A Tel Aviv-i légikikötőből nehezebb volt kijutnia a kolozsvári társaságnak, mint belépni
Fotó: Wikipédia
Kis híján elrontották az izraeli hatóságok egy kolozsvári baráti társaság Szentföldön tett kirándulását, hazatérésük előtt ugyanis valóságos vallatásnak vetették alá őket a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren. A csoport egyik tagja, a Krónikának nyilatkozó pedagógus nem érti, miért tűntek gyanúsnak a fokozott óvintézkedéseiről elhíresült légikikötő biztonsági szolgálata számára, bevallása szerint sokkolta és megdöbbentette a velük szemben alkalmazott bánásmód.
2023. március 03., 09:062023. március 03., 09:06
„A következő húsz-harminc évben biztosan nem teszem be a lábam Izraelbe” – szögezi le lapunknak az a kolozsvári fiatal férfi, aki többedmagával keserű szájízzel maradt a zsidó államban nemrég tett vakációja után. A román nemzetiségű, neve elhallgatását kérő tanár február második felében tett hatnapos látogatást Izraelben a barátaival, akikkel már hét éve rendszeresen járnak közösen külföldi utakra. Nem idegenforgalmi ügynökségen keresztül utaztak a Szentföldre, viszont
Fiatal katonák állig fegyverben
Bevallása szerint az első sokkhatás akkor érte őket az átfogó és fokozott biztonsági intézkedések terén az egész világon élen járó országban – ahol nők és férfiak számára egyaránt kötelező a katonai szolgálat –, amikor meglátták a fegyveres katonákat az utcán, köztük rengeteg fiatalt, még pattanásos arcú lányt. Sokszor az az érzés lett úrrá rajtuk, hogy állandóan megfigyelik őket.
„Az első nap után aztán elmúlt a döbbenet, hiszen beláttuk, hogy ez valamennyiünk biztonságát szolgálja. Hozzászoktunk, hogy rengeteg helyen, például állomásokon ellenőrzik az embereket, átvilágítják a csomagunkat” – idézi fel a pedagógus, aki szerint kellemes, élménydús, tapasztalatokkal teli vakációt töltöttek a Szentföldön, ahol – az izraeliek és a palesztinok közötti konfliktus, az elmúlt időszakban történt, halálos áldozatokat is követelő összecsapások ellenére – nem volt részük incidensben.
Gépük fél tízkor szállt fel a Tel-Aviv központjától 19 kilométerre fekvő Ben Gurion nemzetközi repülőtérről, ahová az indulás előtt három órával kiérkeztek, abban a tudatban, hogy ennyi idő teljesen elég lesz a becsekkolásra. Majdnem tévedtek. A világ egyik legbiztonságosabb légikikötőjeként számon tartott repülőtéren – ahol évente több mint húszmillió utas fordul meg – három biztonsági szűrőn kellett áthaladniuk, és már az első ellenőrzőpontnál több mint kétszázan álltak sorban, amely nagyon lassan araszolt előre.
A Ben Gurion nemzetközi repülőtéren a világon egyedülálló biztonsági intézkedéseket foganatosítanak
Fotó: Telaviv-airport.com
„Miért ez az anyja neve?”
„Olyan személyes kérdéseket tett fel nekünk, amelyek közül sokra hirtelen válaszolni se tudtunk. Mi a jelentése a nevemnek? Az édesanyámat miért erre a névre keresztelték? Milyen tanulmányi eredményei voltak az apámnak? Mióta ismerjük egymást a csoport többi tagjával?” – sorolta az érzésük szerint az intimitásukba gázoló faggatózásokat a kolozsvári férfi.
Miután visszakapták az útlevelüket, figyeltek fel rá, hogy az okmányokra alfanumerikus vonalkóddal ellátott matricát ragasztottak, amelynek jelentésére csak utólag jöttek rá. Az izraeli hatóságok 1-től 6-ig terjedő számokkal jelölik meg a be-, illetve kiutazó polgárokat biztonsági szempontból, amelyek közül 1-est és 2-est kapnak a veszélyt nem jelentő személyek (az izraeli állampolgárok), 3-ast és 4-est a szervezett formában beutazók, 5-6-ost a roppant gyanúsak, akik közül a 6-os általában az araboknak vagy a palesztinokkal kapcsolatba került személyeknek jár. Őket tehát valamilyen oknál fogva fokozott biztonsági kockázatú személyeknek tekintették, és a második ellenőrzőpontnál ismét hosszas kérdezősködés kezdődött, ezúttal főleg arról, hogy a társaság egyik tagjának miért van magyar útlevele.
