, mert mindannyian a magukénak érzik a megszépült templomot.
Ugyanez mondható el a történelmi épületekről, iskolákról. Ezek mind teljesítik a kor elvárásait, a legmodernebb szinten készültek el. A nemzetpolitikának az elmúlt években kiemelt szerepe volt a gyerekek, fiatalok megszólítása. Ezt is jelképezi az óvodaépítési program.
Azt szeretnénk, hogy minden magyar gyerek tudjon magyar óvodába járni. Örömmel tapasztaljuk, hogy vegyes lakosságú vidékeken más nemzetiségűeket is beíratnak a magyar óvodába, mert azt látják, hogy szebb, korszerűbb, mint a többi, esetleg úgy gondolják, nem árt, ha a gyerekük egy másik nyelvvel, kultúrával gazdagodik.
Fotó: Haáz Vince
– Hangsúlyos program volt idén a vállalkozói mentorprogram. Mi a célja ennek: üzletkötés, Kárpát-medencei magyar kapcsolattartás, vagy esetleg ösztönzés arra, hogy minél többen kezdjenek vállalkozásokba?
– Ezek mind célok. A 2010-es évek közepén fordult a nemzetpolitika a gazdaság felé. Meggyőződésünk – és a kutatásaink is igazolják –, hogy
Ezért kezdtük a vállalkozásokat kisebb pályázatokkal támogatni. Aztán a pályázati rendszert, a gazdaságfejlesztési programokat átvette a Külgazdasági és Külügyminisztérium, s ma már több száz milliárd forint támogatásról beszélhetünk az egész Kárpát-medencére kivetítve. Ezek a forintok egyébként nem vesznek el a magyar költségvetés számára, mivel egy részük adóforintokként tér vissza oda, a Kárpát-medencei vállalkozások ugyanis olyan kapcsolatrendszerrel bírnak, amellyel egymást erősítik. Ezt a kapcsolati hálót próbáljuk mi is erősíteni.
A mentorprogram keretében a már régóta működő, tapasztalt vállalkozások, vállalkozók mentorálnak most induló vállalkozókat. Nyilván a mentoroknak is jó ez, hiszen ők a gazdasági hátterüket erősíthetik meg ezáltal, ráadásul jó ötletek is érkezhetnek a fiatalok részéről. Hozzáteszem, a mentorok semmilyen pénzt, juttatást nem kapnak.
Fotó: Haáz Vince
– Egyes román politikusoknak, publicistáknak, de erdélyi magyar liberális értelmiségieknek is az egyik kedvenc vádjuk az RMDSZ irányába, hogy Orbán Viktor, a magyar kormány, a Fidesz követelményei szerint politizál. Kormánytagként hogyan jellemezné az RMDSZ-szel való együttműködést?
– Lassan nyolc éve vagyok államtitkár, ezalatt az idő alatt igyekeztem mindvégig pragmatikus maradni, holott nyilván mindenről szilárd ideológiai véleményem van. A különböző magyarlakta régiókban a magyar pártok nem ideológiai alapúak, amit el kell fogadni. Nincs arra mód, hogy egy külhoni magyar közösség különböző ideológiákra épülő pártrendszert el tudjon tartani.
Nem tartottam soha jónak a pártstruktúra szétfejlődését a határon túli magyar közösségekben. Annak voltam és vagyok a híve, hogy mindenhol az összefogást kell megerősíteni. Erdély vonatkozásában azt mondhatjuk, hogy a tavalyi választások óta a romániai kormánystruktúrában az egyetlen biztos pont az RMDSZ, amely a két ország és a két nemzet között is közvetítő szerepet tölt be. Fontos pozíciókat szerzett a bukaresti kormányban. Akik ezt kifogásolják – hiszen ilyen hangok is vannak –, azok nincsenek tisztában a realitásokkal.
Sikerült romániai kormányzati szintre emelni olyan RMDSZ-programokat, mint az óvoda-, illetve bölcsődeépítés, vagy a családvédelmi intézkedések, amelyek Magyarországon évek óta működnek. Ennek kapcsán azt mondani, hogy a Fidesz diktál az RMDSZ-nek, teljesen abszurd. Amikor magyarországi támogatású külhoni fejlesztésekről beszélünk, elengedhetetlenül fontos a határon túli politikai intézményrendszer léte, annak erősítése. Hiszen a magyarlakta régiókban, a megyékben, településeken lévő önkormányzatokban megszerzett pozíciók révén lehet a nemzeti, közösségi érdeket képviselni. És ez országos szinten is így van.
