Emil Boc a helyi tehetségek otthon tartását érintő, illetve a városi lakosság életminőségének javítási lehetőségeiről értekezett
Fotó: Képernyőmentés
„Hatásos” előadást tartott Emil Boc Brüsszelben, a Régiók és Városok Európai Hete elnevezésű rendezvénysorozaton, ahol Kolozsvár polgármestere többek között az „agyelszívás” megállításáról és az agglomerációs térségek közlekedési problémáiról értekezett.
2023. október 12., 13:052023. október 12., 13:05
2023. október 12., 13:132023. október 12., 13:13
A Régiók és Városok Európai Hete (#EURegionsWeek) a regionális politikával foglalkozó legnagyobb éves rendezvény. Az évente megrendezett négynapos esemény során a régiók és városok bemutatják a növekedésre és munkahelyteremtésre, az Európai Unió kohéziós politikájának végrehajtására irányuló kapacitásukat, valamint megmutatják, hogy a jó európai kormányzáshoz mennyire fontos a helyi és regionális szint. 2003-as első megszervezése óta a rendezvény egyedülálló kommunikációs és hálózatépítési platformmá nőtte ki magát, amely Európa minden részéről összehozza a régiókat és városokat, azok politikai képviselőit, tisztviselőit, szakértőit és tudományos szakembereit.
Idén október 9–12. között több mint 10 ezer, Európa minden részéből, sőt még Európán kívülről is érkező résztvevő – köztük mintegy ezer felszólaló – volt-van jelen a regionális és helyi fejlesztéshez kapcsolódó konferenciákból, kiállításokból és hálózatépítő rendezvényekből álló széles körű programokon – közölte a Régiók Európai Bizottsága.
A meghívottak között helyet kapott Emil Boc kolozsvári elöljáró is. A Romániai Municípiumok Szövetségének elnöki tisztségét is betöltő városvezető – Facebook-oldalának tanúsága szerint – többek között Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztos meghívására osztotta meg gondolatait szerdán Brüsszelben. A helyi tehetségek otthon tartását érintő, illetve a városi lakosság életminőségének javítási lehetőségeit boncolgató beszélgetésen
amely csakis a helyi életminőség javításával valósítható meg, ehhez pedig vízió, tervek és vezetői képességek kellenek.
A klímasemlegesség elérésében romániai szinten „első helyre” pályázó kolozsvári polgármester a kis és közepes városok sajátosságairól, lehetőségeiről és kihívásairól tartott beszélgetésen kifejtette, néha népszerűtlen intézkedéseket is be kell vállalni. Például a közlekedés terén: a szörnyű forgalom miatt képtelenség valamennyi autót beengedni a belvárosokba.
Boc a problémát a dohányzáshoz hasonlította: néhány évvel ezelőtt sokan képtelenségnek tartották, hogy minden nyilvános zárt helyen betiltsák a cigarettázást, viszont immár bebizonyosodott, hogy lehetséges és hasznos is. Az elöljáró szerint ugyanígy be kell vállalni az elsőre népszerűtlen intézkedéseket azért, hogy a belvárosban teret nyerjenek a gyalogosok, a gyerekek, a parkok.
– idézte Boc Brüsszelben mondott hasonlatát a Transilvaniabusiness.ro portál. A politikus kifejtette, a gépkocsinak is megvan a maga helye, de a városban a tömegközlekedést kell használni vagy egyéb, nem környezetszennyező alternatívát.
Már 2025-ben kitilthatják a belső égésű motoros járműveket a svéd fővárosból
Olyan szigorra még nem volt példa Európában, mint amilyenre Svédország fővárosa – a kontinens első nagyvárosaként – készül, ráadásul tíz évvel megelőzve az egységes uniós szigort. A tervek szerint ugyanis már 2025-től kitilthatják a benzin- és dízelmotoros gépjárműveket Svédország fővárosából, Stockholmból – idézte a minap a nemzetközi sajtót a Vezess.hu portál. Első körben egy húsz háztömbből álló, pénzügyi szempontból fontos létesítményeket és főbb bevásárlási lehetőségeket egyaránt érintő területen vezetik be a szigorítást, de már 2025 első felében tovább bővíthetik a zónát. A tervek szerint ezekben a városrészekben csak elektromos autókkal, bizonyos hibridüzemű teherautókkal és üzemanyagcellás járművekkel lehet igénybe venni az utakat.
A Vezess.hu emlékeztet: az európai nagyvárosok közül elsőként Stockholmban vezethetnek be ilyen szintű korlátozásokat, noha korábban Athénból, Madridból és Párizsból már kiszorították jogszabályi úton a dízelautókat. Londonban az arra kijelölt zónákba a régebbi belső égésű motorokkal szerelt járművekkel csak napidíj ellenében lehet behajtani. Brüsszelben tavaly decembertől szigorítottak: a városközpont tíz kulcsfontosságú utcájába csak az alapvető és a helyi autóforgalmat engedik be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!