Hazajáró Székelyföldön. Számos érdeklődő vett részt tavaly a Madéfalvi Hargita Túrán
Fotó: hazajaroegylet.hu
Trianon ellen napjainkban úgy tehetünk a legtöbbet, ha meglátogatjuk elszakított részeinket, megismerjük az ottani értékeinket és kapcsolatokat ápolunk az ott élőkkel – hangsúlyozta a Krónikának Moys Zoltán, a magyarországi Hazajáró Honismereti és Turista Egylet elnöke. Az Erdélyben is nagy népszerűségnek örvendő Hazajáró honismereti magazinműsor író-rendezőjével a nemrég meghirdetett, 2026-os Hazajáró Kupa kapcsán beszélgettünk. A 37 túrát magában foglaló kupa szervezője megosztotta portálunkkal az erdélyi útvonalakat, az emléktúrák különlegességét, a Hazajáró ösvényre lépés „következményeit”.
2026. január 15., 08:012026. január 15., 08:01
– A Hazajáró Kupa egyik alapvető célja a Kárpát-medence magyar közösségeinek erősítése. Mit jelent ez a gyakorlatban az erdélyi túrázók és közösségek számára, és hogyan kapcsolódhatnak be ők a 2026-os sorozatba?
– A Hazajáró Egylet 2015-ben alakult, azzal a céllal, hogy a honismeret és a turizmus eszközeivel erősítse a Kárpát-medencei magyarság összetartozását. Ezt a célt a gyakorlatban talán a Hazajáró Kupa szolgálja a legjobban, amelyet idén már nyolcadik alkalommal hirdettünk meg. Idén 37 túrát szervezünk történelmi hazánk különböző hegységeiben, tájegységeiben. Aki ezekre eljön, nemcsak varázslatos természeti értékekkel és masszív történelmi emlékeinkkel ismerkedhet meg, de találkozhat az ott élő magyar közösségekkel is. Az elmúlt évek túráinak rendkívül pozitív tapasztalata, hogy ezek a találkozások, közös túrák szoros, gyakran életre szóló barátságokat szülnek.
De a Hazajáró Kupa az Erdélyben élő turistáknak is kiváló lehetőséget kínál, hogy kimozduljanak a Királyhágón innen és megismerjék a Kárpát-medence más tájait, épített örökségeit és az ott élőket, akik hasonló kihívásokkal néznek szembe.
Moys Zoltán (jobbról a második) és csapata fontosnak tartja a külhoni túrákat, találkozásokat
Fotó: Hazajáró Facebook-oldala
– A teljesítéshez legalább három túrát elszakított területeken kell végigjárni. Milyen üzenetet hordoz ez a feltétel, és miért tartották fontosnak, hogy a Hazajáró Kupa hangsúlyosan jelen legyen Erdélyben és más külhoni régiókban is?
– Azért tartjuk fontosnak a külhoni túrákat, hogy hangsúlyozzuk: hiába szaggatták több darabra több mint ezeréves hazánkat,
Trianon ellen napjainkban úgy tehetünk a legtöbbet, ha meglátogatjuk elszakított részeinket, megismerjük az ottani értékeinket és kapcsolatokat ápolunk az ott élőkkel. Kincses Erdély abban a szerencsés helyzetben van, hogy olyan gazdag, kimeríthetetlen természeti és kulturális értékekkel és remek, vagány, életerős közösségekkel rendelkezik, hogy nem esik nehezünkre oda túrákat szervezni, amelyek igen népszerűek az egylet tagsága körében.
„Trianon ellen napjainkban úgy tehetünk a legtöbbet, ha meglátogatjuk elszakított részeinket”
Fotó: hazajaroegylet.hu
– Az idei 37 túra között több új útvonal és emléktúra is szerepel. Milyen szempontok alapján állítják össze a túralistát, és hogyan döntik el, mely történelmi, kulturális vagy természeti helyszínek kerüljenek be a sorozatba?
– Elsősorban azokat a helyszíneket keressük, amelyeket a közmédiában immár 15 éve futó Hazajáró című műsorunkban is bemutattunk és ahol találtunk olyan helyi honismereti vezetőket, akik örömmel szerveznek túrát a Hazajáró Egylet turistáinak, hogy bemutassák szülőföldjüket. A saját, Dunakanyarban szervezett hagyományos túráink mellé így azok a túrák kerülnek be, amelyek a sport értékén és a testmozgáson túl képesek lelki-szellemi hozzáadott értéket is adni a résztvevőknek. Szeretjük azokat a tematikus túrákat, amelyek egy-egy nevezetes történelmi eseményre vagy személyiségre emlékeztetnek. Erdélyben például a
– Milyen lesz az erdélyi túrák útvonala, és miért vélik fontosnak ezeket a helyszíneket?
