Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megválasztott vezetősége
Fotó: EMNT
Székelykeresztúron tartotta pénteken, március 21-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a soron következő küldöttgyűlését. A jelenlévők az EMNT elnökévé újraválasztották Tőkés Lászlót: az alapszabály-módosítás értelmében az új elnöki mandátum időtartama három év.
2025. március 22., 13:332025. március 22., 13:33
2025. március 22., 13:372025. március 22., 13:37
Az EMNT küldöttgyűlését autonómiafórum előzte meg, amelyen Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere köszöntötte a résztvevőket. ,,Megérdemeljük az autonómiát, az Erdélyi Magyar Szövetségnek pedig továbbra is teljes vállszélességgel ki kell állnia az önrendelkezés ügye mellett” – hangsúlyozta a polgármester az EMNT sajtóközleménye szerint.
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? című vitaindító beszédében Tőkés László úgy fogalmazott, ,,ha a jelenlegi, válságokkal terhes hazai állapotokat továbbgondoljuk, nem sok kilátásunk marad a jobbulásra, erdélyi magyarságunk általános helyzetének érdemi javulására. Ki kell mondanunk, hogy a rendszerváltozás kezdeti hőskorszakát, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács megalakulását és indulásuk idején mutatott teljesítményüket leszámítva, erdélyi magyar politikánkat és kétes demokráciánkat azóta sem sikerült ama bizonyos nemzeti tartalommal megtöltenünk”.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság számára nincs alternatíva.
A mindenkori román hatalom és politikum szemében ellenben vörös posztónak és tabunak számít kezdettől fogva. A mindenkori román nacionalista főhatalom immáron 105 esztendő óta nemhogy helyt adott volna autonómiaköveteléseinknek, de még a sztálini fogantatású, szovjet típusú magyar autonóm tartományokat is eltörölte, és egyetlen valamire való kisebbségi törvény létrehozatalát sem tette lehetővé” – emlékeztetett Tőkés László.
A hozzászólások rendjén Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár hangsúlyozta: annak kapcsán, hogy az autonómia ügye mára megbicsaklott, mindenkinek önkritikát kell gyakorolnia, ugyanakkor ha valóban meg kívánjuk fejteni ennek okait, úgy érdemes a megértésre törekvő aktív párbeszédet folytatni – a magyar nemzetpolitika és a román belpolitika mellett – a világpolitikai tér átalakulásáról is.
Toró T. Tibor, az EMNT újraválasztott alapító ügyvezető elnöke felidézte a szervezet 2003-as megalakulásának pillanatát, majd elmondta: az akkori legitimációt azok a személyiségek adták, akik mértékadó és aktív közéleti-tudományos-kulturális szerepvállalásukkal hitelesítették az EMNT-t, így az „életpályájukból eredő szellemi-morális tőke” igazolta az önrendelkezési küzdelem nemességét is.
„Nem mondhatunk le jogos önrendelkezési igényünkről, legfennebb az ahhoz vezető útvonalat kell újragondolnunk. Ha szükséges, alakítsuk át az EMNT struktúráit, térjünk vissza a kezdetekhez, s szólítsuk meg újra az autonómia iránt elkötelezett személyeket. Nélkülük, a hiteles és a közös magyar ügy iránt elkötelezett közéleti szereplők nélkül egy sokkal hosszabb és nehezebb utat kellene bejárnunk” – jelentette ki.
Az EMNT Küldöttgyűlésének keretében több ponton is módosították a szervezet alapszabályzatát, majd a tisztújítások rendjén megválasztották az új elnökséget. A küldöttek elsöprő többsége szavazott újra bizalmat Tőkés Lászlónak, aki elnökként így tovább vezetheti – az alapszabály-módosítás értelmében immár három évig – a szervezetet. Munkáját ügyvezető elnökként Toró T. Tibor, alelnökökként pedig Borbély Zsolt Attila, Hupka Félix, Kálmán Balázs, Mátis Jenő, Schwartz Róbert, Szilágyi Zsolt és Tőkés Lehel segítik majd.
Az új vezetőség felhatalmazást kapott – a fekete március 35 éves évfordulójára való tekintettel – egy olyan állásfoglalás kidolgozására, amelyben szorgalmazzák, hogy a román állam ismerje be felelősségét a marosvásárhelyi események kapcsán, nyissák meg a vonatkozó dossziékat és folytassák le a bűnügyi vizsgálatokat.
Az EMNT vezetőinek meglátása szerint az 1989-es forradalom, a fekete március, valamint a bukaresti bányászjárás között kapcsolat lehet, hiszen mindhárom esetben kreált ellenségekkel riogatták és provokálták a tömegeket, a miértek és a háttérben húzódó szálak felderítése és megértése érdekében pedig immár nélkülözhetetlennek tűnik egy átfogó vizsgálat.
Állapítsák meg, hogy volt-e olyan háttérszerveződés, amely mindhárom véres esemény koncepcióján dolgozott. Ha igen, kik voltak ezek?
Jogunk van az igazsághoz és a tisztánlátáshoz.
Mindezekre a kérdésekre egy román, magyar és nemzetközi szakértőkből álló vizsgálóbizottság adjon válaszokat, a fekete március áldozatait pedig – a temesvári forradalom hőseihez hasonlóan – rehabilitálja és kárpótolja a román állam, hiszen mindezzel a mai napig adós a bukaresti hatalom” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a kezdeményezés témagazdája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben.
A kolozsvári járványkórház páciensei ingyenes opera- és múzeumlátogatásokon vehetnek részt a kiegészítő kultúraterápia keretében. Az országos premiernek számító projektben mintegy 300 beteg vehet részt.
Elévülésre hivatkozva alapfokon elutasította Kiss Dénesnek, a Marosvásárhelyi Rádió nyugalmazott munkatársának a volt kolléganője, Parászka Boróka ellen indított rágalmazási és kártérítési keresetét a marosvásárhelyi törvényszék.
A kolozsvári önkormányzat jóváhagyta a városháza és a bukaresti metró üzemeltetője, a Metrorex közötti partnerséget, amelynek célja a kincses város metróvonalának megépítése és finanszírozási lehetőség biztosítása.
Idén is elindul a Boldogasszony zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Egy 15 éves fiú holttestét találták meg egy ház udvarán elásva a Temes megyei Csene község területén.
Több mint négyórás erőfeszítés után sikerült a Hargita megyei tűzoltóknak eloltaniuk azt a tüzet, amely kedd este lángolt fel egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozónál.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött – közölte a rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
Az Arad megyei tanács nem él elővásárlási jogával, ez pedig lehetővé teszi a jelenlegi tulajdonos számára, hogy a versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült kastélyt annak a befektetőnek adja el, aki turisztikai látványossággá alakítaná.
Közúti ellenőrzés-sorozat zajlott kedden a DN1–E60-as főút mentén Bukaresttől Nagyváradig. A rendőrség, a RAR és az ISCTR szakemberei a műszaki állapotot, az ittas vezetést és a közlekedési fegyelmet vizsgálták, sok járművet azonnal kivontak forgalomból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!