Animal Planet-mintára létesítenek kutyamenhelyet Sepsiszentgyörgyön

Mi a teendő, ha az ember legjobb barátja, a kutya, falkában ugat a tömbház bejáratánál, és támadni készül? – teszi fel a kérdést Horia Kraus. A Nez Perce állatvédő egyesület elnöke válaszol is: minden városnak, így Sepsiszentgyörgynek is létesítenie kell egy kóborkutya-menhelyet. Horia Kraus és Kondor Attila állatorvos másfél éve dolgozik a kutyamenhely-projekten, amit idén a helyi önkormányzat is jóváhagyott. A Sepsiszentgyörgyhöz közeli Szépmezőn, az önkormányzat tulajdonában levő közel egyhektáros területen 90 ezer lejből építik meg az ország kutyavédelmi rendszerében egyedülálló jellegű menhelyet. A létesítmény 140 kóbor eb befogadására lesz alkalmas, az első mintegy 50 állatot októberben várják.

Sziszifuszi munka volt a begyűjtés

Horia Kraus elmondja, az Animal Planet tévécsatornán közvetített sorozatokban látható menhelyek mintájára készül el a sepsiszentgyörgyi létesítmény. Könnyebb lesz megvalósítani, mert nulláról kezdik, hiszen a városban húsz évig nem tettek semmit a kóborkutya-jelenség felszámolásáért. A tervek szerint a létesítményben a külső és belső ketrecek és kifutók mellett lesz kutyaklinika, játszóhely és temető is. A menhely eredetisége elsősorban abban áll, hogy a kutyák szocializációs és reintegrációs programban vesznek részt, illetve önkéntes programot is kidolgoztak a nevelésükre.  

Sepsiszentgyörgyön a kóbor kutyák begyűjtése eddig nehézkesen zajlott, bár létezik egy egyezmény a helyi önkormányzat és a közösségi rendőrség között, ez nem működött, mert a befogott ebekkel nem volt mit kezdeniük. Egy kutya elszállítása a brassói menhelyre a méretétől függően 80–120 lejbe került. Azonban felmerült a gyanú, hogy a brassói begyűjtők a háromszéki megyeszékhely határától néhány kilométerre elengedték a befogott kutyákat, amelyek elszállításáért megkapták a hatalmas összeget. A jó szimatú ebek hamar visszatértek a tömbházak elé, ahol a lakók etették, dédelgették őket. Ha a szépmezői menhely beindul, a közösségi rendőrség oda szállítja majd a befogott ebeket. A rend őrei altató fecskendővel ellátott puskát használnak. De szerencsétlen tévedések is előfordulnak, nemrég a város központjában napokig kóválygott egy kóbor kutya, a nyakából kiálló fecskendővel.

Nem begyűjtő-, nevelőközpontot terveznek

A tervek szerint a menhelyen adatbázisba veszik az érkező kutyákat. Összeáll az értékelő bizottság, és az állatok bekerülnek az 50 pontos rendszerbe. Felmérik az egészségi állapotukat, erőnlétüket, az emberrel való kapcsolatteremtési és reintegrációs képességüket. A bizottsági vizsgálat és fertőtlenítés után az állatokat csippel azonosítják, beoltják. Oktatják, idomítják, szocializálják, majd különböző fórumokon meghirdetik, hogy örökbe lehet fogadni őket. A végső cél az örökbeadás, magyarázza Kondor Attila.

Az állatorvos szerint a kóborkutya-problémára nem jelent megoldást, ha 140 ebet befogadnak a menhelyre, és tíz évig ott tartják őket. Nem begyűjtő-, hanem nevelőközpontot terveznek, hangsúlyozza a szakember. Azonban hozzáteszi, csak olyan kutyát lehet örökbe adni, amelyik egészséges, nem agresszív. Tudni kell, hogy a fogyatékos, viselkedési zavaros, agresszív, gyógyíthatatlan beteg, nagyon öreg kutyákat elaltatják, mert ezeknek nincs esélyük arra, hogy gazdát találjanak.

Minden egyedről külön döntik el, hogy meddig tartják a menhelyen. Horia Kraus arra hívja fel a figyelmet, hogy a romániai törvények szerint, egy kutyát hét napig kell a menhelyen tartani, azután el lehet altatni. „Hét nap utópia, ez azt jelentené, hogy vágóhídmenhelyet alakítunk” – véli az állatvédő. Mint mondja, a romániai törvényeken kívül az európai és a világszerte alkalmazott állatvédő-ajánlások alapján működtetik majd a menhelyet, de Kraus szerint így is megjelennek majd a helyi Brigitte Bardot-k, akik mészárlással vádolják majd őket. Arra is számítanak, hogy tiltakozási hullámot indít el, ha a tömbházak mellett tartott kedvenceket begyűjtik.

Nincs más megoldás, a kóbor kutya potenciális veszélyforrás, ha veszettséggel fertőződnek, egy zsúfolt utcán több tucat embert is megharaphatnak, hangsúlyozza. Bukarestben is azért vallott kudarcot a kóbor ebek sterilizálása, mert így is megtámadták a járókelőket, ráadásul az ivartalanított kutya öt-hat évvel még tovább is él, magyarázza Kondor Attila. A kóbor kutyákat etető városlakók ugyanakkor nem vállalják a felelősséget, ha beoltatlan kedvencük megharap valakit.

Külföldön keresnek gazdát számukra

Az elképzelés szerint a menhely működtetésébe önkénteseket is bevonnának, akik meghatározott órarend szerint bejárhatnak majd ide, takarítják a ketreceket, etetik, sétáltatják a kutyákat. Jelentkezett már 22 önkéntes, van közöttük 12 éves kislány és 66 éves hölgy is. Minden második hétvégén előadásokat tartanak. Kraus szerint elsősorban azon a mentalitáson kell változtatni, hogy csak a több száz eurós, túltenyésztett fajkutya érdemel szeretetet és odafigyelést. A keverékkutyák általában nagyon tehetségesek, magyarázza az állatvédő, aki maga is három malamut és egy korcs gazdája. Egy brassói menhelyről havonta 40–50 keverékkutyát szállítanak örökbefogadásra Németországba, a feltétel csak annyi, hogy az eb fiatal és egészséges legyen. Ha itthon nem sikerül, akkor külföldön keresnek majd gazdát a szentgyörgyi kutyáknak, ígéri Kraus.