Égi áldásra várva. Balla Géza szerint a korábbi évek terméshozamának a fele termett idén, ennek ellenére nagyon jó a minőség, megfelelő az alkoholszint
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Kevesebb, de jó minőségű bort fogyaszthatnak majd az idei termésből a borkedvelők a ménesi borvidékről – állítja Balla Géza borász, egyetemi tanár, aki szerint Arad-Hegyalja az utóbbi negyven év legaszályosabb nyarán van túl. A nemzetközi szaktekintély szerint a borászoknak megoldást kell találniuk a túlélésre: vagy szárazságtűrő fajtákat telepítenek, vagy öntözőrendszerekbe fektetnek be, mert egyre több aszályos évnek nézünk elébe.
2024. szeptember 04., 10:092024. szeptember 04., 10:09
2024. szeptember 04., 14:142024. szeptember 04., 14:14
Minden eddiginél korábban kezdődött idén a szüret Arad-Hegyalján, a megyeszékhelytől 20 kilométerre keletre, a Maros északi partján húzódó, kiváló mikroklímájú ménesi borvidéken.
– mondta a Krónikának a több mint 140 hektáron gazdálkodó Balla Géza, akit 2018-ban (első külhoniként) a Magyar Bor Akadémia az év bortermelőjének választott.
Mint fogalmazott, idén „kettészakadt” az ország: a közép- és észak-erdélyi szőlők több csapadékot kaptak, és a szárazság nem volt annyira érezhető, mint Dél-Erdélyben. „Ebből a szempontból sokkal hátrányosabb helyzetben vagyunk. Kiváltképp a történelmi borvidéknek számító Ménes, mivel a dűlőink 450-480 méter tengerszint feletti magasságban terülnek el, ahol a termőréteg nem vastagabb 25-30 centiméternél, sziklás a talaj. Persze, teljesen mindegy, hogy 10-15 centiméteren vannak a növény gyökerei, vagy 50-60 centiméteren, mert fél méter mélyen sincs víz egyáltalán. Örvendenék annak, ha ezek a szőlőtőkék a jövő tavasszal kihajtanának, és nem száradnának ki. Olyan aszály volt, hogy egy normális évhez képest egy hónappal korábban kezdtük el a szüretet” – vázolta a helyzetet.
Olyan aszály volt idén, hogy egy normális évhez képest egy hónappal korábban kezdték el a szüretet Arad-Hegyalján
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Általában – a ménesi borvidéken – fehér szőlőből 80-90 mázsát szüretelnek hektáronként, kék szőlőből pedig 70-80 mázsát; ez az a mennyiség, amiből jó minőségű bort lehet készíteni Balla szerint.
Mindennek ellenére nagyon jó a minőség, megfelelő az alkoholszint, sőt a kékszőlő esetében magasabb, mint azt szerették volna. Gyönyörűek a színanyagok, szép testes, markáns vörös és fehér borok készülnek majd: főleg kadarka, ami a vidék „zászlós” bora, továbbá kékfrankos és feketelányka, illetve királyleányka és a borvidéken őshonos magyarádi mustos fehér (de a világfajták is megtalálhatók Balla Géza ópálosi pincészetében). „Ilyenkor azt mondom, hogy mértékletesen, de sokszor kell fogyasztani bort: kisebb mennyiséget, de jobb minőséget” – jegyezte meg a borturizmussal is foglalkozó vállalkozó.
A pincészet és fogadó Ópáloson
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Balla Géza előre jelezte, hogy a konkurencia már „dörzsöli a tenyerét”, hogy így áll Romániában a helyzet, mivel új kapu nyílik az európai piacon a spanyol, olasz és francia borász kollégáknak, azokban az országokban ugyanis nagyon jó szőlőtermés volt. „Már jönnek az ajánlatok lédig borokra, olyan árakon, hogy nem is mondom ki… Tehát a borfogyasztókat megnyugtatom: borból nem lesz hiány! Hogy milyen minőségű lesz az, amit külföldről behoznak, azt én nem vitatom, de az biztos, hogy elmarad attól a minőségtől, amit mi fogunk produkálni. Viszont mi soha nem fogjuk tudni azon az áron adni, amilyen áron kínálják a spanyol, olasz, francia ömlesztett borokat, mert akkor még az önköltségi ártól is messze járunk” – szögezte le az Arad megyei borász.
