Erdélyről, magyarokról, Romániáról Kínában: Szekeres Attila a Zászlótudományi Világkongresszusról

„Én általában székelyföldi, erdélyi témákkal megyek ezekre a rendezvényekre. Így ebbe az előadásba is nagyon becsempésztem ezt a vonalat, hisz az első világháború után megnagyobbodott Románia címerét, amit el is fogadtak hivatalosan és megjelent a hivatalos közlönyben, 1921-ben Keöpeczi Sebestyén József rajzolta, festette meg. Ugyanez a Keöpeczi Sebestyén József tervezte meg a királyi család tagjainak zászlóit is 1922-ben, amit szintén elfogadtak törvény által, és megjelent a hivatalos közlönyben” – fejtette ki. Hozzátette:

Félrehívtak egy bizottsági ülésbe – idegeskedtem is kicsit, hogy nem érem el a vacsorát, nem tudok előtte tölteni –, majd, amikor megérkeztem az étkezdébe, mindenki elkezdett tapsolni, énekelni, köszöntöttek, a kínai kongresszusi elnök odahívott maghoz, nem engedte, hogy kitöltsem a whiskyt. Pekingi kacsát kaptam ajándékba, négyet, amiről úgy tartják, a világ legfinomabb étele. Ezt most már én is aláírom. Megszeltem a kacsákat, majd kiosztották a vendégeknek. Majd még tortát is kaptam és énekelték angolul, hogy Isten éltesse Attilát” – idézte fel.

A következő napon, a konferencia utolsó napjának végén,

A heraldikus elmondta, hatalmas megtiszteltetés érte, nagyon örül a díjnak. Felidézte, hogy másnap egy angol kollégája félig viccesen, félig komolyan megjegyezte, hogy „Erdély két emberről híres, az egyik Drakula, a másik Attila”, hisz általa Erdély felkerült a vexillológiai, azaz zászlótani világtérképre.

Ám az is lehetséges, hogy nem kell nyolc évet várni, ugyanis Csehország, amely a tervek szerint négy év múlva rendezne kongresszust, még nem adta be a pályázatát, így Szekeres Attila István szeretné megbeszélni velük, hogy cseréljenek, vagy ha teljesen visszalépnek a csehek, akkor adják át Erdélynek a helyüket. Hozzátette, hogy az eseményt általában fővárosokban szervezik, de most egy kisvárosnak juthat ez a dicsőség. Szerinte nagyon jó, hogy most már a brassói reptér segíti is a város könnyű, jó megközelítését, így mondhatni minden adott, hogy belevágjanak.

A sokarcú Kína

Szekeres Attila István arról is beszélt, hogy a házigazda kínaiak, de úgy általánosságban az emberek nagyon kedvesek voltak, bár sok helyivel nehéz volt társalogni, mert nem tudtak angolul.

A részvevőknek szervezett kirándulások során meglátogatták a Nagy Falat, a Tiltott Várost, a Kínai Nemzeti Múzeumot, a Mennyei Béke templomát, illetve látták az előretörő nagyvárosi modernitást is. Ennek kapcsán a heraldikus megjegyezte, hogy hatalmas a forgalom, illetve azt is, hogy mindenhol telefonos applikációval tudott fizetni, készpénzre nem is volt szüksége még a piacon se.

Amikor arról kérdeztük, hogy a kínai aktuális politikai rendszer sajátosságaiból érzékelt-e bármit, a heraldikus elmondta, hogy lépten-nyomon beszkennelték az útlevelét (a helyiek személyigazolványát szintén), gyakran vizsgálták át őt és városnéző kollégáit. Ezenkívül például a Tienanmen téren rákérdezett kísérőiknél az ott 1989-ben zajlott vérengzésről, de ők „nem is hallottak róla”.

korábban írtuk

A Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust

A Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét, aki 2017 óta levelező tagja volt az Akadémiának