Jeruzsálem, három világvallás központja
Fotó: Pixabay
„Valamennyien román útlevéllel utaztunk, kivéve őt, aki kettős állampolgár, és a magyar papírját használta, el kellett magyaráznia, hogy miért” – mesélte lapunknak a pedagógus. A harmadik biztonsági kapunál ellenőrizték a csomagjaikat, és a folyamat több volt egyszerű átvilágításnál. Az arab utasok közé felsorakoztatott pedagógus leírása szerint mindent – még a használt zsebkendőjét is – kiszedettek a ruhájukból, bőröndjükből, amelyet alaposan, hosszasan átfésültek egy speciális kefével, majd átvilágították. A poggyászában őrzött mintegy húsz, különböző fémpénzt egyenként alaposan megvizsgáltak, mintha csak numizmatikai bemutatót tartanának.
Pánik, paranoia, értetlenség
„Miközben vészesen fogyott az idő a gép indulásáig, teljesen az volt a benyomásom, hogy szándékosan húzzák az időt. Többen szinte pánikba estünk, hogy lekéssük a gépet, adott pillanatban már paranoiásak is lettünk, azt találgattuk, mitől lehetünk ennyire gyanúsak, amikor teljesen ártatlanok vagyunk. Talán csak nem csempésztek valamit a csomagunkba, például a szálláson?” – adta vissza a reptéri ellenőrzés során átélt izgalmakat az utas. Aki adott pillanatban aggódva közölte az izraeli biztonsági szolgálat munkatársával, hogy le fogja késni a gépet, mire az zavartalan nyugalommal azt válaszolta: „nyugodj meg, elkapod”.
A Ben Gurion biztonsági szolgálatának eljárásán felháborodott tanár bevallotta, alig várta, hogy felszálljanak, mert még a repülőgép fedélzetén is az volt az érzése, hogy értük jöhetnek a rendőrök és leszállíthatják őket. „Megértem, hogy náluk indokolt a szuperéberség, viszont óriási stresszt és félelmet éltem át, ugyanakkor sértve is éreztem magam, nem értettem, miért bánnak így velem, amikor tudtam, hogy semmit nem követtem el. Egyhamar biztosan nem utazom Izraelbe, leghamarabb talán húsz-harminc év múlva” – mondja határozottan a pedagógus.
Akivel közösen próbáljuk kitalálni, mi kelthetett gyanút a reptér biztonsági embereiben. Magyar útlevéllel rendelkező barátja korábban járt Egyiptomban, ő maga 2017-ben Marokkóban nyaralt (ha ezekbe az országokba, netán Szíriába, Libanonba, Iránba, Irakba való belépést igazoló pecsétet tartalmaz az útlevél, fokozott biztonsági kockázatú személyeknek tekintik őket Izraelben), de akkor még nem biometrikus útlevele volt. Az is érthetetlen, hogy miért nem a beutazáskor, hanem már a hazatéréskor volt részük a megkülönböztetett biztonsági ellenőrzésben.
Fotó: Antal Erika
„Sokat utaztam az elmúlt években külföldön, de ilyen bánásmódot, biztonsági intézkedést még nem tapasztaltam. A szép élményekkel teli kirándulás után kellemetlen érzésekkel maradtam. Arról nem beszélve, hogy most is az jár a fejemben, nem ültettek-e valamit az elektronikus útlevelembe, ami miatt majd máshol kellemetlenségem származhat. De mégis remélem, hogy nem történt ilyen” – fejtette ki lapunknak a romántanár.
Az Izraelbe utazók tehát jó, ha tisztában vannak vele, hogy apró dolgok miatt is gyanússá válhatnak a biztonsági szolgálat embereinek szemében; ilyenek például a nem ügynökségen keresztül beutazó független csoportok vagy az egyedülálló személyek. Nem véletlen, hogy a Ben Gurion repülőtér vezetősége előszeretettel hangoztatja, hogy az elmúlt három évtized során nem történt súlyos incidens – merénylet, terrortámadás – a légikikötő területén. Ennek azonban az az ára, hogy az ártatlan utasokat is kíméletlen biztonsági vizsgálatnak vetik alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás