Hirdetés

Balla Géza szerint a borászoknak át kell állniuk a szárazságtűrő fajtákra és a szőlő öntözésére az aszály miatt

Égi áldásra várva. Balla Géza szerint  a korábbi évek terméshozamának a fele termett idén, ennek ellenére nagyon jó a minőség, megfelelő az alkoholszint •  Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet

Égi áldásra várva. Balla Géza szerint a korábbi évek terméshozamának a fele termett idén, ennek ellenére nagyon jó a minőség, megfelelő az alkoholszint

Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet

Kevesebb, de jó minőségű bort fogyaszthatnak majd az idei termésből a borkedvelők a ménesi borvidékről – állítja Balla Géza borász, egyetemi tanár, aki szerint Arad-Hegyalja az utóbbi negyven év legaszályosabb nyarán van túl. A nemzetközi szaktekintély szerint a borászoknak megoldást kell találniuk a túlélésre: vagy szárazságtűrő fajtákat telepítenek, vagy öntözőrendszerekbe fektetnek be, mert egyre több aszályos évnek nézünk elébe.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 04., 10:092024. szeptember 04., 10:09

2024. szeptember 04., 14:142024. szeptember 04., 14:14

Minden eddiginél korábban kezdődött idén a szüret Arad-Hegyalján, a megyeszékhelytől 20 kilométerre keletre, a Maros északi partján húzódó, kiváló mikroklímájú ménesi borvidéken.

Idézet
Ez a negyvenedik szüretem, amit elkezdtem és mindjárt, egy hét múlva be is fejezek, de ilyen helyzetben még soha nem voltam. Előfordultak már száraz és esős időszakok, volt, hogy nem lehetett felmenni a dűlőre, annyira szakadt az eső, de az idei extrém helyzet”

– mondta a Krónikának a több mint 140 hektáron gazdálkodó Balla Géza, akit 2018-ban (első külhoniként) a Magyar Bor Akadémia az év bortermelőjének választott.

Hirdetés

Mint fogalmazott, idén „kettészakadt” az ország: a közép- és észak-erdélyi szőlők több csapadékot kaptak, és a szárazság nem volt annyira érezhető, mint Dél-Erdélyben. „Ebből a szempontból sokkal hátrányosabb helyzetben vagyunk. Kiváltképp a történelmi borvidéknek számító Ménes, mivel a dűlőink 450-480 méter tengerszint feletti magasságban terülnek el, ahol a termőréteg nem vastagabb 25-30 centiméternél, sziklás a talaj. Persze, teljesen mindegy, hogy 10-15 centiméteren vannak a növény gyökerei, vagy 50-60 centiméteren, mert fél méter mélyen sincs víz egyáltalán. Örvendenék annak, ha ezek a szőlőtőkék a jövő tavasszal kihajtanának, és nem száradnának ki. Olyan aszály volt, hogy egy normális évhez képest egy hónappal korábban kezdtük el a szüretet” – vázolta a helyzetet.

Olyan aszály volt idén, hogy egy normális évhez képest egy hónappal korábban kezdték el a szüretet Arad-Hegyalján •  Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet Galéria

Olyan aszály volt idén, hogy egy normális évhez képest egy hónappal korábban kezdték el a szüretet Arad-Hegyalján

Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet

Általában – a ménesi borvidéken – fehér szőlőből 80-90 mázsát szüretelnek hektáronként, kék szőlőből pedig 70-80 mázsát; ez az a mennyiség, amiből jó minőségű bort lehet készíteni Balla szerint.

