Árnyékjelentést készít a kisebbségi nyelvhasználat érvényesüléséről Markó Attila képviselő és az általa vezetett Mikó Imre Jogvédő Szolgálat.
2013. június 13., 17:162013. június 13., 17:16
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es honatya csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jelentést ugyanolyan módszerekkel és rendszerben készítik, mint a kormány, hogy a kettő legyen összehasonlítható, és a Ponta-kabinettel párhuzamosan adják át az Európa Tanács (ET) szakértői bizottságának.
Amint arról beszámoltunk, Romániának októberig kell benyújtani a második időszakos jelentést, hogy miként tett eleget az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek. Markó Attila emlékezetett, hogy az első jelentés után, az ET-bizottság tagjai jelezték, ennek alapján nem tudják megállapítani, hogy az országban érvényesülnek vagy sem a nyelvi jogok, ugyanis a minisztériumok nem szolgáltattak megfelelő információkat. A képviselő elmondta, több minisztériumi alkalmazottal beszélgetett a témáról, és a többség úgy véli, a törvény által megteremtették a lehetőséget a nyelvi jogok érvényesülésére. „Ez így nem elég, az ország területén élő közösségeknek technikai, anyagi és személyi feltételeket is kell biztosítani, hogy szabadon használhassák anyanyelvüket\" – jelentette ki Markó Attila. A politikus rámutatott, a karta tényszerű, így a jelentésben nem lehet mellébeszélni, ellenben gondot jelent, hogy a szaktárcák nem gyűjtenek adatokat. Példaként említette, hogy az igazságügyben vállalták, hogy számon tartják, hol, mikor, hány tárgyalás zajlott tolmáccsal, hány anyanyelvű dokumentumot fogadtak el, ám nincsenek erre vonatkozó adatok.
Világosan kimutatható statisztikával az Audiovizuális Tanács rendelkezik, pontosan tudják, napi hány óra magyar televízióadás van, vagy hány magyar nyelvű rádió sugároz. Markó Attila szerint, az első jelentés óta nem történt előrelépés a nyelvi jogok terén. Akkor a bizottság ajánlásában kérte, hogy vizsgálják felül a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb létjogosultságát, Szlovákia például ennek hatására csökkentette azt. Markó szerint erről is tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!