
Vadkamera által lencsevégre kapott aranysakálcsalád az Arad melletti Csálai-erdőben
Fotó: Facebook/Maros-ártér Natúrpark
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket. A közelmúltban cikkeztünk arról, hogy az elmúlt húsz évben közel harmincszorosára nőtt a romániai aranysakál-populáció: 1300-ról több mint 40 ezerre emelkedett az egyedszám.
2026. március 13., 11:462026. március 13., 11:46
2026. március 13., 12:092026. március 13., 12:09
A Marostól délre eső újaradi városrész egyik új lakóparkjában hetek óta téma az aranysakálok jelenléte. A lakók a közösségi oldalakon jelezték a problémát, és attól tartanak, hogy a helyzet előbb‑utóbb balesethez vezet, ezért azonnali beavatkozást kérnek a hatóságoktól.
A lakópark szomszédságában található üres területet birtokba vette a természet: a gondozatlan telken elburjánzott az aljnövényzet, a sűrű bozót – és az ott található illegális szemétlerakók – ideális búvóhelyet nyújtanak a nádi farkas vagy toportyán néven is ismert aranysakálnak.
Călin Șiclovan, a negyed egyik lakója szerint a sakálok könnyedén átugranak egy kétméteres kerítést is. „Fiatal családok élnek itt, kisgyerekekkel. Ez most már komoly kockázat. A sakálok szaporodási időszakban vannak, és mivel a természetes élőhelyük beszűkült, egyre közelebb húzódnak a lakott területekhez” – mondta az Agerpres tudósítójának.
Egy nő arról számolt be, hogy reggeli kutyasétáltatás közben három sakált látott. „Megijedtem, őszintén mondom. Már nem érezzük magunkat biztonságban” – mondta. Egy háromgyermekes édesapa pedig úgy fogalmazott: „Nem normális, hogy a városközponttól pár percre ilyen problémával kell szembenéznünk.”
A helyzetre reagálva Ralu Cotrău, az aradi polgármesteri hivatal sajtószóvivője közölte, hogy a területet „fokozottan figyelni fogják”. A városvezetés a vadgazdálkodási szervekkel együttműködve monitorozza a sakálok jelenlétét, szükség esetén törvényes eszközökkel eltávolítja az állatokat és megvizsgálja a spontán módon burjánzó növényzet ritkításának lehetőségét.
A jelenség nem újkeletű: az elmúlt években több alkalommal láttak sakálokat Arad központjában, a parkokban és lakóövezetekben is. A koronavírus-járvány idején hozott kijárási tilalom miatt gyér volt a közlekedés a városban, akkoriban rókát, sakált, hódot is filmeztek a belvárosban, a vadállatok ugyanis könnyedén átjöttek a Maroson. Azóta szinte „megszokták a városi életmódot”, sokszor feltűntek központi parkokban, sőt három éve egy kutyasétáltató nőre, pontosabban négylábú kedvencére is rátámadott egy nádi farkas Aradon.

A helyiek beszámolója szerint az elmúlt időszakban egyre gyakrabban tűnnek fel rókák és nádi farkasként is emlegetett aranysakálok Arad utcáin. A napokban aranysakál harapott meg egy nőt, aki megpróbálta megmenteni házi kiskedvencét.
Gabriel Buzna vadász szerint:
A hivatalos becslések szerint Arad megyében mintegy 5000 sakál él, de a vadászok úgy vélik, a valós szám ennél jóval magasabb. Buzna szerint országos szintű gyérítési programra lenne szükség.
Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, a brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma:
A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre. A szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik: a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt. Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, és onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
szóljon hozzá!