Fotó: Wikipédia
Jótékonysági rendezvényen gyűjtenek pénzt a hétvégén ahhoz, hogy befejezzék a kolozsvári Avram Iancu-szobrot. A vitatott emlékművet eredetileg szoborcsoportként képzelte el alkotója.
2022. november 10., 17:402022. november 10., 17:40
2022. november 10., 17:512022. november 10., 17:51
A jótékonysági rendezvényt az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Társaság hirdette meg, a vasárnap, november 13-án 18 órától a kolozsvári Diákművelődési Házban tartandó folklóresten az Avram Iancu-szobor „befejezésére” gyűjtenek – számolt be a Monitorul de Cluj. A kolozsvári lap a Craisorulmuntilor.ro hazafias portálra hivatkozva azt írja, hogy az 1993-ban felavatott szobrot eredetileg szoborcsoportként képzelte el alkotója,
A vasárnapi rendezvényen több román népdalénekes és néptánccsoport lép fel, a belépés ingyenes, de a szervezők támogatást várnak.
A kolozsvári Avram Iancu-szobrot 1993. november 30-án avatták fel. A Bocskai-téri emlékmű azóta is vita tárgya, az urbanisztikai szakemberek és művészek szerint minimális az esztétikai értéke, így valójában nem dísze a városnak, sőt.
Az elmúlt időszakban a helyi román sajtóban visszatérő téma az eltávolítása, Emil Boc polgármester azonban tavaly a Bocskai-tér felújítása kapcsán úgy nyilatkozott: a térrendezés nem érinti az emlékművet, amíg ő Kolozsvár polgármestere, az Avram Iancu-szobor a helyén marad.
Újra kellene gondolni a kolozsvári emlékművek kérdéskörét – állítja Șerban Țigănaș építész, a Műszaki Egyetem építészeti karának dékánja. A szakember szerint az Avram Iancu-szoborra is új tendert kellene kiírni.
Európai nagyvárosok mintájára korszerűsítik az Avram Iancu-szobor uralta teret Kolozsváron, jelentette be Emil Boc. A szoborhoz azonban, amíg ő polgármester, senki nem nyúlhat, tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!