A Bánffy-örökösök erdeje a ratosnyai vízerőmű „útjában állt”
Fotó: Haáz Vince
Az energiaügyi minisztérium kész kárpótolni a Bánffy-örökösöket a Ratosnyán építendő vízerőmű megépítése miatt kisajátított, letarolásra ítélt 55 hektár erdőért. A bukaresti szaktárca a beruházás mihamarabbi megvalósítása érdekében avatkozik be, hiszen az ügykezelő Hidroelectrica peres úton vitatja a Bánffy-örökösök tulajdonjogát, ami akadályozza az egész Erdély számára fontos energetikai fejlesztés véghez vitelét.
2024. december 09., 15:022024. december 09., 15:02
A bukaresti energiaügyi minisztérium 55 hektárnyi Bánffy-erdő kisajátítását készíti elő, a Bánffy-örökösöknek fizetendő kártérítés összegét mintegy 5,68 millió lejben (kb. 1,14 millió euróban) határozták meg – adta hírül a Profit.ro. A kormányzati dokumentumokat elemző gazdasági portál tájékoztatása szerint a szaktárca hamarosan a Maros megyei Ratosnyán található vízerőmű építője, a Hidroelectrica számlájára utalja az összeget. Utóbbi állami vállalat az ország legnagyobb áramtermelője. Az idézett dokumentum szerint a fizetendő összeget a vonatkozó jogszabályok szerint, frissített szaktanulmányok, piaci elemzések alapján határozták meg.
Megemlítik, hogy a Hidroelectrica nem ismeri el teljes mértékben a Bánffy család tulajdonjogát a kérdéses 55 hektáros erdő esetében, és jogi eljárást indított a birtokjogot igazoló okiratok részleges megsemmisítése érdekében. Azonban a vízerőmű befejezésének felgyorsítása érdekében az energiaügyi minisztérium a perek kimenetelét meg sem várva készül a tulajdonosok kártalanítására, ugyanis a szaktárca szerint jelen pillanatban érvényesek a birtoklevelek. Ugyanakkor megjegyzik: ha a jövőben egy bíróság jogerősen érvényteleníti a tulajdonjogot, törvényes úton visszaszerzik az összeget.
Amint arról beszámoltunk, a Hidroelectrica ősszel megkapott minden szükséges engedélyt az erdőirtásra Maros megyében, mely elengedhetetlen a 200 millió euróból megépülő, több mint 90 százalékban elkészült ratosnyai vízerőmű befejezéséhez. A megújuló energiát felhasználó vízerőmű – mely a Ceaușescu-diktatúra utolsó elkezdett, ám be nem fejezett energetikai gigaprojektje – többek között a Legfelsőbb Védelmi Tanács jóváhagyásával kapott zöld jelzést.
Az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez. A ratosnyai létesítmény az olcsó és tiszta energián túl hozzájárul a kisebb számlákhoz és a környezet védelméhez, biztosítani fogja a vízhozam szabályozását aszály idején és az áradások kordában tartását jelentős csapadék esetén, hiszen a víztározó úgy van megépítve, hogy 30 százalékkal csökkentse az árvízveszélyt – foglalta össze a Maros megyei vízerőmű legfontosabb hozadékait Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A Hidroelectrica megkapott minden szükséges engedélyt az erdőirtásra Maros megyében, mely elengedhetetlen a 200 millió euróból megépülő, több mint 90 százalékban elkészült ratosnyai vízerőmű befejezéséhez.
A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet. A projekt emellett hozzájárul az ivóvízhálózat kiépítéséhez a Maros mentén és a Mezőség peremvidékén – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Egyes szakvélemények szerint egész Erdély szintjén nem lennének feszültségingadozások a villanyáram-hálózatban, ha beindul a ratosnyai vízerőmű. A kormány tavaly sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű kiemelt beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
A Bánffy-örökösök kárpótlása is szükséges a ratosnyai vízerőmű beindításához
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor a környezetvédők szerint a ratosnyai vízerőmű tönkretesz 10 folyót, 43 természetvédelmi területrészt és 170 hektárnyi erdőt, miközben szembemegy a román jogrenddel és az európai irányelvekkel. A patakokban, folyókban több védett állatfaj él, többek között a dunai galóca nevű hal. Románia az egyetlen hely, ahol a dunai galócának még életképes populációja van, az építkezés azonban megakadályozná a halakat a szaporodásban.
Bár a a nyár folyamán miniszterek állították: az erőmű év végéig megtermelheti az első kilowatt elektromos áramot, ez nem valószínű, továbbra is „90 százalék fölötti” állásról tudni. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter október végén – amikor bejelentette, hogy a Maros megyei környezetvédelmi ügynökség kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – úgy fogalmazott, „inkább készüljön el lassabban, de legyünk biztosak benne, hogy elvégeztük a házi feladatunkat, mintsem hogy elsiessük, és utána elítéljen az Európai Unió Bírósága”. Ugyanis a ratosnyai vízgyűjtő tó kialakításához nagyon szigorú szempontok alapján összeállított dokumentációra volt szükség, mivel vízzel fognak elárasztani egy területet, a létesítménynek pedig „minél kisebb kell hogy legyen a környezeti hatása”.
Amint arról 2022 novemberében beszámoltunk, tizenhét év pereskedés után birtokba vehették a Bánffy-örökösök 2200 hektáros erdőterületüket Maros megyében, miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust. Az intézkedés jelentős lépés volt annak ismeretében, hogy az elmúlt években a román állam megannyi, már visszaszolgáltatott birtokot visszaperelt a Bánffyaktól.
Mara Togănel akkori prefektus 12968-as számmal birtoklevelet állított ki Bánffy Éva Mária Rozália Heléna Johanna és Bánffy-Jósika Imre László javára a Ratosnya és Felsőrépa környékén elterülő 2 260,81 hektár erdőről. Mindketten báró (losonczi) Bánffy László (1896–1974) örököseiként igényelték vissza a román állam által elkobzott jussukat még 2005-ben, ám megannyi hatósági és bírósági hercehurcát követően csak 2022-ben vehették ténylegesen birtokba a tulajdonukat. A ratosnyai vízerőmű megvalósítása érdekében elkobzott 55 hektárnyi Bánffy-erdő után járó kárpótlás is a fentebb említett örökösöket illeti meg.
Tizenhét év pereskedés után birtokba vehetik a Bánffy-örökösök 2200 hektáros erdőterületüket Maros megyében, miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!