Idézet
Termelhetnek többet is, de azt a bor minősége sínyli meg. Nálam ennél is kevesebb: 70-80 mázsa a fehér szőlő és 60-70 mázsa a kékszőlő hektáronként, én már 10-15 éve ezekkel a terméshozamokkal dolgozom. Na már most, ebben az évben ennek a mennyiségnek a felét szüreteljük. A fürt ugyanannyi, mint máskor, csak nem 150-250 grammos egy fürt szőlő, hanem 80-90 grammos. A szőlőmagvak ugyanakkorák, mint egy normális szőlőbogyó esetében, csak nem nőttek meg a szemek, tehát a lé a bogyóban és a húsos része sokkal kevesebb, ezért nincs mustnyeredék” – magyarázta.

Mindennek ellenére nagyon jó a minőség, megfelelő az alkoholszint, sőt a kékszőlő esetében magasabb, mint azt szerették volna. Gyönyörűek a színanyagok, szép testes, markáns vörös és fehér borok készülnek majd: főleg kadarka, ami a vidék „zászlós” bora, továbbá kékfrankos és feketelányka, illetve királyleányka és a borvidéken őshonos magyarádi mustos fehér (de a világfajták is megtalálhatók Balla Géza ópálosi pincészetében). „Ilyenkor azt mondom, hogy mértékletesen, de sokszor kell fogyasztani bort: kisebb mennyiséget, de jobb minőséget” – jegyezte meg a borturizmussal is foglalkozó vállalkozó.

A pincészet és fogadó Ópáloson •  Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet Galéria

A pincészet és fogadó Ópáloson

Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet

Balla Géza előre jelezte, hogy a konkurencia már „dörzsöli a tenyerét”, hogy így áll Romániában a helyzet, mivel új kapu nyílik az európai piacon a spanyol, olasz és francia borász kollégáknak, azokban az országokban ugyanis nagyon jó szőlőtermés volt. „Már jönnek az ajánlatok lédig borokra, olyan árakon, hogy nem is mondom ki… Tehát a borfogyasztókat megnyugtatom: borból nem lesz hiány! Hogy milyen minőségű lesz az, amit külföldről behoznak, azt én nem vitatom, de az biztos, hogy elmarad attól a minőségtől, amit mi fogunk produkálni. Viszont mi soha nem fogjuk tudni azon az áron adni, amilyen áron kínálják a spanyol, olasz, francia ömlesztett borokat, mert akkor még az önköltségi ártól is messze járunk” – szögezte le az Arad megyei borász.

A Ménessel szomszédos Gyorokon működő Pál Pincészetben már augusztus 5-én megkezdődött a szüret, és most szombaton be is fejezik.

„Néhány éve volt már, hogy augusztus 15-én kezdtük el, de az idei a rekord, ilyen korán még soha nem fogtunk neki szüretelni” – mondta Pál Norbert, a családi vállalkozás vezetője. Az övék kis gazdaság, másfél hektáron termesztenek szőlőt, de ugyanazok a tapasztalataik, mint a nagygazdáknak: a megszokott termésmennyiség felét takaríthatták be, a szőlőszemek nem nőttek meg, de a cukorszint magas, úgyhogy jó minőségű borra számítanak. „A kertben van egy fél hektár szőlő, azt nem érte annyira a tűző nap, mint a dombtetőn levőket, és azokon szépen kifejlődtek a fürtök, de átlagban véve elmondhatom, hogy a fele lett a tavalyinak a termés” – vont mérleget.

Idén nem fejlődtek jól a fürtök •  Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet Galéria