„Néhány éve volt már, hogy augusztus 15-én kezdtük el, de az idei a rekord, ilyen korán még soha nem fogtunk neki szüretelni” – mondta Pál Norbert, a családi vállalkozás vezetője. Az övék kis gazdaság, másfél hektáron termesztenek szőlőt, de ugyanazok a tapasztalataik, mint a nagygazdáknak: a megszokott termésmennyiség felét takaríthatták be, a szőlőszemek nem nőttek meg, de a cukorszint magas, úgyhogy jó minőségű borra számítanak. „A kertben van egy fél hektár szőlő, azt nem érte annyira a tűző nap, mint a dombtetőn levőket, és azokon szépen kifejlődtek a fürtök, de átlagban véve elmondhatom, hogy a fele lett a tavalyinak a termés” – vont mérleget.
Idén nem fejlődtek jól a fürtök
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Miként a földműveléssel foglalkozók is alternatív növények termesztésén gondolkodnak, Balla Géza szerint a borászok is vagy szárazságtűrő fajták telepítésébe, vagy öntözőrendszerek kialakításba fektetnek be, ha nem akarnak felhagyni a borászattal. „Nagyon meg vagyok elégedve a kadarkával, ami bírja a szárazságot. Amíg a nagy nemzetközi fajták, például a pinot noir, a merlot, vagy a cabernet franc rég összefonnyadt, addig a kadarka szőlőszemei fantasztikusan bírták. De vannak nemzetközi fajták is, mint például a syrah, amelyik Dél-Franciaországból és Egyiptom környékéről származik, amelyik bírja a meleget. Ez lehet az egyik megoldás, a másik pedig módot találni az öntözésre. Valaki hozott egy újságcikket, és megmutatta nekem, hogy egy 15 évvel ezelőtti nyilatkozatomban nagyon elleneztem a szőlő öntözését. Az volt a véleményem, hogy akkor tudunk jó borokat készíteni, ha a szőlő gyökerei minél mélyebbre hatolnak, és onnan szívják fel a nyomelemeket, mint a vasoxid, magnézium, mangán, ami a minőséget adja a bornak. Most viszont tények elé vagyunk állítva: vagy öntözünk, vagy felhagyunk a szőlőműveléssel! Ha még egy-két ilyen évet szán nekünk a Jóisten, ilyen terméshozammal nem lehet fenntartani ezeket a területeket” – vonta le a következtetéseket a lapunknak nyilatkozó bortermelő.
Balla Géza számos szakmai díj büszke tulajdonosa
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Az öntözés viszont nem egyszerű dolog, kivált a ménesi borvidéken, ami dombos, tehát kérdés, honnan lehet vizet „teremteni”. A környezetvédelmi törvény tiltja a tíz méternél mélyebb kút fúrását öntözésre, addig a mélységig pedig biztosan nem találnak vizet. Balla Géza szerint gyűjtőmedencéket kellene építeni a völgyekben, amelyekben a téli csapadékot lehetne tárolni. „Tehát nem egyszerű ez sem, de valamit kell tennünk, mert az előrejelzések szerint egyre nagyobb a valószínűsége az ilyen aszályos éveknek” – figyelmeztetett a borász.
Az elmúlt években a termelők rendelkezésére álltak a támogatások új ültetvények létrehozására vagy a régiek újra telepítésére, ennek köszönhetően több mint 2500 hektár termőszőlő van a ménesi borvidéken, de mintegy 1500 hektár így is parlagon hever – vázolta a helyzetet Balla Géza. Leggyakoribbak a 10-15 hektáros gazdaságok, de „egy-két olasz kolléga van, aki nagyobb területtel rendelkezik”, több mint száz hektárt művelnek meg. Balla Géza szerint sokan nem gondoltak arra, hogy a szőlő egyszer termőre fordul, és el kell adni vagy fel kell dolgozni. „Ilyenkor kapkodnak, eladnák, de nincs kinek. Én sem tudok felvásárolni, mert a kapacitásom az én termőterületemre lett kialakítva, másrészt nem is akarok szőlőt vásárolni” – mondta. Léteznek források borászati berendezések, pincék építésére is, ezért remélhetőleg minél többen nekifognak a feldolgozásnak is. „Egy gazdának nem szabad eladnia a szőlőt, a kört be kell zárni. Bármilyen körülmények között meg kell próbálni jó minőségű szőlőt termeszteni, abból jó minőségű borokat készíteni megfelelő technológiával, palackozni és piacra dobni. Aki nem próbálja ezt véghez vinni, előbb-utóbb a part szélére ér, és nem biztos, hogy át tudja ugrani” – vélekedik a ménesi borász.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás