Az erdélyi táj változásai

S ha már az erdélyi tájról van szó, magától kínálkozott az alkalom, hogy a konferencia helyszíne is Erdélyben legyen. Mivel a konferenciasorozat fõ szervezõjének, dr. Füleky Györgynek, a Gödöllõi Szent István Egyetem professzorának több olyan jó ismerõse él Marosvásárhelyen, aki környezeti problémákban jártas, kézenfekvõ volt, hogy Marosvásárhelyre essék a választás.

A Füleky György, a szervezõbizottság elnöke, Dávid László rektor és Hollanda Dénes dékán üdvözlõbeszéde után kezdetét vette a két napra tervezett elõadás-sorozat és poszterek bemutatása. Elsõ nap, július 2-án, a társadalmi folyamatokban végbement változásokról hangzott el 14 elõadás, második nap, július 3-án pedig a természeti folyamatok változásairól értekeztek ugyancsak 14 elõadás keretében. Az elõadások hosszabb-rövidebb idõkeresztmetszetben mutatták be az erdélyi táj egyes elemeiben bekövetkezett változásokat, így a természeti környezetben (vizek, talajok, növényzet, állatvilág stb.), az erdõállományban, a mezõgazdaságban, legelõk, a szõlõ- és gyümölcstermesztés vonatkozásában, az ipar, a bányászat és közlekedés esetében, a társadalom és annak vallási és etnikai vonatkozásában, a települések és a táj bármely más elemében bekövetkezett átalakulásokat. 

A konferencia kiemelt témája mellett, poszter formájában, a legújabb tájtörténeti kutatások eredményei szerepeltek.

Fontos eseményként kell elkönyvelnünk a konferenciát, mivel a környezeti változásokról, különösképpen pedig az emberi tevékenység nyomán bekövetkezett változásokról a környezettudományok legkülönfélébb ágazatainak szakavatott kutatói, egyetemi oktatók, levéltárosok, könyvtárosok – idõsebbek és fiatalok – mondhatták el véleményüket, vitathatták meg különbözõ megközelítésbõl a történéseket, folyamatokat, kicserélhették tapasztalataikat. Szóba került többek között az is, hogy napjainkban sokan dilettánsként szólnak a környezetrõl, avatkoznak bele a környezeti folyamatokba, történésekbe, mit sem törõdve a következményekkel, hiszen nincs meg a kellõ felkészültségük ezek megértéséhez.

Az elõbbiekkel kapcsolatosan vetõdött fel – örvendetesen – a tájtervezõi szak beindításának fontossága, szükségessége a Sapientia - EMTE marosvásárhelyi karán, amelyet többévi ügyködés után sem sikerült révbe juttatniuk az azt szorgalmazóknak.

Meg kell értenie mindenkinek, hogy környezetünkért mindannyian felelõsek vagyunk, s bûnt követ el az, aki gáncsolni, akadályozni, késleltetni próbálja a környezetünk jobbítására hivatott intézményrendszert professzionális módon irányítani, szolgálni képes szakemberképzést. Bátorkodom azt állítani, hogy ennek felismerése tekinthetõ Az erdélyi táj változásai konferencia legfontosabb következtetésének.

A konferencia harmadik napján az erdélyi táj jobb megismerése céljából változatos vidékeket érintõ tanulmányútra került sor, a környéket valamennyi vonatkozásában jól ismerõ két túravezetõ irányításával.

Dr. Jakab Sámuel