Fotó: Haáz Vince
– Míg a bukaresti politikum többnyire elfogadó, a közösségi oldalakon pedig a román hozzászólók többsége követendőnek tartja Magyarország támogatáspolitikáját, s hasonló hozzáállást sürget Románia vezetésétől a külföldön élő románokkal kapcsolatban, addig a magyar ellenzék hevesen támadja a határon túliak irányába megnyilvánuló kormányzati politikát. A jövő tavaszi választási kampány része lesz ez a kérdés?
– A baloldal célja soha nem a magyar nemzet megerősítése volt, ma sem az. Ők egészen más érdekeket, más urakat szolgálnak, akiknek az a célja, hogy a nemzetállamokat, a nemzeti identitást, a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, előbb telepítenék be az országot afrikai migránsokkal, minthogy segítsék a külhoni magyarokat.
Mindig előhúzzák a határon túli kártyát, miszerint azért nyer a Fidesz, mert a külhoniak támogatják. Miközben ez mindössze egy vagy két mandátumot befolyásol. A nemzetegyesítésben ugyanakkor nagy jelentősége van az állampolgárságnak, illetve a szavazásnak, hiszen a külhoniak is kifejezhetik politikai véleményüket. Azoknak a pártoknak, amelyek ezt nehezményezik, annak tudatában kellene politizálniuk, hogy a külhoni állampolgárok is szavaznak.
Azt kifogásolják, hogy mi a határon túli magyarlakta régiókban kampányolunk. Menjenek ők is, kampányoljanak. Csakhogy nincs külhoniaknak szóló mondanivalójuk. Megpróbálják összeugrasztani a határ egyik és másik oldalán élő magyarokat. Ez a kérdés jelenleg hangsúlyosabban van jelen a baloldali retorikában, aminek az oka, hogy radikálisan liberális erőké a főszerep, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció fogja össze a baloldalt. Abban bízom, hogy erre a hecckampányra a magyar közvélemény már nem vevő.
Fotó: Haáz Vince
– A Bálványos Intézet nemrég közölt kutatásában egy kérdés azt firtatta, szükséges-e a magyar állampolgárság, hogy valaki „igaz magyar” legyen. Ezt a kérdést 2016-ban is feltették. Akkor a válaszadók mindössze 26 százaléka mondott igent, most viszont a megkérdezettek 52 százaléka. Megnőtt a magyar állampolgárság presztízse?
– Tovább emelkedett a külhoni magyar állampolgárok száma. Miután közülük sokan szavaztak is, s több mint kilencven százalékuk a Fideszre voksolt,
Örülnek annak, hogy Magyarország az utóbbi bő tíz évben jelentősen fejlődött. Amikor átjön valaki a határon, azt tapasztalja, hogy autópályán tud haladni akár Párizsig vagy Madridig. Büszke lehet magyarságára, mert érzékeli, hogy Magyarország gazdaságilag megerősödött.
– Ugyanez a kutatás megerősítette a négy évvel ezelőtti külhoni politikai preferenciákat, több mint kilencven százalék most is a Fideszre szavazna, Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus körükben. Ugyanakkor csak 42 százalékuk venne részt a megmérettetésen. Mit üzen azoknak, akik egyelőre még nem döntöttek a voksolás mellett?
– A regisztráció jelentősége továbbra is fontos annak, aki eddig még nem vett részt magyarországi szavazáson, vagy esetleg megváltozott a lakcíme. Aki magyar állampolgár, élhet az egyik alapvető jogával, a választás lehetőségével, hogy bele tudjon szólni a nemzet sorsának alakításába. Ezek nagy szavaknak tűnnek, de mondok egyszerűbb indokot. Aki rászán egy félórát az életéből a voksolásra, annak a választás napján, vasárnap este jó eséllyel lesz mit megünnepelnie, megbonthat egy pezsgőt barátai körében. Jó érzés ugyanis egy győzelemhez hozzájárulni, annak részese lenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!