– Ha a tágabban vett Erdélyt vesszük, idén 11 túra került be innen a Hazajáró Kupa sorozatába. Január 24-én mindenkit szeretettel várunk a Madéfalvi Hargita Túrára, amelyen a Siculicidium áldozataira emlékezünk. 3 hónappal később, április 25-én már a Zarándi-hegységbe invitálunk mindenkit és idén először erdélyi partner szervezetünk, az Erdélyi Kárpát Egyesület május 9-ei Jókai-emléktúrája is bekerült a naptárunkba.
Júniusban a Radnai-havasokba, júliusban a Déli-Kárpátokba, majd augusztus végén a Naskalatra és a Máramarosi-havasokba várjuk a magasabb hegyekbe vágyókat. Szeptemberben az Al-Duna vidékét járjuk be, majd a Szilágyság dombvidékével is megismerkedhetnek, akik velünk tartanak. Az évet Erdélyben november 14-én a már hagyományos Bethlen Gábor-emléktúrával zárjuk a Bihar-hegységben.
Az évet ezúttal is a Bihar-hegységben, a Bethlen Gábor-emléktúrával zárják a hazajárók
Fotó: Varga Sándor Zsolt
– Az emléktúrák – például történelmi személyekhez, eseményekhez kötődő útvonalak – különleges helyet foglalnak el a Hazajáró Kupa programjában. Hogyan lehet egy túra egyszerre fizikai kihívás, közösségi élmény és történelmi emlékezés?
– Erre főleg a túráink résztvevői tudnak válaszolni. Olyan hadiösvényre lépni, ahol őseink egykor honvédő harcokat vívtak, illetve történelmünk legkiválóbb nagyságai lábnyomán járni a hegyi ösvényeket, ráadásul baráti közösségben – ezek a túrák messze túlmutatnak a természetjáráson és maradandó élményt nyújtanak. Ezeket az érzéseket, a „genius locit”, a hely szellemét csak személyesen lehet megtapasztalni.
Talán ennek is köszönhető, hogy aki egyszer rálépett a Hazajáró ösvényre, az már nem nagyon akar letérni onnan. Szinte minden túránkon évről-évre növekszik a résztvevők létszáma.
Ahol a Duna a sziklák közé szorul. 37 túrát szervez idén a Hazajáró Egylet történelmi hazánk különböző hegységeiben, tájegységeiben
Fotó: hazajaroegylet.hu
– Nyolc év tapasztalata áll a Hazajáró Kupa mögött. Miben látják a túrasorozat legnagyobb erejét, és milyen jövőképet fogalmaznak meg: merre fejlődhet tovább a Hazajáró Kupa a következő években, különösen a fiatalabb nemzedékek megszólítása terén?
– „Elindulni és hazatérni.” A Hazajáró Egylet jelmondata azt üzeni, hogy történelmi hazánkban bárhova is indulunk, mindenütt otthon érezhetjük magunkat. Köszönhetően a tájaknak, épített örökségeinknek és főképpen azoknak, akik ma is magyar szóval és határtalan vendégszeretettel várják a turistákat a Kárpát-medence szinte valamennyi zegében-zugában. Napjainkban, a virtuális teret milliónyi tartalommal elárasztó okoseszközök korában komoly kihívás kimozdítani az embereket, főleg a fiatalokat a természetbe. De az a tapasztalatunk, hogy aki egyszer kiszakad a hamis illúziók online teréből és kipróbálja, megtapasztalja, hogy milyen a Kárpátok valóságos terében kalandozni, barátkozni, szórakozni, az ráébred a minőségi különbségre.
A fiatalok rá kell, hogy ébredjenek: ne mások látszat életét csodálják, irigyeljék a képernyő előtt, hanem éljenek ők maguk olyan teljes életet, amiből mások is példát vehetnek. Nem mindegy, hogy valaki elszenvedője vagy alakítója a saját történetének és a nemzet történelmének. Előbb utóbb mindenkinek el kell indulnia a saját útján. Mindig az első lépést a legnehezebb megtenni. De ha az megtörténik, akkor már nincs megállás, mert ahogy a haza, úgy a Hazajáró útja is végtelen.
Gyönyörű fotókon, és hamarosan mozgó képkockákon keresztül tárja elénk a Bucsecs-hegység szépségeit a Hazajáró csapata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!