Idén nem fejlődtek jól a fürtök

Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet

Miként a földműveléssel foglalkozók is alternatív növények termesztésén gondolkodnak, Balla Géza szerint a borászok is vagy szárazságtűrő fajták telepítésébe, vagy öntözőrendszerek kialakításba fektetnek be, ha nem akarnak felhagyni a borászattal. „Nagyon meg vagyok elégedve a kadarkával, ami bírja a szárazságot. Amíg a nagy nemzetközi fajták, például a pinot noir, a merlot, vagy a cabernet franc rég összefonnyadt, addig a kadarka szőlőszemei fantasztikusan bírták. De vannak nemzetközi fajták is, mint például a syrah, amelyik Dél-Franciaországból és Egyiptom környékéről származik, amelyik bírja a meleget. Ez lehet az egyik megoldás, a másik pedig módot találni az öntözésre. Valaki hozott egy újságcikket, és megmutatta nekem, hogy egy 15 évvel ezelőtti nyilatkozatomban nagyon elleneztem a szőlő öntözését. Az volt a véleményem, hogy akkor tudunk jó borokat készíteni, ha a szőlő gyökerei minél mélyebbre hatolnak, és onnan szívják fel a nyomelemeket, mint a vasoxid, magnézium, mangán, ami a minőséget adja a bornak. Most viszont tények elé vagyunk állítva: vagy öntözünk, vagy felhagyunk a szőlőműveléssel! Ha még egy-két ilyen évet szán nekünk a Jóisten, ilyen terméshozammal nem lehet fenntartani ezeket a területeket” – vonta le a következtetéseket a lapunknak nyilatkozó bortermelő.

Balla Géza számos szakmai díj büszke tulajdonosa •  Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet Galéria

Balla Géza számos szakmai díj büszke tulajdonosa

Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet

Az öntözés viszont nem egyszerű dolog, kivált a ménesi borvidéken, ami dombos, tehát kérdés, honnan lehet vizet „teremteni”. A környezetvédelmi törvény tiltja a tíz méternél mélyebb kút fúrását öntözésre, addig a mélységig pedig biztosan nem találnak vizet. Balla Géza szerint gyűjtőmedencéket kellene építeni a völgyekben, amelyekben a téli csapadékot lehetne tárolni. „Tehát nem egyszerű ez sem, de valamit kell tennünk, mert az előrejelzések szerint egyre nagyobb a valószínűsége az ilyen aszályos éveknek” – figyelmeztetett a borász.

Az elmúlt években a termelők rendelkezésére álltak a támogatások új ültetvények létrehozására vagy a régiek újra telepítésére, ennek köszönhetően több mint 2500 hektár termőszőlő van a ménesi borvidéken, de mintegy 1500 hektár így is parlagon hever – vázolta a helyzetet Balla Géza. Leggyakoribbak a 10-15 hektáros gazdaságok, de „egy-két olasz kolléga van, aki nagyobb területtel rendelkezik”, több mint száz hektárt művelnek meg. Balla Géza szerint sokan nem gondoltak arra, hogy a szőlő egyszer termőre fordul, és el kell adni vagy fel kell dolgozni. „Ilyenkor kapkodnak, eladnák, de nincs kinek. Én sem tudok felvásárolni, mert a kapacitásom az én termőterületemre lett kialakítva, másrészt nem is akarok szőlőt vásárolni” – mondta. Léteznek források borászati berendezések, pincék építésére is, ezért remélhetőleg minél többen nekifognak a feldolgozásnak is. „Egy gazdának nem szabad eladnia a szőlőt, a kört be kell zárni. Bármilyen körülmények között meg kell próbálni jó minőségű szőlőt termeszteni, abból jó minőségű borokat készíteni megfelelő technológiával, palackozni és piacra dobni. Aki nem próbálja ezt véghez vinni, előbb-utóbb a part szélére ér, és nem biztos, hogy át tudja ugrani” – vélekedik a ménesi borász.

korábban írtuk

Legyünk igényesek a borral kapcsolatban – Balla Géza borász a Nézőpontban
Legyünk igényesek a borral kapcsolatban – Balla Géza borász a Nézőpontban

Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 31., hétfő

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár

Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
2026. augusztus 31., hétfő

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron

Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron
2026. augusztus 30., vasárnap

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban

A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban

A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban
2026. augusztus 30., vasárnap

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát

Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát
2026. augusztus 30., vasárnap

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben

Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben
2026. augusztus 29., szombat

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került

Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került
2026. augusztus 29., szombat

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron

Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés