Avasújváros: jobb külön utakon

Ily módon ugyanakkor megalakult az egyedüli magyar többségű nagyközség az avasi régióban. Rákos Gyula avasújvárosi alpolgármester a Krónika érdeklődésére elmondta, bár a lakosságszám és a terület csökkenése miatt kevesebb pénzt kapnak a központi leosztásokból, továbbá örököltek egy hatalmas adósságot, megérte különválni, hisz ami befolyik, azt legalább arra költik, amire akarják.

Korábban a közel 6 ezer lelket számláló nagyközség – amelynek a körülbelül 3 ezres, színromán lakosságú Ráksa is részét képezte – román többségű volt, és többnyire a ráksaiak döntötték el, ki legyen a polgármester. A maguk közül választott elöljáró pedig a község elkölthető pénzeiből szinte kizárólag csak Ráksán eszközölt befektetéseket.

„A rendszerváltás után, az első szavazáson még RMDSZ-es jelölt nyerte meg a polgármester-választást, azóta viszont folyamatosan szociáldemokrata párti (PSD) elöljárónk volt, aki csak a sajátjaival törődött – magyarázta lapunk érdeklődésére az alpolgármester, hogy miért is akartak megszabadulni Ráksától. – Az első voksoláskor még több román párt volt, így megoszlottak a szavazatok és nem tudtak polgármestert, sőt alpolgármestert sem állítani. Azóta viszont megtanulták a leckét, összefogtak, így politikai szempontból közel 20 évig uraltak minket.\"

Megszűntek a feszültségek

A különvált Avasújvároshoz egyébként – a magyar lakosságú Kőszegremetén kívül – jelenleg is tartozik négy román falu, az alpolgármester szerint azonban az etnikai jellegű feszültségek teljesen megszűntek: Rózsapallag, Rózsapallaghegy, Muzsdaj és Avasújvároshegy lakóival kitűnő a viszonyuk. Hozzátette: kizárólag a közösségek szükségleteit nézik, és nem tesznek különbséget a más-más etnikumúak között, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három-négy évben több fejlesztést hajtottak végre a román falvakban, mint a községközpontban.

Rákos Gyula szerint óriási fegyverténynek számít, hogy sikerült megszabadulniuk Ráksától, hatalmas politikai lobbi kellett ahhoz, hogy belenyugodjanak a különválásba. Meg is fizették alaposan a „lelépőt\": mielőtt a ráksaiak hajlandóvá váltak megjelenni az urnáknál, és hozzájárulni a különválással kapcsolatosan szervezett népszavazás eredményességéhez (első alkalommal ugyanis nem volt meg a szükséges 50 százalék plusz egy voks, másodszor viszont az ortodox húsvét utáni hétvégére tették a referendumot, amikor az ünnepelni hazajáró vendégmunkások épp otthon vannak), az akkori polgármester nagy összegű hiteleket vett fel, amiből emeletes rendőrséget, polgármesteri hivatalt és egy hatalmas – kizárólag lakodalmak szervezésére  használt – művelődési házat épített Ráksán. Az adósság pedig, 1,7 millió lej, Avasújvárosnak maradt.

Az önállósághoz, mint megtudtuk, főképp azért nem fűlt a ráksaikak foga, mert a településük lakosságának 60-70 százaléka külföldön dolgozik – a nyarat kivéve szinte csak öregeket és gyerekeket látni a faluban – így cégek sincsenek, tehát nincs saját jövedelme az öt éve megalakult önkormányzatnak. A községi kasszát gyarapító vállalkozások túlnyomó többsége Avasújvárosban székel.

Fejlődésnek indultak

Rákos Gyula szerint – bár bőven van feladatuk, hisz évtizedeken át mostohagyereknek számítottak a polgármester szemében – van okuk a bizakodásra. Kis lépésekben ugyan, de haladnak: jelenleg a legnagyobb beruházásuk a víz bevezetése a falvakba. Mint elmondta, vettek egy buldoexkavátort, ami jó befektetésnek számít, hisz óriási szolgálatot tesz a vezetékeknek szánt gödrök ásásakor – lényegében nem szorulnak arra, hogy külsős céget fizessenek.

„Rózsapallagon sikerült felújítanunk a művelődési otthont, Kőszegremetén pedig most dolgozunk a kultúrházon, amelyhez egy konyhát is építettünk – sorolta az elmúlt 4-5 év megvalósításait az elöljáró. – Rózsapallaghegyen rendbe tettük az egykor iskolaként szolgált épületet, és sikerült az utakkal kapcsolatos problémákat 70 százalékban megoldanunk a község teljes területén.\"

Avasújvárosban két fontos problémát kellene megoldani – befejezni az új iskolaépületet, valamint megfelelő ingatlant biztosítani a polgármesteri hivatalnak, ami jelenleg egy tömbház alagsori lakásaiban működik, a régi épületükből ugyanis ki kellett, hogy költözniük, mivel az omlásveszélyessé vált. Az alpolgármester szerint azonban e két befektetés igen költséges, emiatt nem látja, hogy rövid időn belül, saját forrásból miként tudná finanszírozni őket az önkormányzat. Mindent egybevetve azonban bizakodóan nyilatkozott: egyetértés van a településen, és amennyijük van, azt úgy költik el, ahogy jónak látják, így tudnak haladni.