Antal Árpád hangsúlyozta, nem arra szólította fel a kitermelőt, hogy zárja be a bányát, de tény, hogy a bányából más útvonal nem vezet ki, csak az, amelyik keresztülhalad a városon. Így a befektető, ha nem szállíthatja a követ keresztül a városon, kénytelen lesz bezárni a bányát, összegzett az elöljáró. Mint mondta, az önkormányzat fejleszteni szeretné a városnak ezt a részét, lakóparkokat, szolgáltatóközpontokat terveznek ide. A bánya jelenléte viszont gátolja a fejlesztést, fejtette ki Antal Árpád.
Az Őrkőn található kő kitermelésére 1968-ban, a megyésítéskor alakult meg Bazalt néven egy vállalat, amely az akkori néptanács fennhatósága alá tartozott. A létesítményt a magánosítás során 1991-ben megvásárolta a brassói SIF Transilvania, amely jelenleg is a részvények több mint 79 százalékát birtokolja. A 2000-es évek elején a környéken lakók gyakran panaszkodtak, hogy a robbantások és a nehézgépjármű-közlekedés rongálja a házaikat, megrepedeznek a falak. 2002-ben a Sepsireform Egyesület aláírásokat gyűjtött a bánya tevékenysége ellen, mivel több házat az összeomlás veszélye fenyegetett. A bányát működtető cég akkor egy petrozsényi szakvállalat tanácsára korszerű cseh technológiát vásárolt, amely csökkentette a robbantások következtében keletkező rezgéseket. Gheorghiu Aurel igazgató lapunknak elmondta, a felszólítást tegnap kapták meg, jogászaik tanulmányozzák azt, és a napokban megfogalmazzák a válaszukat. A vállalatnak 2020-ig van érvényes szerződése a kormánnyal a kő kitermelésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Látogatottsági adatok